Város a ködben

Fülszöveg

Ez a regény megírása után harminc évvel találkozik első ízben az olvasóval. Kiadónk a hatvanadik életévét betöltő szerzőt üdvözli ezzel a drámaian késett első kiadással. A Város a ködben két világháború közötti irodalmunkhoz tartozik ugyan, de a művészi, emberi problémák. amiket a mű hordoz ma is ugyanolyan időszerűek, mint három évtizeddel ezelőtt. Mi okból maradt ki ennek a könyvnek a kiadása? Erre a szerző ad választ a regényhez csatolt vallomásával és a kézirat történelmi kalandjaira vonatkozó irodalomtörténeti dokumentumok izgalmas montázsával. E. Fehér Pál írta a Nagyvilág 1964, júliusi számában: „Tudunk regényről - Méliusz Józseféről -. mely a háború ellen íródott, részletei a romániai »Korunk-«-ban jelentek meg 1939-40-ben, de Illyés Gyula Budapesten akarja kiadatni. Gábor Andor pedig Moszkvában. A kéziratnak Prágán keresztül kellett volna rendeltetési helyére jutnia, de a várost közben lerohanják a németek. Négy ország lesz érdekeltté a mű sorsában ..1940 februárjában írta Illyés Gyula Méliusz Józsefnek: „Meglepetéssel, igen nagy örömmel olvastam a két részletet ... A megfigyelésnek, íráskészségnek oly értékeit látom mindkettőben, hogy - már minden további dicsérő jelző nélkül megbecsülésemet rögtön kritikával fejezem ki.. juttasd el akárhova a kéziratot, hogy én biztattalak erre, mert a könyvet olyan érteknek tartom." Illés Endre a Révai Kiadónál, Molter Károly a Szépmíves Céhnél pártfogolta a regény kiadását, de ezt a háborús viszonyok lehetetlenné tették. A regénynek a háború alatt az illegalitásban is volt szerepe- Nem
kevesen olvasták a kéziratot. Bányai László írja ekkor levélben: „...határozott, jól felépített műalkotás, súlya van és elhitető ereje, s mindenekelőtt mély társai dal mi élmény. Művészi élvezetet nyújt és szíven ragad emberi valóságával... Igazi, új értelemben vett társadalmi realizmus hatja át... vérbeli epika." A felszabadul lás után a megjelentetés érdekében Gaál Gábor, Darvas József, Bölöni György, Tamás Aladár, Gergely Sándor köveinek el minden tőlük telhetőt, de a balsors vasi következetességgel tapadt a kézirathoz 1949-ben egy kiadói jelentésben ezt írják a regényről: „A kilátástalanság, a forradalmi realizmus hiánya, a borúlátás, a patologikus szexualizmus és freudista elemzés nehéz légköre a könyv helyét a polgári ideológiát uraló dekadens irodalomban jelöli meg .. az író passzív, kontemplatív pacifizmusa nemcsak elévült, hal nem veszedelmes is." 1955-ben az író már csak kézirata hiányos, elrongyolt első példányát találta meg; puszta véletlen, hogy ez is fennmaradt. A kiadásra irányuló erőfeszítéseket ezután se kísérte szerencse, A siralmas állapotban levő kézirat 1961 őszén jutott el szerkesztőségünkbe. A Város a ködbent valamint a Regényt, a regény kéziratának kalandjairól itt adjuk át az olvasónak. Vissza