| Bevezetés | |
| Történelmi bevezetés | 1 |
| A vasútak műszaki története | 2 |
| A lokomotivok keletkezése | 6 |
| A vasutak térfoglalása | 13 |
| A vasutak hatása | 17 |
| A vasutak katonai jelentősége | 20 |
| Hazai vasúthálózatunk fejlődésének vázlata | 21 |
| A vágányszélesség | 30 |
| A vasutak osztályozása | 34 |
| Műszaki megállapodások | 36 |
| A belsőség szabványos szelvénye | 39 |
| Irodalmi tájékoztatás | 40 |
| A vasúti járó-művek | |
| A kocsik | |
| A kocsik leírása | |
| Bevezetés | 43 |
| A kocsi-szekrény | 43 |
| A kocsi-aljról általában | 48 |
| A kocsi-keret | 49 |
| A csapágy-villák | 50 |
| A felfüggesztés | 50 |
| A kerekek | 51 |
| A tengelyek és csapágy-tokok | 53 |
| A kocsik kapcsolása | 56 |
| A kocsik fékezése | 58 |
| A közuti kocsiktól eltérő szerkezet megokolása | 61 |
| Műszaki megállapodások | 65 |
| A vasúti kocsiknak egyenes pályában való közlekedése | |
| Az ellenállásokról általában | 66 |
| A csapsurlódás | 66 |
| Agördülő surlódás | 67 |
| A kerekek körfogatán keletkező egyéb munkaveszteségek | 68 |
| A nyugvó levegő ellenállása | 70 |
| A szél hatása | 71 |
| Összefoglalás | 73 |
| A fajlagos ellenállás | 75 |
| Gyakorlati képletek | 77 |
| Emelkedő pályarészekben keletkező ellenállás | 77 |
| A vasuti járó-műveknek a kanyarulatokban való járása | |
| A szabados gördülésről | 79 |
| A kerékpárok mozgásánál keletkező ellenállások | 81 |
| A kerékpár sugár irányú nyomása és ferdítő nyomatéka | 87 |
| Négykerekű merev járó-művek mozgása | 90 |
| A kocsi helyzete a vágányban | 94 |
| A külső érintkezés esete | 96 |
| A kanyarulati ellenállások | 100 |
| A nyomkarima surlódásából keletkező ellenállás | 102 |
| Példa | 103 |
| Gyakorlati képletek | 105 |
| A kanyarulatokban való közlekedést könnyítő berendezések | |
| Általános rész | 107 |
| A csapágy-tokok játéka | 107 |
| Izült tengelyek | 111 |
| Három tengelyü járó-művek izült tengelyekkel | 113 |
| Amerikai kocsik | 114 |
| Szabadon forgó kerekek | 115 |
| A nyomkarima fölfutása | 116 |
| Kettős sínszálak | 118 |
| A lokomotivok | |
| A lokomotivokról általában | |
| Bevezetés | 120 |
| A lokomotív gőzkazánja | 120 |
| A lokomotív mozgató műve | 124 |
| A kormány-mű | 126 |
| A lokomotív járó-művének szerkezete | 134 |
| A lokomotív fékezése | 136 |
| A szerkocsik | 137 |
| Szerkocsis lokomotivok | 138 |
| A lokomotiv vontató erejének meghatározása | |
| Az átlagos vontató erőről | 139 |
| A lokomotivok saját ellenállásai | 142 |
| Az alkalmazható legnagyobb töltés | 144 |
| Az adhaesió | 146 |
| Példa | 148 |
| A lokomotivok különböző nemei | |
| Általános rész | 150 |
| A lokomotivok sebességének befolyása | 150 |
| A vontató erő befolyása | 152 |
| Az egycsatlós lokomotivok | 153 |
| A kétcsatlós lokomotivok | 154 |
| A háromcsatlós lokomotivok | 159 |
| A négycsatlós lokomotivok | 160 |
| A szerkocsi súlyának adhaesióra való felhasználása | 161 |
| Forgó-aljú szerkocsis lokomotivok | 166 |
| A szállított tehernek adhaesióra való felhasználása | 167 |
| Az adhaesió fokozásáról és pótlásáról | |
| Bevezetés | 168 |
| Ékhornyos kerekek | 168 |
| Mágneses kerekek | 169 |
| Larmanjat rendszerre | 170 |
| A Köstlin-féle Superficial-vasút | 171 |
| Fell vasútja | 172 |
| Wetli rendszere | 172 |
| A fogaskerekű vasutakról általában | 174 |
| A fogaskerekű vasutak pályájának ismertetése | 176 |
| A tisztán fogaskerekű rendszerű lokomotivok | 179 |
| A vegyes rendszerű fogaskerekű lokomotivok | 185 |
| Kikapcsolható fogaskerekű lokomotivok | 188 |
| Lejtések és kanyarulatok | |
| A pálya lejtései | |
| Az emelkedésekről | |
| A vontatásról általában | 193 |
| A mértékadó pályarész | 195 |
| A pálya mértékadó emelkedésének megválasztása | 196 |
| Fogaskerekű vasutak mértékadó emelkedésének megválasztása | 200 |
| A térszín befolyása a mértékadó emelkedés válsztására | 206 |
| Adhaesiós és fogaskerekű pályák összetartozó emelkedései | 209 |
| Az emelkedések célszerű határa | 209 |
| A vonat-kapcsolások erőségének befolyása az emelkedések szélső határának megállapításánál | 210 |
| A rohamos emelkedésről | 211 |
| A vontatásról | |
| A vonat-terhelés kiszámítása | 218 |
| A vonatok fékezése | 222 |
| A vontatás alkalmával fogyasztott gőzmennyiség | 225 |
| A víz- és szén-állomások távolsága | 232 |
| A pályaszínről | |
| A pályaszín megválasztásáról | 235 |
| A lejtések sorrendje | 236 |
| A lejtőknek körívekkel való közvetítése | 239 |
| A pályaszín magasságának kitűzése | 240 |
| A pálya kanyarulatairól | |
| A kanyarulatok részletei | |
| Bevezetés | 243 |
| A külső sínszál magasbítása | 244 |
| Átmeneti görbék | 248 |
| A nyom bővítése a kanyarulatokban | 251 |
| A kanyarulatok sugarának határértékeiről | 255 |
| A kanyarulatok befolyásáról a szállítás költségeire | 261 |
| A kanyarulatok kitűzéséről | |
| A kitűzésről általában | 263 |
| Előkészítő műveletek | 265 |
| A körív közbeeső pontjainak az érintőről való kitűzése | 272 |
| A köríveknek a húrról való kitűzése | 274 |
| A köríveknek körforgati szögek segítségével való kitűzése | 275 |
| A szögtükör segítségével való kitűzés | 279 |
| A meghosszabbított húrról való kitűzés | 280 |
| Körív-pontok közbeiktatása | 284 |
| Kanyarulatok kitűzése, ha a kiindulás a körívek egyes pontjaiból történik | 285 |
| Érintőleges körívek kitűzése | 290 |
| Az átmeneti görbék kitűzéséről általában | 296 |
| Feladat: Két adott egyenes közé a körívet átmeneti görbék közvetítésével kitűzni | 304 |
| Két ellenkező irányú kanyarulatot és azok közös érintőjét már korábban kitűztük. Feladat: Az átmeneti görbéket beiktatni | 309 |
| Ki van tűzve két egyirányú kanyarulat és ezek közös érintője. Feladat: az átmeneti görbéket beiktatni | 315 |
| Ki van tűzve két egyirányú kanyarulat, melyek - közbeiktatott egyenes rész nélkül - közvetlenül, de érintőlegesen csatlakoznak egymáshoz. A kanyarulatok között szükséges átmeneti görbék kitűzendők | 316 |
| Feladat: Valamely adott egyenes és körív közé beiktatni az átmeneti görbét, ha sem az egyenest, sem a körívet nem lehet helyeikből elmozdítani, úgy hogy a beiktatáshoz szükséges távolság hiányzik | 320 |
Folytatás Microsoft-tal