1.029.840

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A Duna menti népek hagyományos műveltsége (dedikált példány)

Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére

Szerző

Kiadó: Közművelődési Információs Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 759 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-04-1518-6
Megjegyzés: Halász Péter szerkesztő és Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató által dedikált példány. Fekete-fehér illusztrációkkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó


Hofer Tamás
Andrásfalvy Bertalan köszöntése
ANDRÁSFALVY Bertalan hatvanéves. A kerek évfordulón, itthon, külföldön bizonyára sokan, sokféle minőségben köszöntik: mint képviselőt és mint... Tovább

Előszó


Hofer Tamás
Andrásfalvy Bertalan köszöntése
ANDRÁSFALVY Bertalan hatvanéves. A kerek évfordulón, itthon, külföldön bizonyára sokan, sokféle minőségben köszöntik: mint képviselőt és mint minisztert, mint barátot, tanárt, a népi mozgalom odaadó munkatársát, kollégát. A magyar néprajz kutatói Benne szaktudományuk sokoldalú, sok témában járatos művelőjét látják, aki fontos, új vonásokat rajzolt a népi műveltség képébe.
Ez az írás a néprajzkutató ANDRASFALVY Bertalant köszönti. A szakmai ünneplő írások hagyománya szerint voltaképp indoklást kíván adni a köszöntéshez: kit is ünneplünk, írásaiban mit is becsülünk, minek a folytatásához kívánunk Neki erőt, kitartást, egészséget, sikert.
Nehezen áll rá a tollam, hogy ANDRÁSFALVY Bertalant írjak és ne Bercit, és hogy ne közös emlékek, kutatói élmények, találkozások idézésébe fogjak. De az ünnepeltnek is tartozunk azzal, hogy amennyire kortársi látószögből lehetséges, a tudománytörténet mértékével próbáljuk eddigi munkásságát méltatni. De mi is pontosabban a tudománytörténeti mérték? A nézetek különbözőek. Én itt kiindulásul Clifford GEERTZnek, a kortárs antropológia egyik kulcsemberének gondolatmenetét szeretném idézni. Nem az antropológusok általános véleményét fejezi ki: GEERTZ a többségtől (vagy sokaktól) eltérően — a szélesebben felfogott antropológián belül — az etnográfiában, vagyis más kultúráknak a terepmunka során történő megragadásában, ábrázolásában látja a szaktudománya haladásának a fővonalát Erről a fővonalról, mely talán nincs távol az európai néprajz törekvéseitől, írja:
„Tapasztalati tény, hogy tudásunk a kultúráról kultúrákról egy kultúráról egy-egy erőbedobás (spurt) eredményeképpen nő. Nem az ismeretek halmozódásának emelkedő görbéjét követi, hanem egyre merészebb ,bevetések' (sortie) egymáshoz nem kötött, mégis összefüggő sorozatából áll." A tanulmányok nem ott folytatják, ahol a másik abbahagyta, hanem mindég a puszta kezdettől indulnak, az alapvető megértések nehézkes keresgélésétől, és olyan messze jutnak, ameddig szellemi lendületükből futja. Az újabb tanulmányok, eredmények, nem a régebbiek „vállára állnak", hanem mintegy mellettük futnak, kölcsönösen kihívást jelentve egymásnak, s az érdem azé, aki mélyebben tudott belevágni a megismerni kívánt valóságba.
Az ismeretek gyarapodását követő „lineáris" tudománytörténet helyett, tehát GEERTZ a szakma alakulását egyéni vállalkozások — sikerek, félsikerek, kudarcok —* sorozatának látja. A néprajz történetében — hasonlóan többek között az irodalom vagy művészet történetéhez — előtérbe kerül az egyes alkotók, kutatók egyénisége, megértésre való készsége, érzékenysége, merészsége, s a kultúrák közti közvetítés egzisztenciális kockázata. A GEERTZ-idézetből én most azt szeretném kiemelni, milyen erőszakos, küzdő, sőt kifejezetten katonai hasonlatokat használ a néprajzi megértés előrelépéseire. Egyik kifejezése (spurt) jelenthet végső erőbedobással folyó hajrázást egy sportmérkőzésen, de kitörést, kilövelést is, pl. egy eltört nagynyomású csőből. A másik szó (sortie) „kitörés, kirohanás (ostromlott várból stb ) elindulás harci feladatra, támadó repülés, repülőgép bevetése" az Országh-szótár szerint. Ha saját korunk harci repülő-mitológiáját régebbire, talán otthonosabbra próbáljuk cserélni, portyázásra gondolhatunk, olyan „vitézi próbára" való kiszállásra, amiért Balassi Bálint bajtársai egykor „Csak jó kedvükből is" „Távul a sík mezőt széjjel nyargalják s nézik."
A kockázatvállaló bevetés, kilovaglás, portya hasonlata talán „tudományos vállalkozásain" túl is alkalmas lehet ANDRÁSFALVY Bertalan egyéniségének jellemzésére. Eszembe jut például legendás „átsétálása" a Keleti-Kárpátokon, valamikor az 1950-es, 1960-as évek fordulója körül. Az egyetem Művészettörténeti Tanszékének erdélyi, romániai tanulmányújához csatlakozott. Hírt hallott arról, hogy a moldvai Lészpeden egy lelkes fiatal tanító csodálatos dallamokat, szövegeket, balladákat gyűjt. Elvált a csoporttól, ha jól emlékszem, részben gyalogosan átjutott a Gyimesi-szoroson. Megtalálta KALLÓS Zoltánt. A találkozásból életreszóló barátság lett, s KALLÓS körül a tudományos és baráti
1 GEERTZ, Clifford 1973.25., 27. Vissza

Tartalom

Hofer Tamás: Andrásfalvy Bertalan köszöntése 9
Andrásfalvy Bertalan irodalmi munkássága (Serfőzőné Gémes Magda) 17
Nemzet, nemzetiség, néprajztudomány
Vargyas Lajos: Folklór és őstörténet 27
Balassa Iván: A Magyar Néprajzi Társaság megalakulása (1889) és a délszlávok
néprajzi kutatása 33
Kós Károly: Erdélyi néprajzkutatásunk sorsfordulóiról 39
Penavin Olga: Néprajzi kutatások a jugoszláviai magyaroknál 45
Voigt Vilmos: Adatközlő — előadó — népművész — a népművészet mestere 53
Szabó T. Ádám: Szellemi környezetvédelmünk Erdélyben 59
Deáki Zita: Az együttélés legújabb formái 65
Mohay Tamás: Magyar szórványok Dél-Erdélyben 69
Gyivicsán Anna: A hagyományos kultúra modelljei és az etnikus identitás a magyarországi
szlovákoknál 75
Fehér Zoltán: A bátyai nép kettősgyökerű kultúrájának sajátosságai 81
Krupa András: A békéscsabai szlovákok azonosságtudatának tükröződése
a visszaemlékezéseikben 89
Fejős Zoltán: „Itt kell az életet leélni" 95
Vöő Gabriella- Az erdélyi nemzetiségek népi kultúrájának megismerése,
mint a szellemi közelítés eszköze Zilahy Kiss Károlynál 105
Benedikt, Gertrúd: A magyarországi németek hagyományos kultúrájának kutatása 113
Györgyi Erzsébet: A „néprajzi levelek"-ből 117
Gráfik Imre: Nemzetiségi bázismúzeumok a kisebbségi kultúra megőrzésében 123
Tarján Gábor: A néprajz az oktatásban 129
Fügedi Márta—Selmeczi Kovács Attila: A címer-motívum a magyar népművészetben 135
Zelnik József: Berci táncol 141
Termelő kultúra
Szilágyi Miklós: Gazdaságnéprajzi adatok a Szernye-mocsár vidékéről 147
Barabás Jenő: Az erdő szerepe egy székely falu életében (Vargyas) 153
Kocsis Aranka: Kertek a csallóközi Duna szigeteiben 157
Petánovics Katalin: A láp világa 165
Kövecses V. Etelka: Adatok a táti szigetek haszonvételeiről 171
Fábián Margit: Adatok a moldvai Lészped község halászatához 179
Körmendi Géza: Jégvágás a tatai Nagy-tavon 185
Szabadfalvi József: A magyar méhészkedés történeti-gazdasági rétegei 191
Kocsis Gyula: A XVI. századi jászsági állattartás néhány vonása 197
Bencsik János: A rátkai német parasztok hagyományos állattartása 203
Hegyi Imre: Erdei legelők az Észak-Keleti Bakonyban 209
Kovács Endre: Boszniai nomád pásztorok a Bácskában 213
Tamás Károlyné—Sófalviné Tamás Márta- Birkanyírés Szentgálon 219
Kónya Sándor: A kunkötés 223
Szabó László Gy.: Fontosabb gyógynövények a magyar népi állatorvoslásban 233
Molnár István: Az Alsó-Nyikómente földhasználati rendszerei a XVIII. századtól
a kollektivizálásig
Tunaffy László: Paraszti üzemtan 249
Balázsi Dénes: A székelypálfalvi boríttómetccő 257
Csiszerl mre: Magyar kovácsmunkák Csíkszentkirály néprajzi gyűjteményében 265
Égető Melinda: A balkáni vörösbor-kultúra hatása az Alföld szőlő- és borkultúrájára 269
Csorna Zsigmond: Etnikai és mentalitásbeli sajátosságok a dunántúli németek szőlő-és bortermelésében a XVIII—XX. században 277
Életkörülmények, életmód
Györffy György: Dömös falu prépostsága és népei az Árpád-korban 291
T. Mérey Klára: Tolna városának betelepülése a XVIII. században 297
Bárth János: Egy bácskai ruszin falu, Keresztúr, telepítése a XVIII. sz. közepén 307
Horkai Imre: A topolyai szállások 311
Dám László: Adatok a Nyírség ukrán lakosságú falvainak lakáskultúrájához 327
Veres Péter: Székelykapu faragása és állítása Máréfalván 333
Zertai Tünde: Dél-dunántúli adatok a padló történetéhez 337
Flórián Mária: „Magyar ruha" európai tükörben 339
Gáborján Alice: Emelkedő elemek (A kötény) 345
Szacsvay Éva: Viselettörténeti adatok Mezőkövesdről, 1789—1833 353
Nagy Jenő: Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár jelentősége az összehasonlító viselettörténeti
kutatások szempontjából 357
Dankó Imre: A brassói posztó útja 363
Viga Gyula: A termelőtevékenység néhány nemzetiségi vonatkozása az Északi-középhegység
területén 373
Fülemüle Ágnes: Batyuzó matyó asszonyok 379
Albert Ernő: Adatok a ditrói tutajozás és szekeresség történetéhez 385
Kisbán Eszter: Ételhordás reggel 393
Balázs Géza: A szeszes lepárlás etnológiai párhuzamai 401
Bődi Erzsébet: Molnárkalács a felvidéki magyarok táplálkozási kultúrájában 407
Társadalom, szokásformák
Kiss Mária: A sokadalmak szerepe a magyarországi délszlávok népéletében 415
Kardalus János: Farsangi népszokások Csíkban és Gyergyóban 419
Gelencsér József: Busók a Dráva menti sokácoknál 429
Jókai Mária: Virágvasárnapi szokások Zoboralján 435
Gaál Károly: Megjegyzések a stinátzi (Burgenland) hímestojás alakulásához 443
Pozsony Ferenc: Csorgóújítás és esővarázslás a sónai szászoknál 451
G. Szabó Zoltán: Dudások a magyarországi szerb és horvát népszokásokban 459
Olsvainé Tamás Margit: Archaikus táncok Lövétén 467
Felföldi László: A Maros menti szerbek táncéletének főbb vonásai 477
Balázs Lajos: A gyermek a csíkszentdomokosi lakodalomban 489
Lábadiné Kedves Klára: A drávaszögi (alfalusi) gyermek munkára nevelése 499
Liszka József: Cseregyerek-rendszer a Kisalföld északi felén 505
Oláh Gyula: Egykézés és születési arányok Kemsén 509
S. Lackovits Emőke: Komaság a közép-dunántúli reformátusoknál 515
P. Madar Ilona: A sárrétudvari református iskola a XVUL századtól a XX. századig 519
Tomisa Hona: Hogyan látta „tóth" híveit a magyar plébános? 523
Oláli Sándor: A településhasználat rejtett erővonalai 527
Knézy Judit: Belső-somogyi falvak lakói az Alsó- és Felsősegesdi szőlőhegyen 533
Kovács Teréz: A harmadik földhözjuttatás Baranyában 539
Halász Péter: Egyházi jövedelmek a Román környéki csángó falvakban a századfordulón . . 545
Népi vallásosság, hitvilág
Barna Gábor: A búcsúkeresztség 557
Hála József: A kőbányászok és kőfaragók védőszentjeiről és templomi zászlóiról 563
Koltay Erika: A hit mint gyógyszer 575
Silling István: Hitvilágot tükröző földrajzi nevek Bácskertesen 587
Galambos Ferenc Iréneusz: Hagyományok őrzése (és élesztgetések) egy burgenlandi
magyar faluban, 593
Bosnyák Sándor: Édesanyám fejtse meg 605
Grynacus Tamás: „Oszlassa erdőre, mezőre, vízre rétre" 613
Lábadi Károly: Drávaszögi természetmagyarázó hiedelmek 619
Kakas Zoltán: Hidelemmondák Háromszéken 629
Csáky Károly: A gyermek népi gyógyítása az Ipoly-mentén 633
Eperjessy Ernő: Adatok a beás cigányok névcsere-kérdéséhez 639
Csorna Gergely: A moldvai csángó magyarok szerelmi varázslásáról 643
Virt István: Halottas szokások változásainak vizsgálata Pusztinán és a Baranya megyében élő
csángóknál 649
Jáki Sándor Teodóz: Csángóföldi hét igaz történet 655
Népköltészet
Fried István: Kétnyelvűség és a (fél)-népi költészet 663
— Kriza Ildikó: A sokarcú Mátyás-hagyomány 671
Jung Károly: A Gül Baba-hagyomány magyar és délszláv vonatkozásai 677
Nagy Olga: A realizmus jelenléte a népi prózában 685
Nagy Hona: Mesemondás hallgatóság nélkül 691
Gagyi József: Elbeszéléshagyomány a Sóvidéken 697
Tisovszky Zsuzsanna: A kéméndi Tóth Istvánné meséi 701
Faragó József: Táncballadák a folklórban és az irodalomban 703
Almási István: Kisfaludy Károly egyik népdala a tövisháti szájhagyományban 711
M. Kozár Mária: Szlovén köszöntő 715
Tánczos Vilmos: Archaikus imák Csíkmenaságról 719
Olsvai Imre: A somogyi horvátok legkedveltebb ötfokú dallama 727
Budai Hona: „Embernek ének őrzi az időt " 737
T. Papp Zsófia: A hagyományozódás egy sajátos esete 739
Lukács László: A harangszó népköltészete 749
Idegen nyelvű tartalom 757
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv