Tornázzunk együtt

Előszó

Több mint három évtizedes pécsi edzői és tanári működésem tapasztalatait összegyűjtve Kerezsi Endre, a Testnevelési Főiskola volt tanára, útmutatásával és szaktanácsai figyelembevételével állítottam össze az 1965-ben megjelent "Kisgyermekek tornája" c. módszertani munkámat. A tanári és edzői munkám mellett készültem a nemzetek közötti tornaversenyekre, mint a magyar tornászválogatott keret tagja.
Az iskolai testnevelési feladatok teljesítése mellett a pécsi tornászélet fellendítéséért és fejlesztéséért dolgoztam. Az utánpótlás biztosítása érdekében kezdtem foglalkozni a kisgyermekekkel gyermektorna-tanfolyam keretében. Eleinte csak 6 éven felüli gyermekeket oktattam, de a szülők közül sokan igényelték, hogy a még nem iskolás gyermekeket is bevezessem a torna rejtelmeiben. A jelentkező 6 éven aluli gyermekeket beosztottam a 6-10 évesek csoportjába. Rövidesen meggyőződtem arról, hogy a foglalkoztatást ebben a csoportosításban eredményesen nem lehet megoldani. A 6 éven aluli gyermekeket külön csoportban osztottam és foglalkozásuk gyakorlatanyagát a rendelkezésemre álló szakkönyvekből állítottam össze. Tanulmányoztam a kisgyermek természetes mozgását, utánzókészségét, széles körű érdeklődését, életkori fejlődésének sajátosságait. Ezek alapján igyekeztem a foglalkozások gyakorlatait olyan változatossá és érdekessé tenni, hogy azt a gyermekek ne unják meg és a képzeletüket is állandóan foglalkoztassam. A gyakorlatok anyagát rendszeresen gyűjtöttem, ezeket kipróbáltam és a legjobban bevált gyakorlatokból állítottam össze a megjelent könyvet. Vissza