Városközi diplomácia és Budapest székesfőváros a külfölddel való érintkezésben

Előszó

Az utolsó hetven esztendőben a világ városai hatalmas arányú növekedésnek indultak.
Lakosságszámuk megsokszorozódott, területük meggyarapodott s különösen az ipari fejlődéssel kapcsolatban gazdasági jelentőségük is lényegesen emelkedett.
Az USA-ban vannak államok, ahol ma már az összes lakosságnak több mint háromnegyed része városokban él s Angliában a lakosság 45%-a, Németországban a lakosság 46%-a él százezer lélekszámon felüli nagyvárosokban. Ez a fejlődési folyamat egyrészt az egyes városok önkormányzatát állította fokozott városigazgatási feladatok elé, másrészt azt eredményezte, hogy a világ nemzeteinek kulturális és művészeti, ipari és kereskedelmi élete úgyszólván teljes egészében a városokba összpontosult. Ennek egyenes következménye az, hogy egyes lélekszámban, gazdasági értékben és szellemi jelentőségre szert tett nagyvárosok, mint például Párizs, London, Stockholm, Moszkva vagy akár Budapest, a köztudatban jóformán országaik és nemzeteik megszemélyesítőivé lettek. Nem ritkaság, hogy a világ közvéleménye bizonyos esetekben országok helyett ma már városokban gondolkodik.
Ez a tény, a maga számszerű és lélektani tartalmával, az egyik ok arra, hogy ma, amikor a pusztító háború után minden igyekezettel és minden eszközzel a demokratikus nemzetek közötti megbékélés útjait keressük és lehetőségeit latolgatjuk, kézenfekvő megoldási módként merül fel a városközi diplomácia eléggé nem értékelhető eszméje is. Vissza