Nova volt járási székhely Krónikája 1945-70

Előszó

Zala megyében, szelíd lankájú dombok között, Göcsej szívében fekszik Nova. Keleti részén a Cserta patak ezüstös csíkja kanyarog, északról *és nyugatról fenyvesek, bükkösök ölelik körül, délről szőlőhegyek tekintenek le a falura hátukon zsúpfedeles pincékkel.
Mennyit tudnának mesélni ezek a tetők, fák, dombok!
Fölöttük vijjogtak a lövedékek, elesett katonák vérét itta be a föld, menekülőknek adott oltalmat a szalmatető. Mindez 25 évvel ezelőtt történt.
Szemtanuk elbeszélései, fakult lapok kopott betűi őrzik ennek a 25 évnek történetét. Ezekből Íródott meg Nova község krónikája.
Évezredekkel ezelőtt is lakott volt már a falu környéke. Ősemberek településének maradványait falumúzeumunk őrzi. 1200 körüli írás bizonyítja létezését, püspöki tizedszedő hely, mezőváros és járási székhely volt. A veszprémi püspök, majd a Batthyány grófok mondhatták magukénak határát. Tágas főterét "hol hajdan hatalmas állatvásárok tartattak" a kastély és egyéb grófi épületek foglalták el. A cselédlakásokat már lebontották, helyükre új létesítmények kerültek. Mint járási székhelyhez 33 község tartozott. Göcsej apró falvait a novai főszolgabíró irányította. A főszolgabíróság mellett önálló jegyzősége is volt, melyhez Barlahida, Mikekarácsonyfa, Szilvágy tartoztak. Közigazgatási, kulturális és egyházi központként, jelentős nagyközségként tartották számon.
Ez volt 1945-ig. És azután? 25 év alatt nagyobb változáson, fejlődésen ment keresztül, mint ezelőtt évszázadok alatt. Ha régi lakói felébrednének nem ismernének rá. Mi történt hát 25 év alatt?
Szóljon róla a krónika.... Vissza