1.035.157

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Shakespeare utolsó, kitalált szonettjei Vasile Voiculescu képzelt tolmácsolásában

Szerző
Szerkesztő
Fordító

Kiadó: Albatrosz Könyvkiadó
Kiadás helye: Bukarest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 102 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 14 cm x 10 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Kortársi líránk nagy ünnepe - írta Perpessicius az 1964-ben megjelent posztumusz kiadás bevezetőjében Vasile Voiculescu Shakespeare-szonettjeiről. Perpessicius a román irodalom legnagyobb erotikus... Tovább

Előszó

Kortársi líránk nagy ünnepe - írta Perpessicius az 1964-ben megjelent posztumusz kiadás bevezetőjében Vasile Voiculescu Shakespeare-szonettjeiről. Perpessicius a román irodalom legnagyobb erotikus költőjének, Eminescunak tudós kiadója volt, feltehetőleg ezért vállalkozott Voiculescu egyedülállóan különös szerelmes verseinek bevezetésére: a román költészet bizonyos vonulatában tartotta számon, a legnagyobb csúcsok között.
Más távlatból azonban ennek a kilencven szonettnek a magyarázata tágasabb összefüggésekből adódik. Nemcsak a bevallott korrespondenciából Shakespeare százötvennégy szonettjével, melyet Voiculescu kilencven - Erzsébet-kori felépítésű - szonettjével folytatni látszik. Némely tekintetben ezek a tizennégy (olykor, meglepő módon: tizenöt) soros versek látszatra sem hasonulnak a bevallott shakespear-i mintaképhez. Más a ritmusuk; a sorképlet nem ötös, ötödfeles jambus, hanem ún. nibelungizált alexandrinus, tizenhárom-tizennégy szótagos, középmetszetes, szeszélyesen rímelő. (Kivéve a 28. szonettet, amelyet akár kísérletnek - elidegenítő kísérletnek is tekinthetünk, az igazi Shakespeare-minta utánzására.) A nibelungizált alexandrinust ma már ritkán művelik. A magyar költészetben régebben sem vált kedveltté: Garay beérte vele Az obsitos első részében, aztán felcserélte; Tóth Árpádot munikalitása arra késztette, hogy jambusos jellegét trocheusosan ereszkedővé lazítsa az Őszi kérdésben:
Jártál-e mostanában a csendes tarlón este... Vissza

Tartalom

Előszó (írta Deák Tamás)5
Ne származásom vizsgáld - a fajtámnál időzzön11
Szerelmem oly éber, akár az elszánt strázsa12
Azt várod-e, hogy karmom rágalmazókba vájnám13
Kacagja ifjuságod korom immár derülten14
Álmatlanul hanyadszor talál a virradat?15
Mit ér a szellem, hírnév, s a képzelet varázsa16
Seregnyi szenvedésem közül megőrzök dúltan17
Hegyormok közép épül szonettem büszke várnak18
Szerelmünk maradéka elég ahhoz talán még19
A természetnek célja a pár, ez szent szabálya20
Szerelmesem, a lelked kavargó, meredek21
Ki jelentések között időztem életemben22
A barátságba többé érzelmünk be se fért23
Tavasz kopog szívünkön!... Tárjuk ki hát neki24
Leszáll a tél... A Medvék is mind mélyebbre buknak25
A halhatatlanságnak a szóban és a magva26
Nem mint a tolvaj surrant a szerelem belém27
Ne hallgass a szitokra, ne férjen hozzád gazság28
Emészt szerelmed kínja? Azt hitted tán, olyan csak29
Versemmel uzsorásként arany-heved veszem?30
A szerelem talán csak a fájdalom egy maszkja?31
Az asztalon a képed, s én várom ihletem32
Egy népdal jár eszemben, derék, parázs szavak33
Beszélnek messzi tenger egy bűvös szigetéről34
Szerelmünk dicsősége nem dúskáló tivornya35
A természet kiszabta, hogy meddig növekedjen36
Akárhogy udvaroljon nekem ravaszdi ajkad37
Inas nem voltam soha még ugyan38
Mohón és öntudatlan koldulva sok-sok évet39
Tudod, mily hosszas, ádáz küzdelmet vívtam érted40
E bús országról, kedves, nem szólok már gyalázva41
Nem állhattam tökélyed, hogy megismertelek42
Nem szerelmemnek tükrét imádom én tebenned43
Nézem mint hull az éjjel, e célzás a halálra44
Nem meddő vágy, parázna vonzott a közeledbe45
Nem tudtalak átfogni, hogy légy csak az enyém46
Kockáit már a sorsnak jobbkézzel elvetettem47
Megvénített szerelmem, és hírnevem halálán48
Mint életünket, melyet a szánk naponta széttép49
Azt hiszem, az örömhír, mit küldöttél: kelepce50
A halhatatlanságnak te gyűjtötted be, kedves51
Ne légy ravasz, ne próbáld, hogy rossz tanácsra bölcs légy52
Nem kérem én, hogy hű légy, elég nekem szerelmem53
A dicsőségbe s gőgbe oltottad be te lényedet54
Az aranyalmák kertje volt tán, úrnőm, honod55
A féltékenység, hittem szerelmem tönkrezúzza56
Szerelmed lendületlen? Csak szeretőd cseréled?57
Időben és szerelmem, tied a térbe vetve58
Oly istenek szerelme, ami reánk szakadt59
Szükségem volt a teljes költői tűzvarázsra60
Tudom, s ezt is kívánom legvégső életemnek61
Diccsel, misztériummal hódoltam én neked62
Nem róvom fel hibádul, hogy mindig elárultál63
Ne hidd a szerelemről: merő fortély, kegyes csel64
Nem boldogságot esdek, kívülről fűlő kályhák65
Egy serleg szerelemmel kínálsz csak? Ne tegyed:66
Nem ismered-é többé a kristályfényű nedvet67
Ismét egy túl rövidke leveled olvasom68
Kiszakítnád belőlem magad? Talán szememmel69
Miért hogy éppen tennen magad nem állhatod70
Futtában, mint a szarvast, vadászol szeretőket71
Nem hallasz csak füleddel, hogy csak beszédem érted?72
Szerelmünk nemtő; ám te befognád, törje hám73
Szonettet írok hozzád... Be törpe vágy, be dőre74
Szerelmem azt kívánja, csendüljek szűntelen75
Szerelmet írtam? Nézd el... Olvasd inkább: imádat76
Csak hogy befeketítsen, rágalmazók csapatja77
Szerelmedről tudom, hogy csupán hazugság, csalfa78
Már értem, a nemesség a rothadástól édes79
A reménytelenségem mindvégig fényt jelentett80
Majd megtudod te is még: a sírás olykor harmat81
Igaz, hogy mit sem adtam hozzád, ellenkezőleg:82
Mi mindent nem kohol még rágalmazóid szája!83
Én tiszta nagy szerelmem meg nem zavarja semmi84
Minthogyha nem is volnál: nem búcsuzom el én85
Furcsállom én is, tisztán maradtam meg azóta86
A mellkas bánatát is belepte már a szender87
Te nem vagy csak egy lusta here a szerelemben88
Oly sok különbözésünk immáron egybefűzve89
Nem dicsnek harsonáit s cintányér-csattogását90
A szenvedélyes testtől szerelmem menteném91
Már régen érzem benned: fagyossá hűlt figyelmed92
Én nem kenceficélem a szerelemnek arcát93
Nem hálunk az Erénnyel, akármilyen nemes:94
Kiisszuk mind egy cseppig... Szerelmünk seprejéből95
Más fájdalmaktól várom, hogy vágyam ne emésszen96
Midőn minden nyomunkat felszívta már a nemlét97
Mosolygok? Megszokásból... A nevetnivalóhoz:98
Kilobbant tollam újra felszikrázik kezemben99
A hírnevednek ártok? Lángelme-óceán100

Vasile Voiculescu

Vasile Voiculescu műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Vasile Voiculescu könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv