Az ismeretlen isten

Előszó

Mi lehet a mentsége negyven év összegyűjtött bírálatainak, cikkeinek, tanulmányainak? Valójában sokkal régebben kezdtem kritikákat írni. Nem mondom, hogy ugyanolyan régen, mint verseket - a költészetnek talán nincs is kezdete az ember életében. De amióta félig-meddig tudatosan kezdtem verset írni, azóta kritikával is folyamatosan foglalkozom. Ismertem, persze, a műfajok határait, és ezeket, kivált eleinte, igyekeztem is tiszteletben tartani. De magamban, belül, nem sokba vettem a műfaji különbségeket. Cikkeimben, tanulmányaimban is mindig arról beszéltem, ami érdekelt, ami fontos volt nekem, és gyakran vettem észre, hogy olyasmi csapódik le a versben, ami előzőleg valamelyik bírálatomban keresett kiutat, és fordítva, a versnek valamilyen tétova rezzenése később egy cikkben jutott végső megfogalmazáshoz.
Első hivatásos kritikámat Kassák megbízásából írtam, és az ő lapjában, a Munká-ban jelent meg. Nem költészettel foglalkozott, még csak nem is irodalommal, hanem egy orosz mérnök amerikai útikönyvével. De ebben a kis házifeladatban is olyasmiről volt szó, ami akkor fontos kérdés volt számomra. Kényelmetlen érzés visszagondolni, mennyit csetlettem-botlottam, olykor idétlenkedtem is, a kritika műfajában. Ezeket az ifjúkori próbálkozásaimat, amelyek a Munká-ban és a Korunk-ban láttak napvilágot, sohasem adtam közre könyvalakban, még a későbbiek, a Nyugat-beliek között is akadnak olyanok, amelyeket nem találtam érdemesnek a másodszori kinyomtatásra. Vissza