Az agrártámogatási rendszer adaptációja

Szerző

Lektor

'Vásáry Miklós: Az agrártámogatási rendszer adaptációja ' összes példány

Kiadó:	Agroinform Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2008
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	238 oldal
Sorozatcím:	Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola Ökonómiai Tanulmányai
Kötetszám:	3
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-502-870-2
Megjegyzés:	Angol nyelvű tartalomjegyzékkel és összefoglalóval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Közös Agrárpolitika, mint az Európai Közösség egyik legjelentősebb közös politikája az elmúlt közel két évtizedben jelentős változásokon ment keresztül. Ennek keretében, a sürgető belső és külső kihívásokra adott válaszreakciók kialakítása érdekében megfogalmazott reformszakaszok eszköztárában, kiemelt szerephez jutottak a közvetlen támogatások. Már az első reformszakasz keretében hathatós eszközként működtek az ár- és jövedelempolitika szétválasztásának céljait megvalósító közvetlen transzferek, de a növekvő feladatok miatt további finomításokra volt szükség. Az 1999-es reformlépcső során megvalósuló részleges kompenzáció előzménye volt a 2003-as felülvizsgálat során bevezetett egységes gazdaságtámogatásnak. Ez a merőben új szemléletű támogatási rendszer, kellő lendületet képes kölcsönözni az ágazatnak, annak érdekében, hogy miközben fenntartja versenyképességét és termelési potenciálját képes legyen megfelelni az aktuális környezeti, társadalmi és gazdasági elvárásoknak. A KAP hazai adaptálása folyamatában is kiemelt jelentőségű a támogatások és ezen belül is a közvetlen támogatások adaptációjának kérdése. Mivel a hazai támogatási rendszer több tekintetében is eltérő szerkezeti sajátossággal rendelkezett, szükséges volt a közvetlen támogatások elméleti alapjait, működési mechanizmusát és a KAP reformok fejlődése során betöltött szerepét, megjelenési formáit mélyreható elemzés alapján összegezni és jellemezni. Ezt követően az egységes gazdaságtámogatási rendszer átfogó és részletes bemutatására került sor, melynek keretében a felépítés, illetve nemzeti implementáció sajátosságainak újszerű rendszerezése valósult meg. A nemzeti implementációk sorában a hibrid modellt alkalmazó Németország példáján keresztül plasztikusan szemléltethetők a modell sajátosságai: az előnyként megfogalmazható szerkezeti átalakítás, a modernizáció, a hatékonyságnövelés és nehézségei: kérdéses szerkezeti átalakulás, modernizáció, hatékonyságnövelés és legitimációs problémák további fennmaradása. A hazai agrárcsatlakozási tárgyalások előzményeinek, feltételeinek és eredményeinek elemzését követően a hazai támogatási rendszer átfogó átrendeződéssel járó adaptációjának értékelésére került sor. A csatlakozási szerződés értelmében a KAP teljes átvételének során a közvetlen kifizetések fokozatosan növekvő rendszerben, nemzeti forrásból kiegészítve egyszerűsített rendszerben kerülnek kifizetésre. A csatlakozás előtti és utáni szerkezet összevetése alapján megállapítható, hogy az alapvetően újszerű támogatási filozófia, cél és eszközrendszer hatására jelentősen átalakult a támogatások szerkezete. Egyes jogcímeknek (pl. beruházási támogatások) jelentősége és költségvetési támogatottsága drasztikusan csökkent, míg a KAP elvek mentén alakuló kifizetések (pl. közvetlen támogatás, vidékfejlesztés) markánsan megerősödtek. Vissza

