Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

978.332

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Város és művelődés

(Lokális kultúrpolitikai döntések művelődéstörténeti és művelődésszociológiai háttere egy alföldi középvárosban és a helyi cselekvés)/Nevelés- és művelődéstudományi doktori program

Szerző

Kiadó: Kossuth Egyetemi Kiadó
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 307 oldal
Sorozatcím: PhD doktori értekezések
Kötetszám: 5
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-472-217-2
Megjegyzés: Melléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1.1. Társadalmi gazdasági rendszerváltás: Uj társadalmi szükségletek, uj prioritások Az 1989/90-es magyar társadalmi rendszerváltás óta eltelt hat esztendő azonban ez az időtávlat még nem elég nagy... Tovább

Előszó

1.1. Társadalmi gazdasági rendszerváltás: Uj társadalmi szükségletek, uj prioritások Az 1989/90-es magyar társadalmi rendszerváltás óta eltelt hat esztendő azonban ez az időtávlat még nem elég nagy ahhoz, hogy a politikai, gazdasági, kulturális átalakulás folyamatát elfogulatlanul, lényegi vonásaival és törvényszerűségeivel tárjuk fel. Ez a nehézség abból is adódik, hogy a politikai struktúrák ugyan nagyobb részt átalakultak, a gazdaság szerkezetében, a termelés módjában már a tőkés gazdasági modell vált uralkodóvá - a nemzeti vagyon 60%-a magánkézben van a kultúra szférájában azonban lassabban történtek a változások, a közeljövőbe helyezhetjük a kultúra területén is bekövetkező gyökeres fordulatot. Különösebb vizsgálódás nélkül kimondhatjuk, hogy a társadalmi rendszerváltással parallel új társadalmi felépítményi rendszer formálódik, a korábbitól eltérő szerkezetű, mélységű, bonyolultabb integráltsági fokú társadalmi cselekvési tér alakul ki. A hierarchikusan tagolt, statikus és végrehajtatásra orientált szocialista felépítményi modell helyett polgári, demokratikus működésű társadalomszerkezet formálódik, amelynek a léte a permanens fejlődéssel, dinamikával párosul. Ez a társadalmi rendszerváltás korszakváltás is egyben, amelyhez hasonlatos átalakulás I. István korában, a XIX. században, majd 1948-50 között történt csupán Magyarországon. Az értékrend, a tulajdonhoz való viszony, a mindennapi létünkkel összefüggő szervezeti keretek, az emberi kapcsolatok módja, az egyéni és társadalmi célok, az egyéni és közösségi szükségletek és az intézményi funkciók megváltoztak vagy megváltoznak, megszűnnek és újabbak is képződnek. Vissza

Tartalom

1. BEVEZETÉS 5
1.1. Társadalmi gazdasági rendszerváltás: 5
Új társadalmi szükségletek, új prioritások 5
1.2. A dolgozat felépítésének elvei, szemlélete 10
1.3. Az alkalmazott kutatási módszerek 12
1.4. Rövid kitekintés az akciókutatás és a lokális társadalomfejlesztés külföldi és hazai vizsgálataira 16
1.4.1. A szociológia, mint háttér-tudomány 16
1.4.2. A közösségfejlesztés Európán kívüli kísérletei 17
1.4.3. Közösségfejlesztés Európában 19
1.4.4. A hazai közösségfejlesztés rövid története, szervezetei 25
1.4.5. Az "action research" és az "evaluation research" a közösségfejlesztésben és a pedagógiai vizsgálatokban 32
1.4.6. A magyarországi közösségfejlesztés szociológiai háttere a 60-as évek végétől 35
1.4.7. Helyi társadalom, lokális közösség, régió, közösségfejlesztés értelmezése 37
1.5. Hipotézis 45
2. A HELY, AHOL ÉLÜNK 51
2.1. Hajdúböszörmény, a kiváltságolt város 51
2.1.1 A város, madártávlatból 51
2.1.2. Természetföldrajzi adottságok-kultúrák, népek a későbbi Hajdúháton 52
2.1.3. Feltépett gyökerek városa 54
2.1.4. Hajdúkiváltság, korlátozott autonómia 57
2.1.5. Regionális szerep szélárnyékban 58
2.1.6. Hajdúböszörmény szocialista "prédiuma" 59
2.2. Rendező elvek, helyi sajátságok Hajdúböszörmény társadalmában 61
2.2.1. Lokális folytonosság hídja, regionális hátrányok, nemzet Európa perifériáján61
2.2.2. Hajdúböszörmény lokális jellemző metszetei 65
3- AZ ISKOLÁK HAZAI ÉS BÖSZÖRMÉNYI FEJLŐDÉSE 101
3.1. Az iskolától a városi közoktatás rendszeréig 101
3.2 Közoktatási rendszer a kiegyezés után 109
3.2.1. Óvodaügy 109
3.2.2. A népoktatás intézményrendszerének kialakulása 110
3.2.3. A Bocskai István Gimnázium fejlődése 114
3.2.4. Szakoktatás, gazdasági iskolák 115
3.2.5. A plurális demokrácia iskolai kísérletei: vesztett csaták 116
3.3. A köznevelés mai rendszerei 122
3.3.1. Óvodai hálózat 124
3.3.2. Oktatás alsófokon 135
3.3.2.1. Az általános iskolák a szakadék szélén 139
3.3.2.2. Egységes tanterv-differenciált oktatás 141
3.3.3 Iskolakísérletek 150
3.3.3.1. Intenzív tanítás-tanulás, avagy a képességek fejlesztése tanítási órán 150
3.3.3.2. Iskolai demokrácia fejlesztés és "intézményépítés" a 6. sz. Általános Iskolában 152
3.3.4. A felnőttoktatás 153
3.3.5. Közoktatást segítő intézmény: a nevelési tanácsadó 156
3.3.6. A középfokú oktatás 157
3.3.6.1. Bocskai István gimnázium 159
3.3.6.2. A Széchenyi István Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Szakközépiskola 162
3.3.6.3. A 122. sz. Veress Ferenc Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola 166
4. A KÖZNEVELÉS MŰVELŐDÉSI RENDSZER-KÖRNYEZETE 169
4.1. A Hajdúböszörményi Óvóképző Főiskola régiók szolgálatában 169
4.2. Tömegkommunikáció: az információáramlás lokális érrendszere 172
4.2.1. A sajtó 173
4.2.2. A helyi rádió 175
4.2.3. A helyi televíziózás 176
4.3. Közművelődés a változó környezetben 1 178
4.3.1. Szerkezetváltás a művelődési központban 180
4.3.2. A közművelődés mostoha gyermeke a könyvtár 182
4.3.3. A közművelődést is szolgáló intézmények 184
4.3.4. A közművelődéstől a szabadművelődésig 186
5. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS-SZERVEZETFEJLESZTÉS "ÉLES" ÉLETHELYZETBEN: AKCIÓKUTATÁS 187
5.1. GAMESZ, a központi gazdálkodó szervezet 189
5.1.1. Az "átvilágítás" intézményi igénye 189
5.1.2. Alul és túlszabályozott gazdálkodás 190
5.1.3. Rendszerváltás a gazdálkodásban 193
5.2. Helyi közösségfejlesztés a fontosabb lokális metszetek mentén 197
5.2.1 .A civil társadalom lokális hiánya - a problémák érzékelése 197
5.2.2. Pénzügyi források és szervezeti keretek megteremtése 199
5.3. A megszűnt tagiskolától az óvoda-munkaiskoláig 210
5.3.1. Esélyek az életre 1993-ban a város peremén 211
5.3.2. Konzultánsi szerepkörben 212
6. KONKLÚZIÓK, KÖVETKEZTETÉSEK 217
6.1. Akciókutatásunk tanulságai 217
6.2. A település térbeli elhelyezkedése és a regionális szerep kérdése 223
6.2.1. A gazdasági-társadalmi regionális szerep hiányai és ebből származó következtetés 224
6.2.2. Térbeli hátrányok és a lokális kultúra kérdése 226
6.2.3. A nemzeti és lokális kultúra újraszervesülésének időszükséglete 228
6.3. Lokális társadalom, lokális kultúra 230
6.3.1. Lokális társadalmi metszetek meghatározó rendje és kapcsolódásuk 230
6.3.2. A lokális társadalmi metszetek, a művelődés és oktatás összefüggése 233
6.4. A művelődés és köznevelés rendszereinek működésével összefüggő problémák 234
6.5. A hajdúböszörményi közneveléssel kapcsolatos konzekvenciák 236
6.5.1. Az óvodai hálózat problémái és fejlesztési esélyek 236
6.5.2. Általános iskolai hálózat a város belső téri alrendszereiben 238
6.5.3. A város képességmegtartó népessége és népességmegtartó képessége, valamint a középfokú oktatás 240
6.6. A köznevelés művelődési rendszer-környezetének sajátosságai 244
6.6.1. A felnőttoktatás szerkezetbeli változásai és funkciói 244
6.6.2. A főiskola lehetséges szerepe a város művelődési életében, közéletében 244
6.6.3. Újragondolni a tömegkommunikációs rendszerek lokális funkcióit 245
6.6.4. Merre tart a közművelődés? 245
7. IDŐSZERŰ FELADATOK, JAVASLATOK 248
JEGYZETEK 257
FELHASZNÁLT IRODALOM 281
ÁBRA JEGYZÉK 300
ZUSAMMENFASSUNG 302
RESUME 305
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 308

Sári Mihály

Sári Mihály műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Sári Mihály könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem