A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Egyházlátogatások Budaörsön 1397-1933

A Budaörsön 1397 és 1933 között megtörtént egyházlátogatások fennmaradt jegyzőkönyvei

Szerkesztő
Fordító
Grafikus
Lektor

Kiadó: Budaörs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala
Kiadás helye: Budaörs
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 213 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-204-191-7
Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az egyházlátogatás a katolikus egyház legősibb intézménye, amelyre utalást már Pál apostol leveleiben is találunk. A legelső ismert adat erről egy 8. századi zsinatról való, ahol elrendelték, hogy "minden püspök évente látogassa végig plébániáit, azaz egyházmegyéjét". Az Egyházlátogatás tehát kezdetben kizárólag püspöki jog volt, amelynek során a püspökség vagy érsekség feje személyesen ellenőrizte az egyes egyházközségek működését, jövedelmét, a plébánosok munkáját, odaadását és a hívek buzgóságát.
A főesperességek kialakulása hazánkban a vármegyerendszer megszilárdulásával egy időben, a 11. század végén történt meg. Az esztergomi érsekségnek tizenkét főesperessége volt: a főszékesegyházi, a nyitrai, a nógrádi, a honti, a gömöri, a barsi, a komáromi, a sasvári, a zólyomi, a tornai, a pozsonyi és a szepesi. Az esztergomi érsek felügyelete alá tartoztak még az ország különböző területein szétszórtan elhelyezkedő exempt plébániák. Őket különleges jogállásuk miatt a pápa kivette az... Tovább

Fülszöveg

Az egyházlátogatás a katolikus egyház legősibb intézménye, amelyre utalást már Pál apostol leveleiben is találunk. A legelső ismert adat erről egy 8. századi zsinatról való, ahol elrendelték, hogy "minden püspök évente látogassa végig plébániáit, azaz egyházmegyéjét". Az Egyházlátogatás tehát kezdetben kizárólag püspöki jog volt, amelynek során a püspökség vagy érsekség feje személyesen ellenőrizte az egyes egyházközségek működését, jövedelmét, a plébánosok munkáját, odaadását és a hívek buzgóságát.
A főesperességek kialakulása hazánkban a vármegyerendszer megszilárdulásával egy időben, a 11. század végén történt meg. Az esztergomi érsekségnek tizenkét főesperessége volt: a főszékesegyházi, a nyitrai, a nógrádi, a honti, a gömöri, a barsi, a komáromi, a sasvári, a zólyomi, a tornai, a pozsonyi és a szepesi. Az esztergomi érsek felügyelete alá tartoztak még az ország különböző területein szétszórtan elhelyezkedő exempt plébániák. Őket különleges jogállásuk miatt a pápa kivette az érintett egyházmegyék irányítása alól, és közvetlenül az ország prímása, az esztergomi érsek joghatósága alá rendelte. Ezek a plébániák a következők voltak: Babarc, Báta, Bátaszék, Békásmegyer, Berkesd, Buda, Buda-Eörs, Dömös, Dunaföldvár, Eszék, Felsőiszkáz, Felsőmecenzéf, Jászó, Lelesz, Máriakéménd, Nagyszombat, Óbuda, Palotabozsok, Pápa, Pécsvárad, Pest, Pétervárad, Pozsony, Rudnok, Somlóvásárhely, Szajk, Szebény, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Telki, Visegrád és Vörösberény. Vissza

Tartalom

Ajánlás5
Kedves Olvasó!7
Egyházlátogatások az esztergomi főegyházmegyében9
Egyházlátogatások és összeírások Budaörs újratelepítése előtt19
Az 1756. évi egyházlátogatás27
Az 1761. évi egyházlátogatás37
Az 1783. évi egyházlátogatás45
Az 1796. évi egyházlátogatás101
Az 1802. évi egyházlátogatás121
Az 1811. évi egyházlátogatás127
Az 1821. évi egyházlátogatás139
Az 1846. évi egyházlátogatás163
Az 1933. évi egyházlátogatás181
Kislexikon201
Névmutató209
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv