Előszó
Az itt következő tanulmány annyiban tér el az irodalmunkat tárgyaló művek szokott irányától, hogy bizonyos állandósággal az irodalom korszerűségét igyekszik kidomborítani. E szempont alapján nem csupán a bemutatás és az ismertetés a célja, hanem a magyarázat, - s amennyiben élő irodalomról van szó - a bírálat is. Fejlődéstörténeti munka különben sem lehet el a kritikai szempontok állandó érvényesítése nélkül s az ilymódon létrejött szélesebb alap ismét a módszertani szempontok megsokszorozódását hozza magával. Az esztétikai méltatás mellett a társadalom, a történet, a szellemi áramlatok, a politikai és közélet nyujtotta dokumentumok folytonos figyelembevételét követeli s a belőlük nyert anyag szerves egybeolvasztását az irodalomtörténet sorosan vett anyagával.
Egy elsőrangú követelmény azonban természetesen fennmarad: irodalomtörténeti munka részletező modorban csakis az intern irodalommal foglalkozhatik: mindaz, ami rajta kívül áll, amivel kiegészíthetjük s megvilágíthatjuk történetét, nem kapcsolható hozzá valamely adatszerű, aktuális jelenségekre, személyekre vonatkozó bemutatkozással. Csakis nagy, összefogó jelenségekre, a közéletben fellépő általános áramlatokra, irányokra lehetünk figyelemmel: nem adhatunk napi krónikát a szellemi élet összes eseményéről, mert ezáltal kényszerűen tartanánk pillantásunk köréből magát a főtárgyat s egy generális szellemtörténeti kísérletezés útvesztőjébe tévednénk. Itt írókról és műveikről van szó és azokról a történelmi momentumokról, melyek e művek létrejöttét befolyásolták, vagy amelyeket ezek hoztak létre.
Vissza 