Tartalom

ÖSSZEFOGLALÁS 13
SUMMARY 15
BEVEZETÉS 21
1. IRODALMI ÁTTEKINTÉS, ANYAG ÉS MÓDSZER 25
2. A MEZŐGAZDASÁGI TÁMOGATÁSOK MINT AGRÁRPOLITIKAI
ESZKÖZÖK JELLEMZÉSE 28
2.1. Agrárpolitikai cél-eszköz konfliktusok 28
2.2. Agrártámogatások csoportosítási lehetőségei 32
2.3. Közvetlen jövedelemtámogatások 34
2.3.1. Szétválasztás a közvetlen támogatások esetén 36
3. KAP REFORMSZAKASZOK - A KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK
MEGJELENÉSE ÉS FEJLŐDÉSE 39
3.1. 1992. évi KAP reform, az első lépés 39
3.2. AGENDA 2000 42
3.3. KAP reformszakasz 2003 44
3.3.1. A félidejű felülvizsgálat céljai 44
3.3.2. A reform tartalma 45
3.4. Egységes támogatási rendszer 45
3.4.1. A koncepció 46
3.4.2. A támogatási jogosultság mint a támogatás alapja 47
3.4.3. Szétválasztási modellek 50
3.4.4. Részleges összekapcsolás 53
3.4.5. Egyéb, a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó intézkedések 54
3.4.6. Nemzeti implementáció: szétválasztási modellek a tagországokban 58
3.4.7. A német hibrid modell 60
3.5. A 2003-as KAP reform értékelése 68
3.5.1. Nemzetközi vetület 68
3.5.2. Belső hatások 69
3.5.3. Költségvetési vetület 72
3.6. Health Check 2008 - a KAP 2003-as reform intézkedések átvilágítása 75
3.6.1. A támogatási rendszer kiigazítása a "Health Check" keretében 77
3.6.2. Piaci intézkedések 80
3.6.3. Az aktuális kihívásokra adott válaszreakciók 81
3.6.4. Pénzügyi keret 82
4. A KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK HAZAI ALKALMAZÁSÁT
MEGHATÁROZÓ ELŐZMÉNYEK 83
4.1. A KAP adaptáció előzménye 83
4.2. A csatlakozási tárgyalások a mezőgazdaság szemszögéből 84
4.2.1. Az agráradaptáció megvalósításának lehetőségei 85
4.2.2. Tárgyalási álláspontok és azok közelítése 86
4.2.3. A tárgyalások végső stádiuma 88
4.2.4. A javaslat értékelése. Kérdéses az adaptáció sikere? 89
4.3. Az agráradaptáció végső feltétele 91
4.3.1. A felkészülés értékelése 91
4.3.2. A csatlakozási tárgyalások lezárása 91
4.3.3. A tárgyalások eredménye - az integráció feltételrendszere 92
4.4. Az adaptáció alappillére: a támogatási rendszer 93
4.4.1. Közvetlen támogatások 93
4.4.2. Piaci intézkedések: közösségi intervenciós és külpiaci intézkedések 94
4.4.3. Vidékfejlesztési intézkedések 95
4.4.4. Nemzeti támogatások 95
4.5. Az egyszerűsített támogatási rendszer lényege 95
4.5.1. Közvetlen kifizetések (direct payments) 95
4.5.2. Nemzeti kiegészítő támogatások (top-up) 95
4.5.3. Egyéb technikai paraméterek 96
5. HAZAI KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK - AZ ADAPTÁCIÓ ELSŐ
FELVONÁSA 99
5.1. A csatlakozás körülményei 99
5.2. A KAP adaptációja 100
5.3. A közvetlen támogatások adaptációs környezete 100
5.4. Kiindulási állapot: hazai támogatási rendszer a csatlakozás előtt 101
5.4.1. Az első nehézségek 103
5.5. A SAPS hazai működésének paraméterei 106
5.6. A támogatások működésének jellemzése 110
5.6.1. Nemzetközi kitekintés - az első év 111
5.6.2. A támogatások értékkategóriánkénti megoszlása 113
5.6.3. A támogatások hazai megoszlása 120
5.7. A mezőgazdaság általános értékelése a csatlakozást követő időszakban 124
5.7.1. A mezőgazdasági termelés teljesítménye 124
5.7.2. Növénytermesztés 127
5.7.3. Állattenyésztés 127
5.7.4. A termelési tényezők alakulása 129
5.7.5. Agrárkereskedelmi viszonyok 132
5.7.6. A jövedelemváltozás hatása a beruházásokra 135
5.7.7. Támogatásallokációs feszültség 140
6. AZ SPS ÁTTÉRÉS - A KAP ADAPTÁCIÓ MÁSODIK SZAKASZA 142
6.1. Az áttérés mozgatórugói 142
6.2. Az SPS áttérés feltételei 143
6.3. Az új támogatási rendszer bevezetésével összefüggő szabályozási
kérdések 146
6.4. Nemzeti hatáskörben döntést igénylő kérdések 147
6.5. A magyar SPS főbb elemei 150
6.5.1. Támogatási jogosultságok 152
6.5.2. A jogosultság mint vagyoni értékű jog 154
6.6. Kételyek és problémák az átállás során 156
6.7. AZ áttérés körül megfogalmazható érvek és ellenérvek 159
6.8. A támogatási rendszert érintő főbb javaslatok 163
6.9. A „Healt Check" várható hatásai az SPS alkalmazására 169
7. EREDMÉNYEK 171
8. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK 175
9. MELLÉKLETEK 179

Témakörök

Vásáry Miklós

Vásáry Miklós műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Vásáry Miklós könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem