Kisebbségi oktatás és gyermekirodalom

Előszó

A kisebbségek megmaradásának úgy a szlovéniai Muravidéken, mint a magyarországi Rábavidéken alapvető feltétele a megfelelően működő kétnyelvű, illetve nemzetiségi iskolahálózat. "Mivel a tárgyalt kisebbségi közösségekben kevés lehetőség adódik a közéletben történő funkcionális beszéd- és kódváltási minták elsajátítására, ezért a kétnyelvű és a nemzetiségi, a Rábavidéken még a mai napig is nyelvoktató »kétnyelvű« iskolatípus feladata, hogy megteremtse a feltételeket a kisebbségi nyelv funkcionális használatára."' A szlovéniai magyarok gyermekei - a Muravidék vegyesen lakott területének gyerekeihez hasonlóan - szlovén-magyar "kétnyelvű iskolákba" járnak. A rábavidéki szlovén kisebbségnek és a magyarországi németek többségének magyar tannyelvű "nemzetiségi iskolái" vannak, amelyekben a szlovén, ill. a német tantárgyként szerepel.
Jelen kötet két részből áll. Az első részben leginkább a "válaszútról" van szó, amely előtt a nemzetiségi iskolák állnak. Elizabeta Bernjak a rábavidéki szlovéneknél tapasztalható kisebbségi nyelvvesztés szociokulturális okait elemzi. Bindorffer Györgyi a dunabogdányi németek kettős identitásával kapcsolatos kutatásainak elméleti alapvetéseiről ír. Koloman Brenner a magyarországi németek iskolarendszerére vonatkozó válaszút problematikájával foglalkozik. Székely András Bertalan tanulmánya a magyar-szlovén "hídépítő" Pável Ágostonról szól. Ennek a résznek a végén Varga István az új 9-osztályos programot mutatja be, amelyet két éve kísérleti oktatásként vezettek be a Muravidék egyik kétnyelvű iskolájában. Az asszimilációs folyamat megfékezéséhez megfelelő nyelvtervezésre lenne szükség. Csökkenteni kellene az oktatási célok és a gyakorlati nyelvhasználat között lévő eltéréseket, a helyi nyelvváltozatra kellene építeni a standardot. Változtatni kellene a tankönyveken, az elvont tartalmú olvasmányokon, kommunikatív nyelvoktatási modellt kellene bevezetni. A pedagógusok magas szintű kommunikatív kompetenciával kell rendelkezzenek." Csak ezután lehetne a régóta esedékes didaktikai és módszertani változtatásokat bevezetni, valamint kivitelezni. Az előrehaladó asszimilációs folyamatot semmiképp sem természetes, elkerülhetetlen, hanem inkább mesterségesen előidézett, "kulturális" folyamatként kellene felfogni. A nemzetiségi nyelvek iránti látszólagos érdektelenség nagyon is megváltoztatható. Vissza