Nagyboldogasszony Bazilika - Máriabesnyő

1759-2000

Szerző

Szerkesztő

Fordító

'Varga Kálmán: Nagyboldogasszony Bazilika - Máriabesnyő ' összes példány

Kiadó:	Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM)-Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	295 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	30 cm x 21 cm
ISBN:	978-963-9662-59-9
Megjegyzés:	Színes és néhány fekete-fehér fotóval illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Varga Kálmán 1953-ban született Budapesten, a Csallóközből 1945-ben Magyarországra menekült család sarjaként. 1981 óta Gödöllőn él. A történelemtudományok doktora (PhD), kutatási területeit és tudományos tevékenységét az örökség- és műemlékvédelemben folytatott szakmai-gyakorlati munkája határozza meg. Többek között nevéhez fűződik a gödöllői helytörténeti gyűjtemény Városi Múzeummá fejlesztése (1988) és a gödöllői Királyi Kastély Múzeum megalapítása (1995). 1998 óta a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának munkatársa - 2007 óta vezetője -, bár ez idő alatt felkérés alapján öt évet töltött a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöki székében is (2002-2007). Múzeumi és műemlékes körökben leginkább jelentős műemléki helyreállítások előmozdítójaként és az ezekhez kapcsolódó tudományos-muzeológiai műhelymunkák szakembereként tartják számon. Kiemelendő közülük, hogy 1986-1999 között a gödöllői Grassalkovich-kastély rehabilitációjának egyik motorja, 1994-től miniszteri biztosként a beruházás irányítója, a muzeológiai program kidolgozója és az állandó kiállítások rendezője. Jelenlegi intézményvezetői munkája mellett 2007-től ellátja a fertődi Esterházy-kastély irányítását is. 2005-től az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészkarán tárgyfelelős és óraadó (történeti muzeológia szak). Számos részkutatás és tanulmány mellett fontosabb kötetei: Hazahúzott a szülőföld... Dokumentumok, visszaemlékezések a szlovákiai magyarság Csehországba deportálásáról 1945-1953. (1992, Molnár Imre társszerzővel); A gödöllői kastély évszázadai (2000, második bővített és javított kiadás: 2003); Mária Terézia Gödöllőn (2001, Vajdai Ágnes társszerzővel); Mária Terézia Eszterházán (2001); Esterházy Fényes Miklós és tündérvilága (2009). Az örökségvédelemben végzett munkáját 2005- ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztjével ismerték el. Vissza

Tartalom

Dr. Beer Miklós váci püspök köszöntője 5
Sergio Tellan budai kapucinus házfőnök köszöntője 6
A szerző előszava 7
Az építtető kegyúr, Grassalkovich I. Antal 9
A főnemessé emelkedő Grassalkovich I. Antal 10
A főúr egyházi építészete és mecenatúrája 14
Grassalkovich kegyurasága Gödöllőn 17
A lorettói kápolna építése (1759-1761) 21
Az eredeti „Sancta Casa" 23
Lorettói kápolnák a régi Magyarországon 23
A besnyői kápolna építésének motivációi 29
A kápolnaépítés indítékainak legendává nemesülése 34
Az építés és a Mária-szobor előkerülése 37
A Mária-szobrocska 43
A kapucinus rendház és a templom építése (1763-1771) 47
A rend megtelepedése Magyarországon 49
A kapucinus kolostorok és templomok jellemzői 52
A kapucinusok Besnyőre hívása 53
A kolostor és a templom építése 61
A felső és alsó templom ikonográfiája 69
Ereklyék és műremekek - a templom felszerelése 80
Építők, mesterek, művészek 84
Besnyő műtörténeti jelentősége, helye a kapucinus építészetben 91
A kegyhely élete az alapítók idején (1763-1781) 95
Hitélet az építkezés alatt 97
A kolostor gazdasági háttere 100
A konvent megalapítása 103
A közösség belső élete 106
A könyv- és levéltár 108
A hitélet erősödése a konventalapítás után 111
Jeles látogatók, érdekességek a kolostor életéből 114
Az alapítók halála 118
Besnyő a Grassalkovichok későbbi nemzedékei alatt (1782-1841) 125
Grassalkovich II. és III. Antal 127
A jozefinista valláspolitika és Besnyő 131
A Grassalkovich utódok viszonya a kegyhelyhez 134
Közösségi élet és pasztoráció 135
A kegyhely a polgárosodás korában (1842-1920) 141
A szerzetesség a 19. század második felében 143
A Grassalkovich „birodalom" szétesése 144
A változó kegyuraság évei 146
A királyi család Gödöllőn és Besnyőn 149
Gödöllő fejlődése 152
Feszültségek és megoldások - a kolostor mindennapjai 153
Építések és átalakítások, az ikonográfia módosulása 158
Hitélet és szolgálat 163
Látomások, offerek, ponyvák 165
A kegyhely hatása környezetének életére 170
Az első világháború és a kommün évei 172
A trianoni határok között a szétszóratásig (1920-1950) 177
A kapucinus rend a két világháború között 179
A besnyői közösség helyzete 180
Növekvő népszerűség, építkezések és korszerű felszerelések 182
Az ikonográfiái program kibővítése 190
A hitélet gazdagsága 199
Megújuló támogatói kör, „vállalkozó" kolostor 202
Mindennapok, érdekességek 209
A világháború évei alatt és után 212
Szétszóratás és újjászületés - és ami közötte történt (1950-2000) 219
A szerzetesrendek feloszlatása 221
Máriabesnyő, mint gyűjtőhely 223
A kapucinus közösség sorsa 224
Élet a világi papok alatt az 1970-es évek végéig 228
A „puha diktatúra" évtizede 236
A magyarországi kapucinus rendtartomány újjászervezése 238
A szerzetesek visszatérése Máriabesnyőre 242
Megújuló kegyhely, megújuló élet 243
Függelék (adattár) 249
I. Imák, énekek és versek a besnyői Szűz Máriához 249
II. A kegyhelyhez köthető ponyvairodalom 253
III. Emléktáblák és feliratok a belső terekben 255
1. A harangok feliratai 255
2. A felső templom szöveges emlékei 256
3. Az alsó templom táblái és festett szövegei 258
4. Az imaterem feliratai 259
IV. A templom külső homlokzatainak jelei és táblái 260
V. A templom és kolostor környezetében lévő monumentumok feliratai 261
VI. A kapucinus kripta és temető adatai 264
Források és szakirodalom 269
Nagyboldogasszony Bazilika, Máriabesnyő 280
Summary 281
Zusammenfassung 282
Névmutató 285
Tartalom 293