Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I-II.

Fülszöveg

MAGYARORSZÁG BIRTOKVISZONYAI A 16. SZÁZAD KÖZEPÉN
Az 1984-ben elhunyt szerző utolsó nagy munkája a rovásadó-összeírások történeti statisztikai feldolgozása a 16. század közepének időkeresztmetszetében. Ezek az összeírások a királyi Magyarország és a Partium területén gyakorlatilag minden olyan települést érintettek, amelyeket az adott viszonyok között a királyi kincstár adóösszeírói el tudtak érni. A mű 47 megye mintegy 8500 helységének adatait dolgozza fel, részletes és hiteles képet nyújtva egy sok tekintetben átmeneti korszak birtokos és adózó társadalmáról. Lényegében azt mutatja be, hogy egy-egy birtokosnak — egytelkes nemestől óriásbirtokosig — hol, mekkora birtoka volt, de feltárja az egyes települések adózó népének általános állapotát és társadalmi rétegződését is. A lakosság adózóképességét befolyásoló körülményeket (háborús pusztulás, menekülés, elemi csapások stb.) éppoly következetességgel közli, ahogyan annak idején az adóösz-szeírók feljegyezték. Az adatok bőségénél... Tovább

Fülszöveg

MAGYARORSZÁG BIRTOKVISZONYAI A 16. SZÁZAD KÖZEPÉN
Az 1984-ben elhunyt szerző utolsó nagy munkája a rovásadó-összeírások történeti statisztikai feldolgozása a 16. század közepének időkeresztmetszetében. Ezek az összeírások a királyi Magyarország és a Partium területén gyakorlatilag minden olyan települést érintettek, amelyeket az adott viszonyok között a királyi kincstár adóösszeírói el tudtak érni. A mű 47 megye mintegy 8500 helységének adatait dolgozza fel, részletes és hiteles képet nyújtva egy sok tekintetben átmeneti korszak birtokos és adózó társadalmáról. Lényegében azt mutatja be, hogy egy-egy birtokosnak — egytelkes nemestől óriásbirtokosig — hol, mekkora birtoka volt, de feltárja az egyes települések adózó népének általános állapotát és társadalmi rétegződését is. A lakosság adózóképességét befolyásoló körülményeket (háborús pusztulás, menekülés, elemi csapások stb.) éppoly következetességgel közli, ahogyan annak idején az adóösz-szeírók feljegyezték. Az adatok bőségénél és sokrétűségénél fogva a birtoklástörténeten, a település- és helytörténeten túl még számos más történeti diszciplína müveléséhez szolgálhat alapvető forrásmunkául.
A müvet a birtokosok betűrendes névmutatója, az 50 portánál nagyobb birtokosok jegyzéke, továbbá az egyes megyék birtokviszonyait ábrázoló térképek, végül az összeírásokban érintett magyarországi és partiumi terület birtoktérképe egészíti ki. Vissza