Gömöri népzene

Előszó

A történelmi Gömör megye területének (1802 után az egyesült Gömör-Kishont vármegye területét értjük ez alatt) túlnyomó résez a mai Magyarországnak a Salgótarjántól az Aggteleki Karsztig tartó határsávjától Északra, a mai Szlovákiában található. A trianoni döntést követően Gömörnek csak egy szűk délkeleti sávja maradt magyar fennhatóság alatt (összesen 22 település, köztük Putnok városa), az elcsatolt területeken 130 faluban található magyar többségű lakosság. Az itt élő magyarok mind a palóc nyelvjárást beszélik, ezen belül pedig a keleti palócokhoz tartoznak. A néhai Gömör megye területét viszont nem lehet néprajzi tájegységként élesen elválasztani a keleti palócok szomszédos településcsoportjaitól sem. E vidék falvainak hagyományos kultúrája ugyanis szorosan kapcsolódik a nógrádi, hevesi, borsodi és abaúj-tornai magyarok népéletéhez, valamint a szomszédos szlovák népesség hagyományaiban is számos párhuzam található. Ez a megállapítás az anyagi kultúrára és a folklórhagyományokra egyaránt érvényes. Gömör népi kultúrájában azonban vannak olyan elemek is, melyek segítségével ki lehet rajzolni e táj sajátos néprajzi arculatát. Jelen kötetünkben megkíséreltük kiválogatni azokat a dallamokat és kidomborítani azokat a dallamvezetési, díszítésbéli sajátosságokat, melyekkel a gömöri magyar falvak középső csoportjának hagyományos hangszeres (vonós) zenei kultúrája jellemezhető.
Egyes vizsgálatok azt mutatják, hogy Gömör magyar énekes adatközlőinek dalkészlete a vizsgált terület teljes szélességében (kb. 70-80 km) 70-75 %-ban azonos. Ez az egységes zenei arculat a hagyományos hangszeres együttesek dallamanyagán is megfigyelhető. Kisebb táji eltérések inkább csak a dallamvezetés egyes jellegzetességeiben, valamint a hangszeres előadásmód díszítéseiben figyelhetők meg. Vissza