Magyar Dunántúl

Fülszöveg

"Itt voltak a vagynak legfőbb városaink, itt laktak minden királyaink, itt volt mindenkor a nagy magyar világ, itt volt és vagyon a népnek színe" - írja Berzsenyi Dániel szülőföldjéről, a szép Dunántúlról. Erről a tájról szól Várkonyi Nándor könyve is, a tájról, ahol az árpádkori birodalom emlékei a legszámosabbak, hagyományai a legélőbbek, ahol a magyarságnak olyan színes kultúrájú s fajilag is sajátos hajtása él, mint a göcseji, vagy ormánsági parasztság. Várkonyi a dunántúli ember szerető kezével bontja ki s mutatja fel mindazt a sok szépséget és értéket, amit ez a festői földdarab rejt ölében: Fölvonultatja a hatalmas geológiai erőket, melyek ezt az egyéni arculatú tájat kialakították, bemutatja azokat a tényezőket, a szeszélyes éghajlatot, a növény- és állatvilágot, amelyek között itt népek s nemzetek sorsa alakult. Majd lelkes természetbarátként végigvezet a Dunántúl változatos tájain s hogy jobban megéreztesse velünk a vidék hangulatát, idézi a dunántúli költők szavait. De előadása akkor válik lebilincselően érdekfeszítővé, midőn a Dunántúl tarka történelmét mondja el, kezdve a keltáknak, rómaiaknak, hunoknak, avaroknak a dunántúli térben egymást felváltó jelenésein s folytatva aztán a magyarok honfoglalásán, akik tudvalévőleg a legnagyobb zömmel épp ezt a tájat szállták meg s így a szentistváni birodalomnak is sokáig itt volt a súlypontja. Török hódítás, német dúlás - a szerző a nélkül, hogy unalmasan elismételné a történelem közismert eseményeit, sok-sok érdekes új adattal, új szempontok szerint rajzolja elénk mindazt, ami a magyarság közös történelmében sajátosan dunántúli. Sajátosan dunántúli s mégis teljesen magyar: e könyvből nemcsak a magyar Dunántúlt, hanem egész magyarságunkat is megtanuljuk jobban ismerni. Vissza