Fülszöveg
A kortárs szól az 1919-es ellenforradalom katonai, politikai, ideológiai megalapozóiról, Horthyról, Bethlenről, Gömbösről, társaikról. A kortárs emlékezik, aki tizenhat évet töltött a hírhedt kormányzó börtöneiben; annyira azonban nem elfogult, hogy ne az igazat írja. a tények önmagukért beszélnek: a legfőbb évek a kíméletlen leleplezésben.
A tragikus részletek szereplőinek tettei sokáig maguk után vonják ártalmas következményeiket. Fényképek, kivágott újságlapok, letépett falragaszok, sokáig emlékezetes utcanevek, helységnevek, hóhérnevek a fogékony megfigyelőben még évtizedek múltán is az eleven valóság érzetét képesek felkelteni, megdöbbentő körülményeikkel, sötét hátterükkel együtt.
Vas Zoltán is ilyen roppant érzékeny megfigyelő és érvelő. Politikai pályája ugyan - az ellenállás frontján - akkor bontakozott ki, amikor Horthy már rég nem "Őfelsége szárnysegéde", nem is szimbóluma a "történelmi osztályok" megdönthetetlennek tűnt hatalmának, mégis, Horthy szerepét, mely egy...
Tovább
Fülszöveg
A kortárs szól az 1919-es ellenforradalom katonai, politikai, ideológiai megalapozóiról, Horthyról, Bethlenről, Gömbösről, társaikról. A kortárs emlékezik, aki tizenhat évet töltött a hírhedt kormányzó börtöneiben; annyira azonban nem elfogult, hogy ne az igazat írja. a tények önmagukért beszélnek: a legfőbb évek a kíméletlen leleplezésben.
A tragikus részletek szereplőinek tettei sokáig maguk után vonják ártalmas következményeiket. Fényképek, kivágott újságlapok, letépett falragaszok, sokáig emlékezetes utcanevek, helységnevek, hóhérnevek a fogékony megfigyelőben még évtizedek múltán is az eleven valóság érzetét képesek felkelteni, megdöbbentő körülményeikkel, sötét hátterükkel együtt.
Vas Zoltán is ilyen roppant érzékeny megfigyelő és érvelő. Politikai pályája ugyan - az ellenállás frontján - akkor bontakozott ki, amikor Horthy már rég nem "Őfelsége szárnysegéde", nem is szimbóluma a "történelmi osztályok" megdönthetetlennek tűnt hatalmának, mégis, Horthy szerepét, mely egy jóvágású fregattkapitány kedélyesen-könnyen alakuló katonai pályakezdésétől a nemzet ügyét gyáván, cinikusan eláruló politikai diktátor ténykedéséig ível - ezt az utat is úgy ismeri Vas Zoltán (részint a hírhedt alakok naplóiból, nemrég előkerült dokumentumokból, titkos iratokból), mintha kezdettől minden mozzanatnak szemtanúja lett volna. S nemcsak azokat a hadmozdulatokat eleveníti meg, melyeket Horthy a nyilvánosság színpada számára eszelt ki, hanem azokat a manővereket is, amiket takargatni igyekezett szűkebb környezete, családja előtt.
Vas Zoltán számos hazugság eredetére derít fényt. Más és más oldalról közelít a történtek felé, idézi azt a zavaros és ijesztő légkört, amelyben az embergyalázások megestek, sőt az ellenzéki csatározások is nemegyszer az ellenforradalmároknak, fegyveres banditáknak kedveztek. Hogy történhetett mindez? - többek közt erre ad választ az író. Válaszába természetesen belejátszik már az utókor számos felismerése - biztos ítélete - is. Így fonódik össze ebben a könyvben a közösség tapasztalata és a személyes élmény, a szenvedélyes oknyomozás és a lehiggadt-bölcs véleménymondás.
E könyv esetleg még vitatható pontjait korrigálhatja a szaktudomány, de az író különös tudását, nemegyszer "koronatanúi" hitelét, vallomását nem nélkülözheti. sőt fontos fogódzóul hasznosíthatja, ha körültekintően pontos magyarázatot kíván adni arra: miféle játszmák, cselvetések eredményeként került a kormányzói székbe - s költözött a Várba - Horthy, akit a közvélemény a "lovas tengerész" címmel ajándékozott meg.
Vissza 
