1.115.221

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

Vasi Szemle 2010/5.

A Vas megyei közgyűlés tudományos és kulturális folyóirata - LXIV. évfolyam 5. szám

Szerző
Szerkesztő
Szombathely
Kiadó: Vas Megye Közgyűlése
Kiadás helye: Szombathely
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 121 oldal
Sorozatcím: Vasi Szemle
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér, színes fotókkal. Megjelenik kéthavonta. Angol és német nyelvű összefoglalóval.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tovább

Előszó


Vissza

Fülszöveg


Vasi Szemle
2010. LXIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM
Egy reggelen a munkahelyre menet elszöktem a menetből, és bementem a közeli faluba, Deniszovba. ( ) Ez a lakóház is gerendaépület voh, hasonló az orosz falvak lakóépületeihez. A kis előtérben, ahova benyitottam, két kecske és egy borjú, valamint néhány tyúk volt. Az épület elülső része volt a lakóhelyiség. Ez olyan mindenes helyiség volt, konyha, nappali és hálószoba is. Egy idősebb asszonyt találtam itt. Elmagyaráztam kevéske orosz nyelvtudásommal, hogy magyar katona voltam, jelenleg vojna-pleni (hadifogoly). Szárított halat kaptunk előző nap este, ezt vittem magammal és ajánlottam cserébe valami ennivalóért. Az asszony leültetett, és azonnal hozott frissen főtt krumplit héjában és főtt marhavért. A marhavért nem ismertem fel, ezért rákérdeztem, hogy mi is ez? Az asszony elmagyarázta, hogy a közeli város vágóhídján takarítóként dolgozik, így kapta a tehénvért. A krumpli olyan apró volt, mint a galambtojás. Elmondta, hogy ezt eszik a... Tovább

Fülszöveg


Vasi Szemle
2010. LXIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM
Egy reggelen a munkahelyre menet elszöktem a menetből, és bementem a közeli faluba, Deniszovba. ( ) Ez a lakóház is gerendaépület voh, hasonló az orosz falvak lakóépületeihez. A kis előtérben, ahova benyitottam, két kecske és egy borjú, valamint néhány tyúk volt. Az épület elülső része volt a lakóhelyiség. Ez olyan mindenes helyiség volt, konyha, nappali és hálószoba is. Egy idősebb asszonyt találtam itt. Elmagyaráztam kevéske orosz nyelvtudásommal, hogy magyar katona voltam, jelenleg vojna-pleni (hadifogoly). Szárított halat kaptunk előző nap este, ezt vittem magammal és ajánlottam cserébe valami ennivalóért. Az asszony leültetett, és azonnal hozott frissen főtt krumplit héjában és főtt marhavért. A marhavért nem ismertem fel, ezért rákérdeztem, hogy mi is ez? Az asszony elmagyarázta, hogy a közeli város vágóhídján takarítóként dolgozik, így kapta a tehénvért. A krumpli olyan apró volt, mint a galambtojás. Elmondta, hogy ezt eszik a tyúkok is, és ő maga is ezt eszi reggelente. Nagyon szíves volt a kínálás, és én gyorsan be is faltam az elém rakott ételt. A halat is át akartam adni, de nem fogadta el. Ezután szobája lefüggönyözött sarkához vezetett, majd elhúzta a függönyt, és elém tárult egy nagy szentkép. Az asszonyka keresztet vetett, és egy rövid fohászt mormoh. Meghatódtam a látványon, megköszöntem a szíves vendéglátást, megöleltem, megpusziltam a mamikát, és elsiettem a brigádomhoz az erdőbe. A bunkerben csupasz priccsen feküdtünk, esténként hallatszott a farkasok vonítása.
(Lőkkös Antal: Szovjet hadifogoly voltam ) Vissza
Fülszöveg Kép

Tartalom


Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem