1.031.435

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Óvó- és tanítóképzés az ezredfordulón

Az óvó- és tanítóképzés felsőfokúvá válásának 40., főiskolai szintre emelésének 25., az óvóképzés főiskolai szintre emelésének 15. évfordulójára

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A tanító- és óvóképzés történelmi tradíciói több évszázadra nyúlnak vissza. A felvilágosodás idején, az 1777-ben megjelent Ratio Educationis rendelkezései nyomán jött létre az intézményes... Tovább

Előszó

A tanító- és óvóképzés történelmi tradíciói több évszázadra nyúlnak vissza. A felvilágosodás idején, az 1777-ben megjelent Ratio Educationis rendelkezései nyomán jött létre az intézményes tanítóképzés hazánkban. A Ratio Educationis 47. §-ában fogalmazták meg először, hogy az anyanyelvi iskolákkal, melyek a közoktatási szervezet egyik ágát alkotják, „a legnagyobb lelkiismeretességgel kell törődni, mert a bennük elkövetett legkisebb hanyagság is megingathatja az oktatás és nevelés épületének alapját... Ezért irányításukban különleges gonddal kell foglalkozni mindazzal, ami sajátosan az oktatásra, illetve az erkölcsös magatartásra vonatkozik." A közoktatás fontosságának felismerésétől majdnem egy évszázad telt el a népoktatási törvény megjelenéséig. A törvény szerves egységnek tekintette a népoktatás és a tanítóképzés feltételrendszerének biztosítását, elveinek megvalósítását. Eötvös azért rendelte el a 30 állami tanító- és tanítónőképző intézet felállítását, hogy legyenek referencia intézmények a felekezeti fenntartású képzők mellett, ahol az állam célkitűzéseinek, a törvény szellemének megfelelően a 6-12 éves korosztály tanítóinak képzése példaértékű. Eötvös törvénye 50 évig meghatározó volt; a dualista korszak végén, 1918-ban 91 tanító- és tanítónőképző működött az országban. A két világháború között számuk tovább gyarapodott, a képzés tartalma korszerűsödött, a képzési idő nőtt. A tudós és művésztanárok tevékenysége a módszertani kultúra fejlődését, a hallgatók önképzőköri tevékenységének gazdagodását is szolgálta. A két világháború között teljesedett ki az 1837-ben indult kisdedóvóképzés is, amely az 1891. évi törvény nyomán kétévessé, majd 1926-ban négyéves középszintű képzéssé vált. A magyar tanító- és óvóképzés fejlődését példás törvények és rendeletek segítették elő. A sokszínű, sokféle fenntartású, de alapvetően egységes, egyetemes értékeket közvetítő tanító- és óvóképzés rendszere az államosítás következtében jelentősen csorbult az intézmények bezárásával. A tanító- és óvóképzésben az újabb, nagyobb változást az 1958. évi 26. sz. törvényerejű rendelet idézte elő. 1959 szeptemberétől a 40 tanítóképző helyett 11 felsőfokú tanítóképző intézet és 3 felsőfokú óvóképző intézet kezdte meg működését. Vissza

Tartalom

Előszó 5
Kelemen Elemér: Gondolatok a magyar tanítóképzés kettős évfordulóján 7
Kovátsné Németh Mária: Magyar elemi iskolák a történelmi Nyugat-Magyarországon 1868-1998 15
Bollókné Panyik Ilona: A „Magyar Tanítóképző" című egyesületi folyóirat bemutatása 1886-1944
Donáth Péter: A felsőfokú tanítóképzés megteremtésének oktatáspolitikai előzményei, ideológiai motívumai (1953-1959) 49
Varga Zoltán: A magyar nyelvű óvónőképzés a Vajdaságban 59
Alpárné Szála Erzsébet: Pietizmus és a korai felvilágosodás Sopronban 67
Szenczi Árpád: Karácsony Sándor pedagógiai nézeteinek érvényesülése és továbbfejlesztése
a tanítóképzésben 76
Hunyady Györgyné: A négyéves „tanító" szak programja: Bevezetés és kommentár 89
Fehér Irén - Lappints Árpád: Neveléstudomány a tanítóképzésben 101
Horváth Ágnes: Főiskolások állampolgári kultúrája. Nemzetközi összehasonlító vizsgálat
angol, osztrák és magyar fiatalok körében 114
Jenéi Teréz: Stilisztika- és retorikaoktatás a tanítóképzésben 125
Rosta István: Magyarország technikatörténetének kiemelkedő korszakai 132
Nanszákné Cserfalvi Ilona: Alternatív pedagógiák a tanítóképzésben 139
E. Szabó Zoltán: A 4 éves főiskolai tanítóképzést megelőző fejlesztési törekvések 153
Koperniczkyné Torma Mária: Az óvodai anyanyelvi nevelés 40 éve a felsőfokú óvónőképzésben 161
Komáromi Gabriella: Móra „Kisködmöne" 175
Albertné Herbszt Mária: Az értő irodalomolvasás néhány kérdése 185
N. Horváth Béla: Válság és reneszánsz 195
R. Toma Kornélia: Névváltozatok a korai ómagyar kori településnevek körében 205
Unti Mária: A csallóközi falvak belterületi neveinek sajátosságai 214
Ország László: Személyiségközpontúság, a vizuális nevelésben 221
Nagy István: A fogyatékosság teológiai megközelítésben 228
Kovácsné Bakosi Eva: Jellegzetességek és preferenciák a fiúk, lányok játékában 235
Fehér Veronika: Mentálhigiéné az óvodában és az óvodapedagógus munkájában 243
Manzné Jager Mónika: A korai kétnyelvűség 252
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Óvó- és tanítóképzés az ezredfordulón Óvó- és tanítóképzés az ezredfordulón
Állapot:
2.840 ,-Ft
14 pont kapható
Kosárba
konyv