Varsány

Fülszöveg

Egy évezrede immár, hogy az Árpádok házából való Géza fejedelem fia, Vajk - az utókor tiszteletében Szent István - megkoronázása által nyugat európai mintára királyságot alapított és a kereszténységet - püspökségek alapításával és törvényekkel megerősítve - állama vallásává tette. A Szent Korona által megtestesített Magyar Királyság fennállása kilencszáz esztendeje alatt erejéhez képest védelmet nyújtott a határain belül élő magyarságnak és a más nyelvű népeknek, biztosította lakosainak a nehéz munkával megteremtett anyagi javak birtoklását és gyarapítását, megőrizte Európában egyedülálló nyelvünket, keleti és nyugati hatásokat befogadva ápolta sajátosan magyar kultúránkat.
Másfélszáz éve kialakult tudományos módszerű történetírásunk a magyar nemzet múltjának kutatása során nem csak az országos eseményekre kíváncsi, hanem a kisebb közösségek, a falvak, városok múltjának mélyfúrás jellegű feltárásával is bemutatja az egyszerű emberek mindennapi életét, küzdelmüket a maguk és családjuk megélhetéséért, boldogulásáért, kis közösségeik szabad belső életéért, saját intézményeik - egyházaik, iskoláik, egyesületeik- fenntartásért. A helytörténetírásnak az elmúlt 80 évben kialakultak a módszertani követelményei, a monográfiák tematikai és szerkezeti formái. Ugyanilyen fontos azonban, hogy társadalom- és gazdaságtörténészekből, levéltárosokból, néprajzosokból létrejött az a tudományos felkészültségű gárda, amely ismeri a magyar társadalomtudomány eddigi főbb eredményeit, képes a levéltári források felkutatására, értelmezésére, elemzésére és az adatok tömegének mozaikkockáiból össze tudja állítani a teljes képet, amely egy falu, egy város sok évszázados életét, fejlődését, vagy legalább fennmaradását mutatja be. A helytörténetírás hazánkban már több mint negyedszázada nem "lelkes mozgalmárok" sokszor naiv, fantáziákkal és tévedésekkel teli kutakodása, hanem szigorú szabályokhoz kötött, az országos társadalmi és gazdasági történeti folyamatok megértése, elemzése szempontjából is nélkülözhetetlenné vált szaktudomány. Minél több, jó színvonalú község- és várostörténetre van szükség, a helyi közösség tudata, a falvakat megtartó erő gyarapítása érdekében.
Varsány, egy kevesebb, mint 2000 lakosú község Nógrád megyében, a Palócföld szívében. Katolikus vallású magyarok lakják, kiknek ősei a honfoglalókkal települtek meg az Ipoly menti síkságon. A faluhoz nem kötődik egyetlen csata, vagy nagy történelmi esemény sem, lakosai egy évezreden át a földek művelték és csak az 1950 illetve 1960 után, állami erőszakkal végrehajtott tulajdoni és gazdálkodási változtatások, a "kolhozosítás" hatására fordultak nagy számban a falun kívüli ipari, bányászati munkalehetőségek felé - így válván az építőipar szakképzetlen, ingázó munkásaivá.
A kétlakiság különös hatással volt a falu hagyományos kulturális értékeinek a megőrzésére. A mélyen katolikus hit a hatalom ellenséges beavatkozását vonta maga után, de Varsány és környéke népe ragaszkodott, hitéhez és megőrizte népi vallásosságát. Vissza