A nyitott múzeum

Előszó

Ez a könyv a múzeumok lényegének és működésének megértését szeretné szolgálni, hogy segítse a múzeumok és a társadalmi környezetük kommunikációját. A nyitott múzeum gondolata nem új az irodalomban, de szinte mindig a kiállítótérrel, kiállításokkal, látogatóknak szánt programokkal kapcsolatosan jelenik csak meg. Én a nyitottságra mint tágabban értelmezett fogalomra gondolva állítottam össze ennek a múzeumról, a múzeumokban zajló működésről, és a múzeumokkal kapcsolatos gondolatokról szóló kötetnek az anyagát. Azzal, hogy ezt a kicsit zárkózott intézményt átláthatóbbá teszi, segíti a pedagógusokat abban, hogy jobban értsék azt az helyet, ahová tanítványaikat viszik, és talán azt is elősegítheti, hogy a jövőben további partneri kapcsolatok alakulhassanak ki múzeumok és iskolák között, mindkét fél javára. Közvetíteni is szeretnék ugyanis ezekkel az írásokkal, elsősorban a múzeumokat használó, a múzeumok iránt érdeklődő pedagógusok, főiskolai és egyetemi hallgatók felé. Ezért bekerült olyan fejezet is, ami a múzeumban dolgozók számára talán kevésbé érdekes, mert nem nekik szól, hanem róluk. A múzeumok kissé titokzatos intézménynek tűnnek sok kívülálló számára. Remélem, hogy a nagyobb átláthatóság nem rombolja a múzeumnak a küldetés, a kitüntetett tárgyak, a múlt és történelem, a tudomány, a látványosság és a különleges emberek összességéből táplálkozó romantikáját. A kötetben alapvetően kétféle írás található: korábban megjelent (esetleg stilizált) cikkek, amelyek vagy a fő témáról szólnak, vagy annak illusztrációi, és újonnan készült, hasonló tanulmányok. Az „illusztrációk" témája széles: muzeológia, illetve néhány kedvenc muzeológus bemutatása, a múzeumok és a múzeumi gyűjtemények varázslatos gazdagságot jelentő világának megjelenítése. A rovartani kutatás, a rovarokról szóló ismeretterjesztés annyiban szerepel, amennyiben egy szűk közösség számára fontos ismereteket a szélesebb közönség, illetve a speciális, de más érdeklődési körű olvasók számára teszi (reményeim szerint) relevánssá. A múzeumi menedzsmentet segítő ismeretek némelyike sem maradt ki, különösen, hogy ezeket a szakma és szakírók is egyre többet emlegetik, a múzeumok jelenét meghatározó projektfinanszírozási gyakorlat pedig egyenesen elvárja. A kötetre, bár sok tekintetben általános muzeológiai horizontú, nyilvánvalóan rányomja bélyegét a szerző eredeti biológus hivatása. Ez azért sem baj, mert a történeti, művészettörténeti és néprajzi területen otthonos szerzők magyar nyelven megjelent írásai, tanulmánykötetei mellett az eddiginél hangsúlyosabban jelenik meg ez a muzeológiai szakterület is, mintegy jelezve a természettudományi (vagy ha kell: természetrajzi) muzeológia egyenrangúvá válási igényét a szakirodalomban és a közbeszédben egyaránt. Vissza