Hazatérés, 1944 (dedikált példány)

Fülszöveg

Vas Zoltán, a politikus pályáját Tizenhat év fegyházban című könyve alapján ismerik az olvasók - addig az időpontig, amikor - már másodízben - a Szovjetunió kiváltja a rabságból, negyvennyolcas zászlókért cserébe. Aki pedig olvasta Őfelsége szárnysegéde: Horthy Miklós címmel, 1969-ben megjelent művét is, megértheti és megbocsáthatja az író jogos ellenszenvét a kormányzóságba belecsöppent tengerésztiszt személye iránt.
Vas Zoltán most háborús emlékeit publikálja, s visszaemlékezéseinek talán a legizgalmasabb fejezete az 1940-45-közötti esztendők. A személyes sors romantikus-kalandos fordulatainál fontosabb, tanulságosabb a kor politikai mozgásának, jellegzetes atmoszférájának érzékeltetése. Látjuk - és pontosan magunk elé képzelhetjük őt - mint a moszkvai és budapesti pártvezetők társaságában. Látjuk a pártmegbizatásokat teljesítő harcost és a Budapest felszabadulása utáni napok szervezőjét, így az emlékezetes "krumplicsata" hősét is, amikor az éhhaláltól kellett megmenteni fővárosunk lakosságát.
Sok fontos adalékot, jellemző epizódot tud - s mond el ebben a könyvében - Vas Zoltán. Az érzékeny megfigyelő emlékeiben a kortársi szenvedélyesség és a távlatos mérlegelés együtt található meg: személyes élmények és lehiggadt ítéletek hasznosan-jól egészítik ki egymást.
És az író közvetlen stílusát követve újraélhetjük nemzeti történelmünk egyik legnehezebb időszakának megvalósított és elszalasztott lehetőségeit, melyeknek tudományos feltáráshoz nemcsak az író gazdag ismeretanyaga, de a történelemkutatók oknyomozó igényessége is kívánatos lesz majd. Vissza