| Előszó az ötödik kiadáshoz | 5 |
| Ős, pogány korszak 972-ig | 8 |
| Származás, név a rokonság, mondák és a történelem szerint | |
| Az őshazáról és a magyarok vándorlásairól | |
| A Duna-Tisza vidék lakosairól a magyarok beköltözése előtt | |
| A Duna-Tisza vidék lakosairól a magyarok beköltözésekor | |
| A honfoglalás monda és történet szerint | |
| A külföldi kalandozások (900-972-ig) | |
| A X. század magyarjainak jellemzése | |
| Az őskor főbb forrásai | |
| A kereszténység befogadása és a Szent István-féle királyság (972-1242) | |
| Az ország kereszténnyé lesz és királysággá alakul | 31 |
| A nyugati kereszténység és Magyarország állapota 970 körül | |
| Az új rendszer első lépései: a kereszténység és az egyeduralom kezdete | |
| Az átalakulás utolsó harcai: István az egységes keresztény Magyarország első királya | |
| A kereszténység és a királyság szervezete | 35 |
| A központi hatalom szervezete | |
| Rendi szerkezet | |
| Törvényhozás, törvénynapok | |
| Vármegye és várispánság | |
| Az egyház szervezete | |
| A kereszténység és királyság jelentősége, hatása | |
| A régi és az új rendnek küzdelme; az új rend megszilárdulása | 41 |
| Pártküzdelmek; az ország területe csorbul, függetlensége elbukik | |
| Visszahatás a nemzetet veszélyeztetőnek látszó idegen intézmények ellen | |
| Küzdelem a római-német császár igényei ellen | |
| Sz. László és Kálmán 1077-1114 | |
| A kereszténység megszilárdulása | |
| A királyság megerősödése | |
| Horvát- és Dalmátország meghódítása | |
| Sz. László és Kálmán törvényei | |
| Magyarország két császárság között | 51 |
| Telepítések; a) nyugatról, b) keletről | |
| A központi hatalom Magyarországon és Európában; Kálmán és Álmos, II. István és II. Béla | |
| Magyarország és a Nyugati-császárság | |
| Magyarország és a Keleti-császárság | |
| A görög bonyodalmak okai | |
| III. Béla. A főbb kereskedelmi vonalak az Árpádok korában | |
| A főúri rend keletkezése: a papság nagy világi hatalma | |
| A pápaság befolyása; a királyi hatalom elhanyatlása | |
| Az ország állapota az aranybulla hozatalának idejében | |
| Az aranybulla 1222 | |
| Kisérletek a királyi hatalomnak és a régi rendnek visszaállítására | |
| A korszak főbb kútfői | |
| A Sz. István-féle rendszer bomlása; a hűbéri eszmék szerint való szervezkedése (1422-1458) | |
| Az állam egységének lazulása; átmenet a hűbériségbe | 70 |
| A tatárjárás 1241-42 | |
| Az ország helyreállítása; a tatárjárás következményei | |
| Ifjabb királyság, főúri családok | |
| A Habsburg dinasztia hatalmának megalapítása 1278 | |
| A pápaság befolyása a politikai viszonyokra | |
| Az Árpádház kihalása: Az Anjouk trónra-jutása | |
| Magyarország keleti nagyhatalom | 82 |
| Az ország állapota az Anjouk trónralépésének idejében; a királyi hatalom megerősítése | |
| Családi politika; visegrádi congressus | |
| Az ősiségi rendszer és a szent korona eszméje | |
| Az ősiség behozatalának következményei | |
| Az ősiség és hűbérállam; a nemesi vármegye | |
| A hadi szervezet fejlettsége; a banderalis hadrendszer | |
| N. Lajos háborúi | |
| Magyarország mint a római kereszténység előharcosa | |
| A török első megjelenése | |
| Az Anjouk és uralkodásuk jellemzése | |
| Szláv és német befolyás; a török ellen való küzdelmek | 95 |
| Lengyelország elválása | |
| A déli zavargások és Kis Károly | |
| A török előhaladása; Nikápoly 1396 | |
| A főnemesség fölülkerekedése; a király fogsága és a nápolyi párt kiverése | |
| Zsigmond német császár; a külföddel való, eme szorosabb összeköttetések hatása Magyarországra | |
| Az alkotmány továbbfejlődése: királyi tetszvényjog: megyeiség; a negyedik rend | |
| Az alkotmány továbbfejlődése: a banderális rendszer | |
| A főnemesség a kormány birtokában | |
| Hunyadi János | |
| A török beütései; a n.-szebeni, vaskapui diadalok; a hosszú hadjárat | |
| Várna, Rigómező és hatásuk | |
| Belgrád fölmentése 1456 | |
| A király- és Hunyadi párt küzdelmei | |
| A korszak főbb kútfői | |
| Mátyás kora (1458-1490) | |
| A külső befolyások megsemmisítése; az ország belső nyugalmának helyreállítása | 116 |
| Mátyás nyugat-európai politikája; a cseh és osztrák ügyek | |
| Állandó katonaság; adó; lázadások | |
| Mátyás mint törvényhozó | |
| Mátyás udvara, mint a birodalom összetartója | |
| Műveltségi állapotok | |
| A renaissance | |
| A korszak főbb kútfői | |
| A köznemesség és főnemesség küzdelme; az ország hanyatlása (1490-1526) | |
| II. Ulászló megválasztásának körülményei | 131 |
| A pozsonyi szerződés; a főnemesi és köznemesi rend ellentéte | |
| Pénzügyi bajok | |
| Alkotmányharc a két rend között | |
| A Zápolyai család ügye; a két rend elválása; udvari, német párt és Zápolyai vagy nemzeti párt | |
| A parasztlázadás 1514-ben | |
| II. Lajos: a rendi küzdelmek eredménye | |
| A török előnyomulása: Belgrád elesése és annak hatása | |
| A mohácsi vész, 1526. augusztus 29-én | |
| A korszak főbb kútfői | |
| Török-német világ (1526-1711) | |
| Az ország darabokra való bomlása | 142 |
| Európa állapota a mohácsi vész idejében | |
| Kettős királyválasztás, a német és török párt megalakulása | |
| Az ellenkirályok küzdelmei és a nagyváradi béke 1538-ban | |
| Buda elesése 1541-ben; az országnak szétdarabolása | |
| A nemzetnek élet-halál harca 1552-62 | |
| Erdély különválása 1570 | |
| A török hódoltság befolyása | 152 |
| A török hódoltság befolyása az alkotmányra: az országgyűlés | |
| A török hódoltság befolyása a honvédelemre | |
| A török hódoltság befolyása a megyeiség fejlődésére | |
| A jobbágyság helyzete: a hódoltsági területek élete | |
| A reformátió és elterjedése | |
| A nemzeti szellem ébredése | |
| Erdély, mint a nemzetiség, alkotmányosság és szabad vallásgyakorlat előharcosa | 159 |
| A török hatalom gyöngülése; a 15 éves háború kitörése | |
| Egyesülés a Habsburgok alatt a török kiverésére | |
| Erdély és Magyarország állapota 1600 körül, Bocskay István fölkelése | |
| A bécsi és zsitvatoroki békekötések és az 1608-iki törvények | |
| Az ellenreformatio és Pázmány Péter | |
| A XVIII. század szabadságharcairól | |
| Bethlen Gábor | |
| Eszterházy Miklós nádor | |
| Az uralkodóház központosításra törekvő politikája | 172 |
| A török új hódító tervei: Erdély bukása | |
| Török-német háború: Zrinyi Miklós gróf | |
| A vasvári béke 1664-ben; a Wesselényi-féle szövetkezés | |
| Az alkotmány és szabadvallás eltörlése; kuruc-laband világ; Thököly Imre | |
| Az ország területének visszaszerzése; az alkotmány biztosítása | 179 |
| Bécs ostroma és fölmentése 1683-ban | |
| Buda visszafoglalása 1686. szept. 2. | |
| Erdély különállásának megszünése | |
| A 16 éves fölszabadító háború befejezése | |
| Központosító reform-kísérletek | |
| Rákóczy fölkelése; az alkotmány biztosítása | |
| A korszak főbb kutfői | |
| A nemzet és dinasztia kibékülése. Az újkori államintézmények (1711-1848) | |
| Reformok; az alkotmány meggyöngülése | 196 |
| A reformok elérkeztének ideje és azok szükséges volta | |
| A törvényhozás új alakja; a kormányszékek rendezése | |
| Egyéb reformok az igazságügy körül; az állandó katonaság és adózás | |
| Társadalmi átalakulás; a régi és új rend ellentétes irányai | |
| A "Regnum Marianum" és a prostetantismus | |
| Az ország teljes fölszabadulása a török járom alól; a telepítések | |
| A pragmatica sanctió; a Habsburg-monarchia megalakulásának eredményei. A második török háború; Károly uralkodásának eredményei | |
| Mária Terézia trónralépése; a pragmatica sanctio megvédelmezése | |
| Culturális mozgalmak; egyház és iskola | |
| Mária Terézia intézkedései az anyagiak terén | |
| A magyar alkotmány meggyöngülése; ellentéte XVIII-ik század reformeszméivel | |
| II. József fölforgató reformjai | |
| Az alkotmányos reformok által való ujjászületés | 219 |
| A nemzeti ébredés | |
| Az 1790-91-iki országgyűlés: az alkotmány diadala | |
| A 90-es évek reformmozgalmai; visszahatás és a reformtörekvések meghiusulása | |
| Magyarország részvétele a francia háborúban | |
| A politikai élet szünetelése; az ország gazdasági kimerülése | |
| A nemzeti irodalom emelkedése: a politikai élet ébredése és az 1825-27-iki országgyűlés | |
| Széchenyi István gróf | |
| Az 1832-36-iki országgyűlés | |
| Haladás a reform útján: a kormány reacitója, a kibékülés az 1839-44-iki országgyűlésen. A 40-se évek hírlapi küzdelmei: illyr mozgalmak | |
| Nemzet is, kormány is a reformok útján: az "ellenzék" és a kormány elütő céljai | |
| Az 1847-48-iki országgyűlés és az ujjászületés befejezése | |
| A reformok által ujjászületett Magyarország | |
| A szabadságharc | |
| Az abszolutizmus 1849-67-ig és a kiegyezés | |
| A korszak főbb kúfői | |
| Magyarország a jelenben | |
| Az ország fekvése, határai, földjei | 260 |
| A lakosság száma, nyelve és vallása | |
| A lakosság foglalkozása; mezőgazdaság | |
| Állattenyésztés, bányászat | |
| Az ipar és kereskedelem | |
| Közműveltség; iskolák | |
| Az ország alkotmánya, a főbb alaptörvények | |
| Az államhatalom; a király és az állampolgárok alapjogai | |
| A törvényhozás | |
| A biráskodás vagy igazságszolgáltatás | |
| A törvények végrehajtása; a miniszterium | |
| A törvényhatóságok hatásköréről | |
| A törvényhatóságok tisztviselői és nevezetesebb bizottságai | |
| A járásokról és a községekről | |
| Horvát-Szlavonország törvényhozása és kormányzása | |
| Az államháztartás | |
| Magyarország közjogi viszonya Ausztriához; a közös ügyek és azok elintézése | |
| Az osztrák-magyar monarchia állása Európa államai között | |
| Függelék | |
| A magyar királyok és erdélyi fejedelmek sorrendje | 286 |
| Árpádházi királyok és utódaik. (Származási tábla) | 287 |
| Tartalom | 289 |
