Fülszöveg
"Azt keressétek, ami összeköt, és nem ami elválaszt." Tamási Áronnak, az erdélyi születésű írónak ezek a szavai jelszóként újra meg újra elhangzottak azon a körúton, amelyet 1937 novemberében tett néhány írótársával a szlovákiai magyarok körében. Azokban a napokban, amikor már felsorakozóban voltak Hitler gépesített falanxai, hogy sorra legázolják Európa országait. Ezekben az országokban akkor először csak ritkán, majd mind sűrűbben hangzottak el a Tamási Áron szavaihoz hasonló figyelmeztetések, jelszavak, felhívások arra, hogy a fasizmus veszélyével szemben fogjunk össze, felejtsük el a köztünk feszülő kisebb-nagyobb ellentéteket, valóságosakat és mesterségesen szítottakat, s lépjünk fel együtt a mindennél rosszabb és valóságosabb veszéllyel szemben.
Ezt a politikát - a fasizmussal szembeni nemzeti és nemzetközi összefogás politikáját - évek óta szorgalmazta a csehszlovákiai magyarság körében egy magyar nyelvű újság: a Moravská Ostravában megjelent Magyar Nap. Három éven át...
Tovább
Fülszöveg
"Azt keressétek, ami összeköt, és nem ami elválaszt." Tamási Áronnak, az erdélyi születésű írónak ezek a szavai jelszóként újra meg újra elhangzottak azon a körúton, amelyet 1937 novemberében tett néhány írótársával a szlovákiai magyarok körében. Azokban a napokban, amikor már felsorakozóban voltak Hitler gépesített falanxai, hogy sorra legázolják Európa országait. Ezekben az országokban akkor először csak ritkán, majd mind sűrűbben hangzottak el a Tamási Áron szavaihoz hasonló figyelmeztetések, jelszavak, felhívások arra, hogy a fasizmus veszélyével szemben fogjunk össze, felejtsük el a köztünk feszülő kisebb-nagyobb ellentéteket, valóságosakat és mesterségesen szítottakat, s lépjünk fel együtt a mindennél rosszabb és valóságosabb veszéllyel szemben.
Ezt a politikát - a fasizmussal szembeni nemzeti és nemzetközi összefogás politikáját - évek óta szorgalmazta a csehszlovákiai magyarság körében egy magyar nyelvű újság: a Moravská Ostravában megjelent Magyar Nap. Három éven át fáradhatatlanul szólt nemcsak a csehszlovákiai magyarokhoz, hanem minden magyarhoz az ország határain túl is, hiszen ez volt az egyetlen következetesen haladó, antifasiszta és sovinizmusellenes magyar napilap ebben az időben. S nemcsak a hazai és nemzetközi politikáról tudósított híven az igazsághoz, hanem a hazaiak mellett teret adott azoknak a magyarországi és romániai magyar íróknak is, akik előtt bezárultak az ekkor már antibolsevizmustól és irredentizmustól harsogó magyarországi újságok. Itt jelentek meg Illyés Gyula, József Attila és Forbáth Imre versei, veres Péter krónikái a szegényparasztságról s a kommunista Révai József tanulmányai a magyar történelem és irodalom sorsfordulóiról.
A Magyar Nap szerkesztősége Szlovákiában élő magyar kommunistákból állt, akik egész életükben azokért a célokért küzdöttek, melyeket fennállásának három éve alatt a Magyar Nap hirdetett. Utolsó száma két hónappal a müncheni egyezmény és Csehszlovákia egy részének elszakítása után drámai figyelmeztetését a tizenkettedik órában világgá harsogó röplapként jelent meg.
Varga Rózsa fiatal magyar irodalomtörténész majdnem egy évtizede kutatja ennek a páratlan újságnak az útját: megalapítását és megjelenése körülményeit, szerkesztőinek és munkatársainak pályáját, publikációinak hatását és munkatársainak pályáját, publikációinak hatását és utóéletét; ennek a munkának eredményét tárja most az olvasóközönség elé.
Vissza 
