A személyiség- és közösségfejlesztés útjai és módszerei

Fülszöveg

A szerző - aki maga is sok évtizede propagandista - a mozgalmi munka legkülönfélébb területein személyiség- és kollektívafejlesztéssel foglalkozók részére összegezi tapasztalatait. Ezeket vizsgálja meg a felnőtt-oktatástan, a politikai pedagógia és a vezetéselmélet fényénél, és így kapcsolja vissza következtetéseit a hatékonyabb megoldások érdekében.
Nehéz kérdésekre keres választ. Ezek közül csak néhányat emelünk ki:
- Hogyan válhat a pártoktatás és az agitáció az lapszervezeti élet szervesebb és alakító részévé? Azaz: milyen szerepük lehet a politikai oktatás résztvevőinek - a nagy politikával összhangban - a helyi politika kialakításában?
- Mit jelent az, hogy az oktatásban nem elég csak a tartalmat közvetíteni, vagyis például csak előadást, vagy legfeljebb konzultációt tartani a munkahelyi demokráciáról, a kreativitásról stb.?
- Mit jelent és milyen haszonnal jár a partnerkapcsolat a propagandista vagy a vitakörvezető és a résztvevők között?
- Milyen szerepe lehet a barátságnak a mozgalmi munkában?
- Miért nem elég csak az értelemre hatni, ha mégoly színvonalas is?
- Hogyan "védekezik" a személyiség a nem megfelelő ráhatás ellen?
- Lehet-e "kényszer" -csoportokból közösség? S ha elvileg igen, mit tehetünk érte "alulról" és "felülről"?
A kérdésre - természetesen - a könyv nem ad receptszerű választ! A gondolkodást azonban mindenképpen megindítja, és jó néhány módszerbeli ötlettel is szolgál.
Vissza