Leszámolás (dedikált példány)

Fülszöveg

Varga Zoltán immár negyedszázada van jelen irodalmunkban, kezdettől fogva az első sorokban. Prózája tiszta, érett, csiszolt és elegáns, intellektusa fölényes és magabiztos. Ennek meggyőző bizonyítékait találjuk ebben a reprezentatív válogatásban is, amely a szerző 50. születésnapja alkalmából készült, s amely Varga Zoltán "realista", "cselekményes" elbeszéléseiből ad ízelítőt.
A "téma" Varga Zoltánnál elsőrendű fontosságú. Ő mindig témát ír. Okosan, éles logikával, a cselekmény ügyes és konzekvens bonyolításával, olykor irigylésre méltó bravúrral kezelve, nemegyszer megtévesztő kitérőkkel is fokozva az érdeklődést, s oly rutinnal, hogy az ember önkéntelenül is Simenonra gondol. Már ami a bonyodalmak mögött bujkáló lélektani vonal következetes vezetését illeti, már-már kilépve a széppróza keskenynek talált útjáról. Jóízlése persze nem követi a bűnügyi regények, ha százszor is megunt, mégis mindig lebilincselő útvesztőit az igazságos megoldásig. Nála azért is kénytelen tudomásul venni, mivel Varga Zoltán alakjai gyakran egészen szabálytalan, a mindennapi élettől távoleső figurák. A világ is, amelyben élnek, meghatározhatatlan, dimenziótlan és morbid, s a rendkívül éles logika, amely a témát végigkíséri a képtelenségig, mintha még sivárabbá tenné az amúgy is üres és vigasztalan játékteret. Mégis, talán legszebb írásaiban, egy-egy magányos kisfiú megjelenése, egy-egy őszinte vallomás szemérmes közlése, érezhetően a szerző gyermekkorából, egyszeriben élővé varázsolja a mesét, s valami bensőséges fény járja át, teszi élményszerűvé a leírást. Vissza