Kormányok, pártok és a választójog Magyarországon 1916-1918

Fülszöveg

Az első világháború utolsó éveiben a magyar belpolitikát
a gyakori kormányváltások, kormányátalakítások jellemezték. A kormányváltások oka a már évtizedek óta
megoldatlan választójog ügye volt. Vázsonyi Vilmos eredeti törvényjavaslata az 1918 előtti Magyarország legdemokratikusabb tervezete volt, ám a vita során jelentősen
megcsonkult.
Az analitikus vizsgálódás során kiderült, hogy sokkal
többről van szó, mint egy törvénytervezetről. Ennek a
parlamenti vitája és értelmezése kapcsán kifejeződött a
pártok, irányzatok felfogása, nézete az államrendről, a
demokráciáról, az állampolgári jogokról és kötelességekről, a politikai pártok vagy politikusok társadalmi felelősségéről, az egyes társadalmi csoportok szerepéről, az
alsóbb néposztályok (az alattvalók) politikai jogairól, a
nők társadalmi, politikai szerepéről, a magyar állam jellegéről, a magyar szupremációról, az országban élő nem
magyar ajkú honpolgárok jogairól és helyzetéről, a kormányzatok és a műveltség... Tovább

Fülszöveg

Az első világháború utolsó éveiben a magyar belpolitikát
a gyakori kormányváltások, kormányátalakítások jellemezték. A kormányváltások oka a már évtizedek óta
megoldatlan választójog ügye volt. Vázsonyi Vilmos eredeti törvényjavaslata az 1918 előtti Magyarország legdemokratikusabb tervezete volt, ám a vita során jelentősen
megcsonkult.
Az analitikus vizsgálódás során kiderült, hogy sokkal
többről van szó, mint egy törvénytervezetről. Ennek a
parlamenti vitája és értelmezése kapcsán kifejeződött a
pártok, irányzatok felfogása, nézete az államrendről, a
demokráciáról, az állampolgári jogokról és kötelességekről, a politikai pártok vagy politikusok társadalmi felelősségéről, az egyes társadalmi csoportok szerepéről, az
alsóbb néposztályok (az alattvalók) politikai jogairól, a
nők társadalmi, politikai szerepéről, a magyar állam jellegéről, a magyar szupremációról, az országban élő nem
magyar ajkú honpolgárok jogairól és helyzetéről, a kormányzatok és a műveltség összefüggéseiről, a hadviseltek megbecsüléséről, a háború utáni jövő politikai-társadalmi kilátásairól. E kérdésekről a kifejtett, ismertetett
felfogások, álláspontok heves parlamenti vagy bizottsági
vitákon nyilvánultak meg olykor taktikusan, visszafogottan, de nagyon gyakran nyers őszinteséggel. Korabeli nézeteiket, felfogásukat a Képviselőházi Naplók őrizték
meg. Az írástudók, a közvéleményt formáló intelligencia
reagáló vagy éppen jövendölő, prognosztizáló elmélkedéséről vagy melléfogásáról a napilapok hasábjai tanúskodnak.
A történetírás különböző előjelű politikai-ideológiai
okok miatt eddig nem elemezte a történelmi Magyarország összeomlása előtti évek politikai gondolkodását. Jelen munka betekint a korabeli politikai elit gondolatvilágába is. Vissza