A pásztói plébánia története

Fülszöveg

E kötet Pásztó ezernyi arca közül a templom és a plébánia életét, valamint a település fejlődésére gyakorolt hatását mutatja meg. Teszi mindezt a történettudomány és rokon tudományainak módszerével. Sajátos az elénk táruló kép. Egyfelől, mert az 1407-től kisebb-nagyobb megszakításokkal városi rangot viselő település társadalmi, gazdasági, politikai fejlődéstörténete plébániájának is sajátos színt adott. A mezővárosi rang magával hozta a plébánosok magasabb műveltségét, egy rangosabb plébániatemplom létesítését és az iskolázás kiépítését. Másfelől Pásztó történetének szerves része a bencés, majd 1190-től a ciszterci monostor léte, melyhez a település életének legnevesebb kulturális eseménye, Hitvalló Maximosz görög nyelvű szövegének felfedezése, majd annak latin nyelvre való fordítása kötődik. A monostor befolyása a környék településrendszerére még az újkorban is nyomon követhető (mátrai huták Mátrakeresztesen), kulturális jelentősége máig ható. Ennek fényes bizonysága Békefi... Tovább

Fülszöveg

E kötet Pásztó ezernyi arca közül a templom és a plébánia életét, valamint a település fejlődésére gyakorolt hatását mutatja meg. Teszi mindezt a történettudomány és rokon tudományainak módszerével. Sajátos az elénk táruló kép. Egyfelől, mert az 1407-től kisebb-nagyobb megszakításokkal városi rangot viselő település társadalmi, gazdasági, politikai fejlődéstörténete plébániájának is sajátos színt adott. A mezővárosi rang magával hozta a plébánosok magasabb műveltségét, egy rangosabb plébániatemplom létesítését és az iskolázás kiépítését. Másfelől Pásztó történetének szerves része a bencés, majd 1190-től a ciszterci monostor léte, melyhez a település életének legnevesebb kulturális eseménye, Hitvalló Maximosz görög nyelvű szövegének felfedezése, majd annak latin nyelvre való fordítása kötődik. A monostor befolyása a környék településrendszerére még az újkorban is nyomon követhető (mátrai huták Mátrakeresztesen), kulturális jelentősége máig ható. Ennek fényes bizonysága Békefi Rémig, ciszterci szerzetes, történész kiváló munkája a város történetéről, vagy Rajeczky Benjámin (f1989), pásztói perjel, zenetudós tevékenysége.
A szerzőről
Varga Lajos 1950-ben született, főiskolai tanulmányait az Egri Érseki Hittudományi Főiskolán végezte. Egyetemi tanulmányai után 1979-ben doktorált a budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémián. 1996/97-ben a római Szent Gergely Egyetem egyháztörténeti fakultásán egyháztörténetet és a történetírás metodológiáját, valamint a történelmi segédtudományokat tanulta. 1995-2006-ig pásztói plébános, emellett a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola, valamint az Egri Hittudományi Főiskola óraadó tanára. 2006-ban XVI. Benedek pápa Sicca Veneria címmel püspökké és váci segédpüspökké nevezte ki. Váci egyházmegyés paptársainak munkájához csatlakozva megjelent munkái között találjuk a Váci egyházmegye történeti földrajza (Vác 1997) monográfiát. Pásztó egyháztörténetéről A Nógrád Megyei Múzeumok évkönyvé ben, valamint a Magyar Egyháztörténeti Vázlatokban több tanulmánya jelent meg.
A fotókat Kohári Csaba és Papanek Ferenc készítette. Vissza