Vasútépítéstan I-III/2.

Tartalom

I. kötet
Bevezetés
Történelmi bevezetés 1
A vasútak műszaki története 2
A lokomotivok keletkezése 6
A vasutak térfoglalása 13
A vasutak hatása 17
A vasutak katonai jelentősége 20
Hazai vasúthálózatunk fejlődésének vázlata 21
A vágányszélesség 30
A vasutak osztályozása 34
Műszaki megállapodások 36
A belsőség szabványos szelvénye 39
Irodalmi tájékoztatás 40
A vasúti járó-művek
A kocsik
A kocsik leírása
Bevezetés 43
A kocsi-szekrény 43
A kocsi-aljról általában 48
A kocsi-keret 49
A csapágy-villák 50
A felfüggesztés 50
A kerekek 51
A tengelyek és csapágy-tokok 53
A kocsik kapcsolása 56
A kocsik fékezése 58
A közuti kocsiktól eltérő szerkezet megokolása 61
Műszaki megállapodások 65
A vasúti kocsiknak egyenes pályában való közlekedése
Az ellenállásokról általában 66
A csapsurlódás 66
Agördülő surlódás 67
A kerekek körfogatán keletkező egyéb munkaveszteségek 68
A nyugvó levegő ellenállása 70
A szél hatása 71
Összefoglalás 73
A fajlagos ellenállás 75
Gyakorlati képletek 77
Emelkedő pályarészekben keletkező ellenállás 77
A vasuti járó-műveknek a kanyarulatokban való járása
A szabados gördülésről 79
A kerékpárok mozgásánál keletkező ellenállások 81
A kerékpár sugár irányú nyomása és ferdítő nyomatéka 87
Négykerekű merev járó-művek mozgása 90
A kocsi helyzete a vágányban 94
A külső érintkezés esete 96
A kanyarulati ellenállások 100
A nyomkarima surlódásából keletkező ellenállás 102
Példa 103
Gyakorlati képletek 105
A kanyarulatokban való közlekedést könnyítő berendezések
Általános rész 107
A csapágy-tokok játéka 107
Izült tengelyek 111
Három tengelyü járó-művek izült tengelyekkel 113
Amerikai kocsik 114
Szabadon forgó kerekek 115
A nyomkarima fölfutása 116
Kettős sínszálak 118
A lokomotivok
A lokomotivokról általában
Bevezetés 120
A lokomotív gőzkazánja 120
A lokomotív mozgató műve 124
A kormány-mű 126
A lokomotív járó-művének szerkezete 134
A lokomotív fékezése 136
A szerkocsik 137
Szerkocsis lokomotivok 138
A lokomotiv vontató erejének meghatározása
Az átlagos vontató erőről 139
A lokomotivok saját ellenállásai 142
Az alkalmazható legnagyobb töltés 144
Az adhaesió 146
Példa 148
A lokomotivok különböző nemei
Általános rész 150
A lokomotivok sebességének befolyása 150
A vontató erő befolyása 152
Az egycsatlós lokomotivok 153
A kétcsatlós lokomotivok 154
A háromcsatlós lokomotivok 159
A négycsatlós lokomotivok 160
A szerkocsi súlyának adhaesióra való felhasználása 161
Forgó-aljú szerkocsis lokomotivok 166
A szállított tehernek adhaesióra való felhasználása 167
Az adhaesió fokozásáról és pótlásáról
Bevezetés 168
Ékhornyos kerekek 168
Mágneses kerekek 169
Larmanjat rendszerre 170
A Köstlin-féle Superficial-vasút 171
Fell vasútja 172
Wetli rendszere 172
A fogaskerekű vasutakról általában 174
A fogaskerekű vasutak pályájának ismertetése 176
A tisztán fogaskerekű rendszerű lokomotivok 179
A vegyes rendszerű fogaskerekű lokomotivok 185
Kikapcsolható fogaskerekű lokomotivok 188
Lejtések és kanyarulatok
A pálya lejtései
Az emelkedésekről
A vontatásról általában 193
A mértékadó pályarész 195
A pálya mértékadó emelkedésének megválasztása 196
Fogaskerekű vasutak mértékadó emelkedésének megválasztása 200
A térszín befolyása a mértékadó emelkedés válsztására 206
Adhaesiós és fogaskerekű pályák összetartozó emelkedései 209
Az emelkedések célszerű határa 209
A vonat-kapcsolások erőségének befolyása az emelkedések szélső határának megállapításánál 210
A rohamos emelkedésről 211
A vontatásról
A vonat-terhelés kiszámítása 218
A vonatok fékezése 222
A vontatás alkalmával fogyasztott gőzmennyiség 225
A víz- és szén-állomások távolsága 232
A pályaszínről
A pályaszín megválasztásáról 235
A lejtések sorrendje 236
A lejtőknek körívekkel való közvetítése 239
A pályaszín magasságának kitűzése 240
A pálya kanyarulatairól
A kanyarulatok részletei
Bevezetés 243
A külső sínszál magasbítása 244
Átmeneti görbék 248
A nyom bővítése a kanyarulatokban 251
A kanyarulatok sugarának határértékeiről 255
A kanyarulatok befolyásáról a szállítás költségeire 261
A kanyarulatok kitűzéséről
A kitűzésről általában 263
Előkészítő műveletek 265
A körív közbeeső pontjainak az érintőről való kitűzése 272
A köríveknek a húrról való kitűzése 274
A köríveknek körforgati szögek segítségével való kitűzése 275
A szögtükör segítségével való kitűzés 279
A meghosszabbított húrról való kitűzés 280
Körív-pontok közbeiktatása 284
Kanyarulatok kitűzése, ha a kiindulás a körívek egyes pontjaiból történik 285
Érintőleges körívek kitűzése 290
Az átmeneti görbék kitűzéséről általában 296
Feladat: Két adott egyenes közé a körívet átmeneti görbék közvetítésével kitűzni 304
Két ellenkező irányú kanyarulatot és azok közös érintőjét már korábban kitűztük. Feladat: Az átmeneti görbéket beiktatni 309
Ki van tűzve két egyirányú kanyarulat és ezek közös érintője. Feladat: az átmeneti görbéket beiktatni 315
Ki van tűzve két egyirányú kanyarulat, melyek - közbeiktatott egyenes rész nélkül - közvetlenül, de érintőlegesen csatlakoznak egymáshoz. A kanyarulatok között szükséges átmeneti görbék kitűzendők 316
Feladat: Valamely adott egyenes és körív közé beiktatni az átmeneti görbét, ha sem az egyenest, sem a körívet nem lehet helyeikből elmozdítani, úgy hogy a beiktatáshoz szükséges távolság hiányzik 320

II/1.
III. rész. A vasúti felépítmény.
I. szakasz. A vágány.
I. Fejezet. Általános rész.
1. A vágány alkotó részei. 1
2. A sínszálak, A terjeszkedő hézag. - A sínvégek összeeresztése. - A hevederkötés. - Felváltott és szemközti illesztés a két sinszálban 1
3. Az aljak. Keresztaljak. - Hosszaljak. - Magánaljak. - A talpas illesztés. - A szabad illesztés. - Az excentrikus illesztés. 4
4. A kapcsoló szerek. Oldalerők. - Hosszanti erők. - A kapcsoló szerek rendeltetése -5
5. A sinek anyaga. A kovács-vas sinek hámlása. - Aczélfejű sínek. - Az ingotaczél sínek. - Ezek egyenletes kopása 6
6. Az aczélsinek koptatásának mértéke. Az aczél helyes keménységi fokának kérdése. - A német vasutak egyesülete által gyűjtött adatok. - Franczia adatok 9
7. A sinek beszerzése. Sinek szállítására vonatkozó feltételek. - A) A gyártásra vonatkozó feltételek; - B) A sínpróbák: Hajlító kísérletek, ütő kísérletek, szakító kísérletek. - A vasutak egyesületének salzburgi megállapodásai. A minőségi szám. Anyagpróbák. - C) A jótállás. - A m. kir. államvasutak ide vonatkozó feltétfüzete 14
8. Az aljak anyaga. I. A talpfák. Tölgy-, bükk- és fenyőtalpfák. A talpfák vetődése. Tartósságukra vonatkozó tapasztalatok. - II. A vastalpak. Előnyeik a talpfákkal szemben. - III. A kőaljak 24
9. A talpfák tartósságának fokozása. I. A fa-lé eltávolítása: 1. Téli döntés. - 2. Kilúgozás. - 3. Gőzöltetés. -II. A fa-lé megóvása. - 1. Aszalás (Fréret).- 2. Bemázolás. - 3. Pörkölés. - 4. Itatás. Áztatás útján (Kyan). Alacsony nyomás alatt (Boucherie). Magas nyomás alatt (Burnett. Bethell). - A telítésre használt anyagok. Kéneső sublimat (Rütgers). Rézgálicz. Czinkchlorid. Kátrányolaj. Utóbbiak keveréke. Kátránygőzzel való telítés (Faradis, Blythe). - Az itatás gazdasági jelentősége. Az itatás költsége. A tartósság fokozása. Összefoglalás.. 28
10. Az ágyazás anyaga. Szükséges tulajdonságai. - A homok. - A kavics.
A tört kavics. Egyéb anyagok. Az anyagok közötti választás 35
II. Fejezet. A sínszálak.
11. A sinek keresztszelvényéről. A lapos sinek. - A nyeregsín. - A gombasín. - A kettősfejű sín. - A szélestalpú sín. - A keresztszelvények összehasonlítása 38
12. A sinek hosszúsága. A vassínek hosszúsága. - A hosszúság növekedése az ingot-aczél sinek alkalmazása óta. - A hosszú sinek alkalmazásának előnye. - Túlságos sínhosszúságok hátrányai. - A sínhosszúság választása.
13. Szélestalpú sinek. A részarányos szelvény megokolása. - A sínméretek empyrikus fejlődése -Az u. n. szabványos sinszelvény kérdése I. A sínfej alakja és átlagos méretei. - II. A síntörzs alakja és méretei. III. A síntalp alakja és méretei. - IV. A szélestalpú sinek súlya. - Közelítő képletek a súly kiszámítására. - Jegyzet..42
14. Kettősfejű sinek vagy sarusinek. A részarányos szelvény és annak viszonyszámai - A Bullheaded szelvény és viszonyszámai. - Közelítő súlyképletek a sarusinek részére. - A sínsaruk alakja. - Az ék alkalmazása.- A saruk súlya 58
15. Adott hatásszenvedésnek ellenálló sínszelvények megszerkesztése. A számítás általános menete és a választott közelítő módszer megokolása.-
A számítás alapjául szolgáló feszültség választása. - Új szelvények szerkesztésénél inkább szilárdságtani alapon történő közbesítést végzünk. -
I. A legnagyobb nyomaték meghatározása kereszt- és magánaljak esetében.
A szélső aljközük választása a talpas és a szabad illesztés esetében. -
II. A legnagyobb nyomaték meghatározása hosszaljak esetében. - E nyomaték megoszlása a vágányszálak különböző alkotó részeire. - III. A tehetetlenségi nyomaték meghatározása. - Közelítő képletek. - IV. A sínszelvény meghatározása kereszt- vagy magánaljak esetében. - Közelítő képletek a megfelelő sínmagasságra. - Az egyenletes kopás figyelembevétele aczélsineknél. - A közelítő sínszelvény ellenőrző számítása. -
V. A hosszaljakon nyugvó felépítményben keletkező feszültségek kiszámítása 66
16. A hevederkötés. I. A hevederkötésről általában. - Átlagos méretei a talpas illesztésnél. - A sín és a hevederek keresztmetszeti modulusai közötti helyes arány, szabad illesztés esetében. - II. A hevederszelvény megszerkesztése. - Keréktámasztó hevederek. Példa. - III. A hevederkötés összekapcsolása. - IV. A hevederkötés felhasználása a sinek rögzítésére. -
V. A csavarok részletei. - VI. A csavarházak lazulása és ennek meggátlása- 104
17. Különleges hevederkötések. A Fisher-féle hevederkötés. - Dering hevederjei
18. Összetett sinek 105
III. Fejezet. A keresztaljakon nyugvó vágány.
19. A keresztaljak méreteiről általában. Hosszúságuk. - Alátömködésük módja. - A keresztaljakra ható hajlító nyomaték nagysága. - A kavicságyra gyakorolt fajlagos nyomás nagysága. - Az aljak alsó és felső szélességére, valamint a magasságukra befolyó körülmények. - Példa ... 107
20. A keresztaljak egymástól való távolságáról. Az elméletileg legczélszerűbb távolság.-Tényleg választott talpfaközök. - A sínhosszúság visszahatása a talpfaközök pontos megállapítására. - Az alátömködés lehetősége. - Példák 110
21. A talpfákról. Keresztszelvényük és. méreteik. - A kapacsolás kézi erővel és munkagépekkel 116
22. A sinek megerősítése a talpfákra. I. szegezés. - A szegek alakjának részletei.-Az előfúrás czélszerűségének kérdése. - Különleges szegalakok.- A szegek száma és elhelyezése a talpfákon. - A sinek hosszanti eltolásának meggátlása a szegek segítségével. - II. A szegezés hatásszenvedése.- A szegek eltolására és kihúzására ható erők. - A szegek erőbírása. - A szegezésnek csekély biztonsága. - III. A csavarok alkalmazása - A síncsavarok. - Ezek előnyei. - Kiterjedésük. - IV. A vágány biztositása. - Desbriéres-féle gyűrűk. - Cochran lemezei. - A párnalemezek.- Fa- vagy vasbütykök. - A Speidl-féle sinkapocs. - Vasaljak bevonása. -
V. A sarusineknek a talpfákra való megerősítése. - Faszegek. - Vasszögek. - Vassal bélelt faszegek. - Csavarok 118
23. A szélestalpú- és a sarusinek összehasonlítása. A szélestalpú rendszer előnyei. - Építő költségek. - A fentartás költségei. - A sarusines rendszer előnyei. - A vágány biztonsága. - A talpfák mechanikai behatások elleni megvédése. - A sínkiváltás gyorsasága. - Összefoglalás 138
24. A vastalpakról. I. A vastalpak keresztszelvénye. - Ezek összehasonlítása a szilárdság szempontjából. - Az ágyazáson való kedvező megfekvés. - Összefoglalás. - II. A vastalpak hosszmetszete. - Hosszúságuk és alakjuk. - A végek lezárása. - III. A vastalpak súlya és utóbbinak fokozása. 140
25. A sinek megerősítése a vastalpakra . - 1. Csavarkötés fa-alátétek közvetítésével. - 2. Közönséges csavarkötés fedő lemezkék segítségével. - 3. Csavarkötés excentrikus fedő lemezkékkel. - 4. Csavarkötés excentrikus oldallemezkékkel. - 5. Csavarkötés fogazott fedő lemezkékkel. - 6. Csavarkötés ékalakú szorító lemezekkel. - 7. Csavarkötés egyetlen csavarral. - 8. Csavarkötés párnalemezek alkalmazásával. - 9. Csavarkötés párnalemezek és egyoldalú csavarokkal. - 10. Csavarkötés kampók közvetítésével. - 11. Csavarkötés rugalmas fedő lemezkékkel. - 12. Csavarkapcsolás rugalmas szorító lemezekkel. - 13, Kampók és ékekkel való megerősítés. - 14. Megerősítés kampók és rugalmas szegek segítségével. - 16. Megerősítés kampók és rugalmas villákkal. - A legjobb kapcsolás kérdése 150
26. Vastalpak ócska sínekből. - Oesterreicher szerkezete - Osztr. államvasutak szerkezete - Wagner javaslata 168
27. A fa- és vaskeresztaljak összehasonlítása a költségek szempontjából . 171
28. A keresztaljak ágyazása. A német ágyazás. - Az angol ágyazás. - Utóbbinak víztől mentesítése. - A padka czélja. - Támaszfalak alkalmazása. - A megmagasbítás megadása a körívekben. - Az ágyazás felszíne. - Az ágyazásnak méretei. - A padka méretei. - A földművek képzelt koronaszélessége 175
29. A kereszttalpfákon nyugvó vágány fektetése. Kitűzés. - A vágány lerakása az esetben, ha a kavics a pálya közelében szerezhető be. - Szükséges szerszámok és eszközök. - A terjeszkedő hézag bősége. - A szegezés. - A pályaszín szabályozása. - Az irány szabályozása. - A borító kavics beszállítása. - A felépítmény fektetése az esetben, ha a kavicsot távolról kell a helyszínre szállítani 184
30. A vágány fektetése kanyarulatokban. A szabványos sínhosszúságon kívül szükséges rövid sinek mérete. - A belső sínszálba fektetendő rövid sinek számának meghatározása. - A sínek görbítése. - A görbítendő sinek ívmagasságának kiszámítása. - Hajlító gépek. - A kanyarulati vágány bővítése és magasbítása. - Ezek mérésére szolgáló eszközök 190
IV. Fejezet. A hossz- és magánaljak.
31. A hossztalpfák. Kivételes alkalmazásuk. - Ferde hidaknál. - Kövezett útburkolatokban. - Részletek. - Erdei pályák 201
33. A vasból képzett hosszaljakról általában. A különböző szerkezetek miként való csoportosítása 202
33. Az egyrészű rendszer. - Barlow szerkezete. - Hartwich felépítménye. - Soignie szerkezete. - A Felda-vasút felépítménye 203
34. A kétrészű rendszer szélestalpú sinekkel. A Hilf-felépítmény kezdetleges alakja. - Különböző módosításai az illesztések elhelyezése dolgában - Szerkezeti részletek. - A hossztalpak hevederszerű összeköttetésének szükségessége. - A Vautherin szelvényű hosszaljak. - Speidl B. szerkezete. - A Hagemeister és Wagner-féle keretrendszer. - Hohenegger felépítménye. - A Haarmann-vágány. - Jebens hevederkötése 207
35. A kétrészű rendszer, eltérő alakú sínszelvényekkel. Heusinger szerkezete.
Speidl B. szerkezete. - Pfannkuche szerkezete. - Winkler javaslata. -Szerző javaslata. - Sohwarczkopff tervezete. - Haarmann legújabb szerkezete 221
36. A háromrészű rendszer. Köstlin-Battig felépítménye. - Scheffler szerkezete. - A De Serres-Battig-féle felépítmény. - Speidl B. tervezete 227
37. A hosszaljakon nyugvó vágány ágyazása és fektetése 231
38. Összehasonlítások. I. A hosszaljakkal szerkesztett rendszerek egymás közötti összehasonlítása. - 1. Építési költségek dolgában. - 2. Fentartási költségek dolgában. - 3. Az ágyazáson való kedvező megfekvést illetőleg. - 4. A hevederkötés tökéletessége. - II. Összehasonlítás a keresztaljakkal. - A hossztalpak előnyei. - A kereszttalpak előnyei. - A hossz- és keresztaljak kérdése a gyakorlat mezején 233
39. A kő magánaljak. A kőkoczkákról. - A szegezés. A koczkák merőleges vagy átlós állása. - A vágányszélesség biztosítása. - Magánaljak mesterséges kövekből 238
40. Vas magánaljak. Lapalakú aljak. - Harangaljak. - A Livesey-féle harangok. - Magánaljak hegesztett vasból 239
V. Fejezet. Különleges vágányok.
41. Útátjárók vágánya. - A nyomkarima részére szükséges hézag. - Védő sinek vagy védő gerendák 241
43. A hidakon fekvő vágány. A külső sínszál miként való megmagasbítás kereszttalpfák és hossztalpak esetében. - Védő sinek és védő gerendák a kizökkenések meggátlására. - Vashidak hőmérsékleti hosszváltozásai. - Terjeszkedő készülékek a hídvágány és a folyó pálya között 243
43. A közúti vasutak vágányai. A közönséges rendszer. - A perambulator rendszer. - Utóbbinak hátrányai. - I. A hossztalpfákon nyugvó közúti vágány. - A Philadelphia-sín. - A félhold-sín. - A csatorna-sinek. - II. A vas-hosszaljakon nyugvó közúti vágány. - A Hartwich-sín. - Féral felépítménye. - Wimby és Levick szerkezete. - Haarmann közúti felépítmény szerkezetei. - A Demerbe-sín. - Rimbach rendszere. - Heusinger von Waldegg szerkezete. - III. A sarukon nyugvó közúti vágány. - Broca rendszere. - Albred és Spielmaim felépítménye. - Böttcher szerkezete. - IV. Záró észrevételek. - A vágányszélesség választása. - A méretek kiszámítása. - A keresztszelvény előnyös alakja.- A hevederkötés. - A kövezéshez való jó csatlakozás. - Az ágyazás. - Körivek fektetése 250
44. Gyorsan átrakható vágányok. Ezek jelentősége a versenyreképes termelés szempontjából. - A helytmaradó vágányoktól eltérő rendeltetésük - Feltételek, a melyeknek megfelelniök kell. - Decauville vágánya - A Fowler-féle jármok. - A Legrand-jármok. - Bernúth-Sasse szerkezete.- Dietrich szerkezete. - Orenstein és Koppel szerkezete. -Haarmann szerkezete - Faaljakkal képzett vágányok. - A Spalding-jármok. - Egyéb - szerkezetek. - A Junker és Gaertner-féle vágány.262

II./2.
III. rész. A vasuti felépítmény.
II. szakasz. A vágányok kereszteződése.
I. Fejezete. A vágányok kereszteződéséről általában
Bevezetés 1
1. Vágánykeresztezés forgó sinekből 1
2. Vágánykeresztezés rögzített sinekből. 2
3. Vágánykeresztezés állítható alkatrészekkel 7
4. A keresztezés hézagainak bősége 9
5. A keresztezés hajlásának kifejezése 13
7. A kettős keresztezések vezető sineiről 14
8. A tompa keresztezésekről 16
II. Fejezet. A keresztezések szerkezetéről.
9. A keresztezés méreteinek megállapítása 18
10. Sinekből képzett keresztezések 21
11. Öntött vasból gyártott egyszerű keresztezések 39
12a. Megfordítható öntöttvas- és olvasztottacél-keresztezések 39
12b. Az egyszerű keresztezések vezető sineiről 42
13. Kéregöntésű kettős keresztezések 47
14. Derékszögű keresztezések 49
15. A szerkezetek összehasonlítása 53
16. A megmagasbított mellékvágányú keresztezések szerkezete 56
17. Közuti vasutak keresztezései 57
18. A keresztezések aljbeosztása 58
19. A vágánykeresztezések kiszámítása és vázlatos megjelölése 62
III. szakasz. A kitérők.
I. Fejezet. A váltókról.
20. Bevezetés 65
21. A váltókról általában 67
22. A két csúcssínű váltóról általában 77
23. A két-csúcssínű váltó szerkezetének ismertetése 89
24. A t- és csúcssínekről 95
25. A kötő- és vonórudakról 110
26. A váltósaruk 115
27. A csúcssínek gyökkötése 121
28. Az állító készülékről általában 135
29. Az állító készülék szerkezetéről 148
30. Biztosító berendezések 158
31. A kettős és részarányos váltókról 167
II. Fejezet. A kitérőkről.
33. A vetítő módszer 176
34. Az egyszerű egyenes kitérő 179
35. A kettős kitérő 198
36. Egyszerű egyenes kitérők kereszteződése 201
37. A részarányos kitérő 214
38. Az ellenkező görbületű köríves kitérő 217
39. Azonos görbületű köríves kitérő 223
40. Táblázatok 226
41. Kitérők beiktatása köríves vágányokba 239
42. Az angol kitérő 244
43. A kitérők összevonása 260
III. Fejezet. A vágányok kapcsolása.
44. Végkitérők egyenes vágányok között 261
45. Végkitérők egyenes és köríves vágányok között 271
46. Végkitérők köríves vágányok között 278
47. Közbenső kitérők egyenes vágányok között 283
48. Közbenső kitérők egyenes és köríves vágányok között 294
49. Közbenső kitérők köríves vágányok között 296
50. Keresztkitérők 301
51. Több párhuzamos vágány összekötése 305
52. Több egyközépes köríves vágány összekötése 316
53. Párhuzamos vágányok összevonása 320
IV. Fejezet. A kitérők központosítása.
54. A kitérők központosításáról általában 323
55. A váltóknak rudazatokkal való állítása 325
56. A központosított váltók állítása 332
57. Lábítók és váltóreteszek 344
58. A váltóknak drótokkal való állítása 353
59. Az állító csiga 361
60. A merev rudazatok és a kettős drótvezetékek között választás 371
61. Központosított váltóknak a helyszínén való állítása 372
62. A kitérők központosításakor használt jelző készülékek 375
63. A központi állító készülék általános leírása 387
64. A központi készülék emeltyűinek összefüggéséről 394
65. A jelzőemeltyűk blokklozása 424
66. Egyszerűbb összefüggések váltók és jelzők között 443
67. Az ellenséges váltókról 449
68. A központosítandó vágánycsoportok általános elrendezése 453
69. A kitérők központosítására vonatkozó tervezetek külső ablakjáról 457
70. Pályaelágazások biztosítása 465
71. A nyílt pályán előforduló kitérők biztosítása 472
72. Kisebb állomások biztosítása 474
73. Nagyobb állomások kitérőinek központosítása 480
74. Függelék 488
II/3.
III. rész. A vasuti felépítmény.
IV. szakasz. A fordító korongok és toló padok.
I. Fejezet. A fordító korongok.
1. Bevezetés. Kis, közép és nagy fordító korongok. - A korongokat pótló vágányelrendezések 1
2. A fordító korongok szerkezetének általános ismertetése. - I. Az alátámasztás módjai. - II. A fordító korongok kerekeiről. - III. A fordító korongok központi csapjáról. - IV. A korongok forgatásakor keletkező ellenállások kiszámítása. - Példák. - V. A korongok hajtására és rögzítésére szolgáló berendezések. - Példa. - VI. A korong verme és ennek befödése. - Jegyzet. Martorelli javaslata 5
3. A kis korongok szerkezetének részletesebb ismertetése. - A m. kir. államvasutak 4-6 m. átm. korongja. - Az osztrák-magyar államvasúttársaság 4-7 m. átm. korongja. - A rajnai vasút 4-08 m. átm. korongja. - Az Union-gyár korongja. - Weikum korongja. - Buresch korongja 26
4. A nagy fordító korongok részletesebb ismertetése. - A m. kir. államvasutak régibb korongja. - A dortmundi Union-gyár szerkezete. - Az osztrák-magyar államvasút-társaság nagy fordító korongja. - A m. kir. államvasutak újabb szerkezete 39
5. Apró korongok szerkezetének részletesebb ismertetése. - A francia keleti vasút szerkezete. - A hannoverai lóvasút korongja. - A lyoni vasút korongja. - Tárcsás korong. - Golyós korong. - Középcsapon nyugvó tárcsás korong 52
6. A főtartókra, valamint a homlok- és csaptartókra ható nyomatékok megállapítása. - 1. A főtartókra ható nyomatékok. - 1. Ha az alátámasztás kizárólag a középső csapon történik. - 2. Ha az alátámasztás kizárólag a körfogaton történik. - 3. Ha az alátámasztás a középcsapon és a körfogaton közösen történik. - 1. Példa. - 2. Példa. - II. A homloktartókra ható nyomatékok. - A főtartók támaszponti nyomása. - A keletkező nyomatékok. - 3. Példa. - III. A csaptartókra ható nyomatékok. - 4. Példa 56
7. A tartók méreteinek megállapítása és szerkezeti részleteik. I. A fából való korongtartók. - II. Öntött vasból való tartók. - III. Hengerelt kettős-T tartók. - IV. Szögecselt kovácsvas és acéltartók. - V. Sinekből képzett tartók. - VI. A korongtartók egymással való összeköttetése. - Példa 67
8. A padlózattartókról. - I. A teljesgerincű padlózattartók. - II. A támasztékos padlózattartók. - III. A rácsos padlózattartók. - IV. Önttvaspadlózattartók 88
9. Az alátámasztó alkotórészek. - I. A kerekek. - II. A tengelyek. - III. A középcsap 94
10. A fordító korongok hajtószerkezete. - Fa hajtórudak. - fogaskerekű hajtógépek. - A fogaskerekek szerkezete és kiszámítása. - Jegyzet. I. A fogazásra vonatkozó általános tételek. - II. A fogazásra használt görbe vonatlak. - 1. A cikloisok. - 2. A körevolvens. - III. A fogak oldalainak alakítása. - 1. A ciklois fogazás. - 2. Az evolvens fogazás. - A kúpos kerekek szerkezete 105
11. A fordító korongok verméről. - A királykő. - Támaszfal burkolás. - Öntött vasból készült körfogati burkolás 122
12. A fordított korongokkal foganatosított vágánykapcsolásokról. - I. Nagy fordító korongokkal. - 1. Általában. - 2. A koronghoz csatlakozó szomszédos vágányok hajlásszögéről. - 3. több párhuzamos vágánynak összekötése valamely nagy fordító koronggal. - 4. Valamely nagy fordító korongnak egy mellette elhaladó vágánynyal való összeköttetése. - II. Kis fordító korongokkal 126
II. Fejezet. A toló padok.
13. Bevezetés 135
14. A sülyesztett toló padokról általánosságban. I. A toló padok tartóinak elrendezése. - II. A toló padok kerekeinek átmérője és száma. - III. A toló padok mozgatásáról. - Ellenállások. - Kézi toló készülékek. - Fogaskerekű hajtógépek. - Rögzítés. - Lejtős toló pályával elérhető munkamegtakarítás. - Példa. - IV. A toló padok tartóinak hatásszenvedése. - 1. A főtartókra ható nyomatékok. - 2. A kereszttartókra ható nyomatékok. - 3. Az ikertartók egybekötése. - Példa. - V. A toló padok kerekeinek szerkezete 136
15. A sülyesztett toló padok szerkezetének részletesebb ismertetése. 4 m. hosszú, síntartós tolópad. - 5-7 m. hosszú szegecselt tartós toló pad. - 5-5 m. hosszú lokomotiv toló pad. - Az Union-gyár toló padja. - A berlinsettini vasút toló padja. - A franica "Nord"-vasút gőz toló padja. - Gázzal hajtott toló pad. - Kötéllel hajtott toló pad. - Víznyomással hajtott toló pad 165
16. A pályaszinti toló padokról általánosságban. I. Bevezetés. - II. Aprókerekű toló pad. - Klett-féle toló pad. - Dünn-féle toló pad. - III. Nagyobb kerekű pályaszinti toló pad. - Sülyesztett kereszttartókkal. - Sülyesztett kereszttartókkal és kerekekkel. - Konzóltartós toló padok. - Jegyzet. Zimmermann szabadalma 193
17. Az apró kerekű pályaszinti toló padok szerkezetének közelebbi ismertetése. A francia "Midi" vasút toló padja. - Klett-féle gőz toló pad. - A Paris-Lyon Mediterrannée vasút Dünn-féle toló padjai 200
18. A nagyobb kerekű pályaszinti toló padok. Az osztr.-magy. államvasút-társaság toló padja. - Clauss-féle gőz toló pad. - A francia "Nord"-vasút toló padja. - A francia "Est"-vasút konzólos toló padja. - A francia "Nord"vasút konzólos toló padja. 208
19. A toló padoknak és fordító korongoknak szerkezeti egyesítése. Egyszerű fordító toló pad. - A párisi "St.Lazare" pályaudvar lokomotiv-fordító toló padja. - A víznyomásos forgató dobok 221
20. A vágányzárók. A helytálló vágányzárók. - Fából. - Ócska sínekből. - Szegecselt vasból, ütközőkkel. - Mozgó vágányzárók. 225
V. szakasz. A vasuti felépítmény költségeiről.
21. Általában. A felépítményi anyag mennyiségének kifejezése. - Példán. Felépítményi anyagkimutatások szabványos fő- és mellékvasutak, valamint keskeny pályák folyó vágányai, kitérői, angol kitérői, kereszteződései részére. Nagy fordító korong anyagkimutatása. - Jegyzet. Az erősbített sinek térfoglalása 230
22. A felépítményi anyagok egységárai. I. A felépítményi vasanyagok egységára. - A) A folyó vágány alkotórészének egységára. - B) A vágánykapcsolások vasszerkezetének egységárai. - II. A felépítményi faanyag egységára. - III. A felépítményi vas- és faanyagok szállító költségei. - A) A közuti szállítás költésge. - B) A vasuti szállítás költésge. - IV. A felépítményi ágyazó anyag egységára. - Jegyzet. A Ganz-gyár átlagos árai. - Példák. Szabványos fő- és mellékvasutak, valamint keskenypályák folyó vágányainak és kitérőinek költsége. - Kereszteződések és angol kitérők költségei 247
23. A felépítmény fektetésének munkaköltségei. I. A folyó vágány munkaköltsége. - A kitérők és kereszteződések fektetésének munkaköltségei. - Példa. 265
24. Költségvetések. Egész vasútvonalak felépítményi költségvetésének összeállítása a m. kir. államvasutaknál szokásos minta szerint 274
25. Függelék. A kitérők központosításának költségvetésére vonatkozó példa. 280

III/1.
IV. rész. A vasuti alépítmény.
I. szakasz. A geometriai előmunkálatok
I. Fejezet. Az alépítmény ábrázolása.
1. Bevezetés 1
2. A vasutak előmunkálatai. 2
3. A hosszszelvény megszerkesztése 4.
4. A helyszinrajz megrajzolása a keresztszelvények segítségével. 7
5. A számozott vetületek módszere 17
6. A vasutak helyszinrajzának elkészítése a számozott vetületek módszere segítségével. 33
7. A geometriai nyomozás. 41
II. Fejezet. Terület- és térfogatszámítás.
8. A keresztszelvények területeinek meghatározása. 49
9. A térfogat meghatározásának alapképletei. 83
10. A folyó pályatest köbtartalmának kiszámítása. 91
11. Különleges földtömegek térfogatának kiszámítása 106
12. Gyors tömegszállítás. 113
13. A pályától elfoglalt területek és a rézsűk területeinek kiszámítása 118
III. Fejezet. A földtömegek elosztása.
14. A fejtés költségeinek elemzése. 123
15. Az állatok vontató ereje. 124
16. A szállítás költségei 130-148
17. A tömegelosztás grafikus eszközei. 166
18. A hosszszállítás rendszere 179
19. A keresztszállítás rendszere. 192
20. A hossz- és keresztszállítás közötti választás. 221
II. szakasz. A költségek elemzése.
21. Az előmunkálatok költségei 242
22. A kisajátítás költségei. 242
23. A földmunkálatok költségeinek elemzése 252
24. Hazai egységárak kimutatása. 260
25. Hazai helyi érdekű vasutak egységárai. 301
26. A költségvetés elkészítése 305

III/2.
IV. rész. A vasúti alépítmény.
III. szakasz. A pályatest szerkezete.
I. Fejezet. Rézsűk és támaszfalak.
1. A rézsűk elmélete. 1. A földművek állósságáról általában. - II. A kohézió-
parabola. - III. A súrlódásra és a kohézióra vonatkozó adatok 1
2. A támaszfalakra ható földnyomás meghatározása. 1. Történelmi áttekintés.
II. A földnyomás meghatározása általában. Alaptételek 15
I. Egyenes hátú támaszfalak. 1. Ha a támasztott földtest felszintje sík. - 2. Ha a támasztott földtest felszintjének szelvénye tört egyenesekből áll. - 3. Ha a támasztott földtest felszintjének szelvénye görbe vonal 25
II. Alámetszett hátú, egyenes támaszfalak 33
III. Görbe hátú támaszfalak 35
IV. A földtestek esetleges megterhelésének befolyása 37
V. A földnyomás számítás útján való meghatározása. 1. Egyenes hátú támaszfalak és egyenes felszintű földtestek. 2. Vízszintes felszintű földtestek. 3. Ferde és vízszintes egyenesekkel határolt földtestek 38
VI. A földnyomás támadó pontja illetőleg emeltyűkara. A fajlagos földnyomás
ábrája segítségével való meghatározás 46
VII. A földnyomás meghatározásához szükséges adatok 57
3. A támaszfalak méreteinek meghatározása.
1. A támaszfalak birósságának elemzése. - 1. A faltestnek fölborulása. A biztosság foka. - 2. A hézagon történő elcsúszás. - 3. A fal szilárdságának megbontása. - 4. A hiányos alapozás 58
II. A támaszfalak vastagságának szerkesztés útján való meghatározása. - 1. Előzetes feladat. - 2. A falvastagság meghatározása .különböző szempontokból. - A) Többszörös biztosságra szerkesztett falak. - B) Oly szelvények, a melyek támaszvonala a fal belső harmadában maradjon. - C) Oly szelvények, a melyeknél a keletkező legnagyobb nyomás a megengedett határt túl ne lépje. - D) Oly szelvények, a melyek nyomásvonala az alsó hézagot középen metszi. - E) Letakart koronájú szelvények. F) A falvastagság fokozatos szélesbitése magas támaszfalaknál. - 3. A támaszfalak alapvetése 64
III. A támaszfalak számítás útján való meghatározása 75
IV. A falak úgynevezett támaszvonalának meghatározása 81
V. Különleges szerkezetű támaszfalak. - A) Gyámoszlopos támaszfalak. - B) Gyámoszlopok közé boltozott támaszfalak. - C) Tehermentesítő boltozatokkal épült támaszfalak 82
Példák 88
4. A rézsűk szerkezeti részletei.
I. A rézsűk hajlásának megválasztásáról 90
II. A rézsűk burkolása. - 1. Gyepesítés. - a) A bevetés. - b) A gyeptéglákkal való borítás. Lapra fektetett burkolat. Támasztó gyepesités. - 2. A sövényfonásokkal való megvédés. - 3. A rőzseművekkel való megvédés. - 4. A kőburkolatok 93
5. A támaszfalak szerkezeti részletei. - 1. Általános észrevételek. - 2. A támaszfalak anyaga. - Keresztszelvényük. - 4. Szerkezeti részletek 102
II. Fejezet. A földművek.
6. A töltések. 1. A töltések anyaga 111
2. Szerkezetük 112
3. A töltések alapozása 124
4. A töltések bomlása 133
7. A bevágások. 1. A bevágásokról általában 141
2. A bevágások bomlása 145
8. A vízelvezetés részleteiről. A felszínt víztelenítése. - Drénezéssel ható és kövei kirakott szívó árkok. - Istolyok és aknák 161
III. Fejezet. Vízfolyások keresztezése.
9. Általános megjegyzések 175
10. Az átbocsátandó vízmennyiség meghatározása. I. Közvetetlen vízmérés 176
II. A sebességi képletekkel váló meghatározás 181
III. A lecsapódó terület nyomán való meghatározás 184
11. Az áteresztők nyilásainak megállapitása. Boltozott és nyílt áteresztök. - Csöves áteresztők. - Az esetleg bekövetkezhető duzzasztás 197
12. A hidak nyilásainak megálapítása. 1. Medrükben megmaradó folyók áthidalása 204
II. Árterületekkel bíró folyók áthidalása 208
13. Az áteresztők épitésével kapcsolatos irány- és fenékszabályozások 213
14. A hidak fekvésének megválasztlása. 1. Medrükben megmaradó folyók hídjainak elhelyezése. - II. Árterületekkel biró folyók hidjai 216
15. Az áteresztők szerkezete.
A) Csekély vízmennyiségek átbocsátására rendelt áteresztők ismertetése. - Nyílt áteresztők. - Lemezes áteresztök. - Csöves áteresztők 219
B) Mérsékelt és közepes vízmennyiségek átbocsátására rendelt áteresztők. - Nyilt áteresztők. - Homlokfalak vagy szárnyfalak. - Köstlin-ellenfalak. - Cölöpölt hídfők 232
C) Boltozott áteresztők. - Általános elrendezésük. - Homlokfalak vagy szárnyfalak. - Köstlin-ellenfalak. - Boltozatok, elrejtett ellenfalakkal. - Magasi töltések alatti boltozott áteresztők. - Igen lejtős térszinten épitendő áteresztők. - Ferde áteresztök. - Az áteresztök szerkezeti magassága 243
16. A vízfolyásoknak bevágásokkal való kereszteződése. Vízvezető hidak. - Szifonok. - Vascsöves szifonok. - Az átfolyáshoz szükséges duzzasztás kiszámítása 264
17. Patakok átvezetésére szolgáló alagutak 271
18. A vízlevezetés rendszere 273
19. Nagyobb nyilású hidakra vonatkozó észrevételek. I. A fa-, a vas- és a kőhidak közötti választás. - II. A hidak egyes nyilasokra való osztása. - III. A hídszerkezetek magassági fekvése 275
Pótló megjegyzések 281
Értelemzavaró sajtóhibák jegyzéke 283