Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

978.199

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Vasbeton szerkezetek I.

Jegyzet építészmérnök hallgatók részére/Oktatási célra

Szerző

Kiadó: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői papírkötés
Oldalszám: 87 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A beton mintegy 2000 éves építőanyag, már a rómaiak ismerték. Betonjaikat hidraulikus kötőanyaggal (pl. trasz) készítették. Ez a beton a maiaknál kisebb szilárdságú volt, de időtállóságára... Tovább

Előszó

A beton mintegy 2000 éves építőanyag, már a rómaiak ismerték. Betonjaikat hidraulikus kötőanyaggal (pl. trasz) készítették. Ez a beton a maiaknál kisebb szilárdságú volt, de időtállóságára jellemző, hogy még ma is vannak e korban épült, funkcionáló szerkezetek. Körülbelül 200 éve a betont újra felfedezték, és a cement feltalálásával fejlődésnek indult. (1796-ban szabadalmaztatta Jonas Parker a románcementet, és 1824-ben Aspdin a portlandcementet.)
Körülbelül 100 éve kitalálták, hogy célszerű vasbetéteket tenni a betonba, hogy amikor megreped, ne essen szét darabokra.
Lambot 1854-ben vasbeton hajót épített, de ez nem terjedt el. (Csak a II. világháború idején kezdtek vasbeton hajókat építeni.) Lambot szabadalmi leírásában már vasbeton tartó és 4 vassal vasalt oszlop is szerepel.
Amerikában Hyatt ügyvéd (mindössze 25 évet élt) lefektette a vasbeton szerkezetek működési elveit és elméletét kísérletekkel igazolta. Eredményei rövid élete miatt feledésbe merültek.
Európában az előzőektől függetlenül német és francia kutatók mindezt újra fölfedezték (csak később derült fény az amerikai előzményekre).
A vasbeton igazából Monier szabadalmával indult világhódító útjára. Monier kertész volt, és bosszantotta, hogy betonból készült virágedényei megrepednek és összetörnek. Ezért megkísérelte acélbetétek elhelyezését a betonba. Sikeres kísérlete nyomán 1867-ben szabadalmat nyert vasalt beton virágedények készítésére. Ezt szabadalmak sora követte: 1868-ban csövek és folyadéktartályok, 1869-ben födémlemezek, 1873-ban hidak és 1875-ben lépcsők és egyéb vasbeton teherhordó szerkezetek építésére kapott szabadalmat.
Monier kertész volt, mérnöki képzettség nélkül, így szerkezeteit érzésből építette, elmélet és számítás nélkül. Kétségtelen, hogy a vasbeton elterjedését az ő tevékenysége indította el.
A vasbeton elterjedésével a kutatók figyelme is ráirányult az új szerkezeti anyagra. Németországban Koenen, Emperger és Mörsch, Franciaországban pedig Coignet és Hennebique voltak azok, akik a vasbeton "lelkivilágát" alapvetően kikutatták. A feszített vasbeton kikutatásának kezdete a francia Freyssinet nevéhez fűződik. Magyarországra Zielinszky Szilárd hozta a vasbetont, és a ma is használatos Hennebique-rendszert honosította meg. Egy sereg szép szerkezetet tervezett (Margitszigeti víztorony, héjszerkezetű villamosremizek. Zeneakadémia nagyterem lefedése, Főpostaépület nagycsarnoka, stb.). Vissza

Tartalom

I. RÉSZ
Bevezetés, a tartószerkezetekkel szemben támasztott követelmények 5
1. Tartószerkezetek tervezése 12
1.1. Kiindulási adatok 12
1.2. Vázlatterv 13
1.3. Statikai számítás 13
1.31. A szerkezetek elemekre bontása 14
1.32. A terhek és hatások megállapítása 21
1.33. A szerkezeti elemek méretezése 24
1.34. Az alakváltozások és repedések korlátozása 26
1.4. Kiviteli tervek 27
2. A vasbeton szerkezetek általános ismertetése 28
2.1. Rövid történeti áttekintés 29
2.2. A betonacél 31
2.3. A beton 38
2.4. Az acélbetét és a beton kapcsolata 46
2.5. Főbb szerkesztési elvek és szabályok 51
2.6. Vasbeton szerkezetek erőjátékának általános jellemzése 55
3. Az I. - rugalmas, repedésmentes - feszültségi állapot, repesztő igénybevétel 60
3.1. A idealizált keresztmetszet 60
3.2. A beton lassú alakváltozásának hatása 63
3.3. A beton zsugorodásának hatása 65
3.4. A repesztő igénybevétel 67
3.5. Repedésmentes szerkezetek alakváltozása 71
4. A 11. - rugalmas, berepedt - feszültségi állapot. A berepedések
szélessége, alakváltozások 72
4.1. A berepedezett húzott öv 72
4.2. A feszültségek számítása. Idealizált keresztmetszet 74
4.3. Az alakváltozások számítása 77
4.4. A repedések tágassága 80
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem