Dunántúl (dedikált példány)

Fülszöveg

1944 nyarán jelent meg először Várkonyi Nándor Magyar Dunántúl című könyve. Megírása és megjelenése közötti időszakra esett Magyarország német megszállása. A Magyar Dunántúlnak tehát a történelmi tragédia fokozottabb aktualitást adott.
A szerző egyébként is a náci terjeszkedési törekvések ellen írta művét. Már a harmincas években ismertté váltak ugyanis a német politika szándékai, amelyek többek között Dunántúl Németországhoz való csatolását is tervezték. Ezt az elhatározást elméleti érvekkel próbálták indokolni, s Várkonyi Nándor ezeket a hamis érveket zúzta szét művében. Magát a címet is kihívásnak szánta a "német" Dunántúl ellenében.
E politikai föladatvállalás mellett Várkonyit a Dunántúl természeti szépsége, művelődése, népének élete s színes történelme is megihlette. 1924-től él Pécsett, de már 1921 óta, majd ötven esztendőn keresztül járja a Dunántúl tájait. óvatos számítások szerint is legalább 4500 kilométert gyalogolt. Gépkocsin, szekéren, vonaton, kerékpáron megtett útjait pedig hozzávetőleg sem lehet fölmérni. De bejárta a tudomány útjait is. Tanulmányozta az országrész természeti adottságairól szóló irodalmat, a vidék történelmét, régészeti és építészeti emlékeit. Személyes élményeinek és tudós kutatásainak együttes eredménye e munka - amely már csak halála után láthat napvilágot, mintegy a tudós író utolsó üzeneteként, életműve summázataként.
Az első kiadás szövegét átdolgozta. Ezt szükségessé tették az új kutatási eredmények, az új fölfedezések. (A vértesszőlősi leletek vagy a pécsi egyetem történetének újabban előkerült adatai.) Ezzel a könyv nemcsak értékes politikai dokumentum, megkapó lírai vallomás a tájról, hanem hasznos kézikönyv is mindazoknak, akik ismerik, vagy megismerni szeretnék a Dunántúlt. Vissza