Fülszöveg
"Petőfinek Júliája egyszer azt mondá: nézz a lenyugvó napra, én is oda fogok nézni, s lelkeink az elvesző sugarakban fognak találkozni. Mért ne lett volna szabad találkozni március 15-én a rokonszellemeknek? - e nap a honszerető keblek első közös imaháza volt, melynek csarnokában a jobb keblek egymáshoz simultak.
A márciusi ifjak egyike én valék: erre intett keblem istene, a szent meggyőződés..."
"A romboló vihart egy intéssel le nem lehet csillapítani. A nyargaló szelet nem egykönnyen lehet visszaerőszakolni Aeolus barlangjaiba! Így történt ez a pestiek felizgatott kedélyével is. S mi természetesebb, minthogy az ifjúság legtovább ringatózott a lelkesültség szép mámorában? Az ifjú kebel szent oltára az öröktűznek. Ez kiolthatlan lobog mindenkor. Csoda-e, hogy ezen ifjak nemzetünk gyökeres átalakítását óhajtották, mégpedig rögtön, haladéktalanul? ... Az idő nem vár, nem kérd senkit. Sebes szárnyakkal repül felettünk. Mi Európa drága pillanatait nem akartuk elszalasztani. (...)
A...
Tovább
Fülszöveg
"Petőfinek Júliája egyszer azt mondá: nézz a lenyugvó napra, én is oda fogok nézni, s lelkeink az elvesző sugarakban fognak találkozni. Mért ne lett volna szabad találkozni március 15-én a rokonszellemeknek? - e nap a honszerető keblek első közös imaháza volt, melynek csarnokában a jobb keblek egymáshoz simultak.
A márciusi ifjak egyike én valék: erre intett keblem istene, a szent meggyőződés..."
"A romboló vihart egy intéssel le nem lehet csillapítani. A nyargaló szelet nem egykönnyen lehet visszaerőszakolni Aeolus barlangjaiba! Így történt ez a pestiek felizgatott kedélyével is. S mi természetesebb, minthogy az ifjúság legtovább ringatózott a lelkesültség szép mámorában? Az ifjú kebel szent oltára az öröktűznek. Ez kiolthatlan lobog mindenkor. Csoda-e, hogy ezen ifjak nemzetünk gyökeres átalakítását óhajtották, mégpedig rögtön, haladéktalanul? ... Az idő nem vár, nem kérd senkit. Sebes szárnyakkal repül felettünk. Mi Európa drága pillanatait nem akartuk elszalasztani. (...)
A márciusiak felizgatták halálos nyugalmából a népet, hogy akarjon és követeljen. Rést kellett törni, hogy a hegyi sziklák közé zárt tó szabad hullámokban hömpölyögjön le a jólét kies völgyébe. (...)
Nemzetünk mozgalma egy órához hasonlított... Az óra kerekei Pozsonyban voltak az országgyűlésen, de nemigen akartak forogni. Rugóra volt szükség, mely a kerekeket gyors mozgásba hozza. S e rugó volt a pesti forradalom.
Ekkor a kerekek gyorsan és sebesen kezdtek forogni... Az óramutató Bécsbe nyúlt, s Metternich politikájának végperceire mutatott. Az óra ütött 300 éves hallgatás után, s ez lőn a bécsi kabinet halálharangja."
Így jellemezte 1848 tavaszának forradalmi hangulatát Vasvári Pál (1826-1849), a március 15-i események egyik lelkes szervezője, az egyetemi ifjúság népszerű vezére, Petőfi barátja, Kossuth minisztériumi munkatársa, a pesti egyetem tanára, a Rákóczi-szabadcsapat parancsnokaként huszonhárom évesen hősi halált halt kiváló hazafi. Válogatott írásainak, leveleinek és beszédeinek kiadásával - az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 140. évfordulóján - a Zrínyi Katonai Kiadó tisztelettel és hálával adózik a történész és hadtudományi író Vasvári Pál emlékének.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal