A Magyar Nemzeti Bank működési elvei és gyakorlata

Tartalom

Előszó ..15
Bevezetés 17
ELSŐ RÉSZ
A BANK A NÉPGAZDASÁG INTÉZMÉNYRENDSZERÉBEN
I. fejezet
A közgazdaságtan néhány alapfogalma és a bank 23
1. Áru és pénz kapcsolata a mindennapi bankmunkában 23
2. Az áru megjelenési formája a bankmunkában 24
3. A „termelési eszköz" kategória kapcsolata a vállalati eszközökkel 24
4. A finanszírozás és a bővített újratermelés 27
5. Használati érték és érték 28
6. Használati érték - érték egységének és ellentmondásának megjelenése a bankmunkában 29
7. Társadalmi termék, nemzeti jövedelem és banktevékenység 30
8. Érték és ár 34
9. A pénz kifejlődése 35
10. A pénz lényege és funkciói 38
10.1 A pénz értékmérő funkciója. Az ármérce 39
10.2 A pénz forgalmi eszköz funkciója. A forgalomhoz szükséges pénzmennyiség. Papírpénz. Infláció 39
10.3 A pénz kincsképző funkciója. A pénz mint a felhalmozás eszköze 42
10.4 A pénz fizetési eszköz funkciója. A hitel. A bankjegy 43
10.5 A pénz világpénz funkciója 48
Egyensúly és gazdasági növekedés 49
1. Az egyensúly követelményei 49
2. A monetáris szabályozás célja és irányai 52
3. A monetáris egyensúly és a monetáris politika lényege 53
III. fejezet
A magyar bankrendszer és a Magyar Nemzeti Bank 55
1. Monetáris mechanizmus - monetáris rendszer - monetáris intézmények 55
2. Egy- és kétszintű bankrendszerek 55
3. A szocialista bankrendszer általában 56
4. A jelenlegi magyar bankrendszer 57
4.1 A Magyar Nemzeti Bank 58
4.1.1 A jegybanki feladatok 58
4.1.2 A hitel-, illetve a kereskedelmi banki feladatok 58
4.1.3 Egyéb feladatok 59
4.1.4 A bank szervezete 59
4.2 A többi (speciális) bank 59
MÁSODIK RÉSZ
A HITEL
I. fejezet
A hitelről általában 65
1. A hitel közgazdasági jelentősége 65
2. A hitelezés tárgya 66
3. Az eszközök és forrásaik 67
3.1 Az állóeszközök és forrásaik 67
3.1.1 Az állóeszközök és a beruházás 67
3.1.2 Az állóeszközök és a beruházás forrásai 70
3.2 A forgóeszközök és forrásaik 71
3.2.1 A forgóeszközök 71
3.2.2 A forgóeszközök forrásai 73
3.2.2.1 A készletproblémáról 74
3.2.2.1.1 Készlethelyzetünk általános vonásai 75
3.2.2.1.2 A készletezés szerkezete 78
3.2.2.1.3 A készlethelyzet javításának eszközei 83
II. fejezet
A hitelpolitika és a hitelrendszer 85
1. A hitelpolitika 85
1.1 A hitelpolitika helye és szerepe a pénzügyi tervezésben 85
1.2 A hitelpolitika kialakítása, a hitelpolitikai irányelvek kidolgozása és jóváhagyása 88
1.3 A hitelpolitikai irányelvek szerkezete és tartalma. A beruházási
hitelkontingensek. Az országos hitelmérleg 90
1.3.1 A fejlesztési hitelpolitika 90
1.3.2 A forgóeszköz hitelpolitika 93
1.3.3 A hitelpolitikai irányelvek egyéb rendelkezései 94
1.3.4 A beruházási hitelkontingensek rendszere 94
1.3.5 Az országos hitelmérleg 95
2. A hitelrendszer 98
2.1 A hitelrendszer fogalma és követelményei 98
2.2 A hitelrendszer általános elvei 100
2.2.1 A banktól hitel igénybevételére jogosultak köre 100
2.2.2 A hitelek csoportosítása 101
2.2.3 A hitelkapcsolatok jogi tartalma és formái 102
2.2.4 A hitelképesség 103
2.2.5 A saját erő 104
3. A forgóeszköz-hitelezés 105
3.1 A tartós forgóeszköz-felhalmozás 105
3.2 A középlejáratú forgóalap-megelőlegezési hitel 107
3.3 A forgóalappótló hitéi 107
3.4 A termelés és a forgalom finanszírozása rövidlejáratú hitelekkel 108
3.4.1 A likviditási hitelek, az áthidalási hitel 110
4. A beruházási hitelek 111
4.1 A beruházások forrásai 111
4.1.1 A beruházási hitelek 113
5. Egyéb, speciális hitelek 115
5.1 A jövőben képződő tartalékalap megelőlegezése hitellel 115
5.2 A műszaki fejlesztési alap megelőlegezése hitellel. Az innovációs hitel 116
5.3 Az export hiteleladásokból származó követeléseket (kormány- és céghiteleket) refinanszírozó forinthitelek 117
5.4 Az export fővállalkozói célhitel 117
5.5 Rövidlejáratú exportkövetelések leszámítolása. Kamatbonifikáció 118
6. A hitelezés gyakorlati és eljárási kérdései 118
6.1 Hitelelőterjesztés, cenzúraeljárás, döntési hatáskörök 119
6.2 Szerződéskötés, ellenőrzés 121
7. Néhány egyéb, a hitelrendszerrel kapcsolatos kérdés 121
Harmadik rész
A PÉNZFORGALOM
I. fejezet
A pénzforgalom szabályozása 125
1. A fizetések általános szabályai 125
1.1 A pénzforgalom alapvető elvei 125
1.2 A bankszámlaszerződés 126
1.3 A bankszámla nyitása és megszüntetése 127
1.4 Rendelkezés a bankszámla felett 127
1.5 A gazdálkodó szervek pénzforgalmi számlái 128
1.6 A fizetés határideje és a fizetés teljesítésének időpontja 128
1.7 A fizetés módjának megválasztása 128
2. A fizetési módok 129
2.1 Az átutalás 129
2.2 A beszedési megbízás 130
2.3 A terv szerinti fizetés 131
2.4 Az elszámolási utalvány 132
2.5 A csekk 133
2.6 A készpénzfizetés 133
2.6.1 Készpénzben teljesíthető kifizetések 134
2.6.2 Készpénzben teljesíthető befizetések 134
2.6.3 Készpénzfizetési és készpénzellátási módok 135
2.6.3.1 A készpénzfelvételi utalvány 135
2.6.3.2 A felvásárlási készpénzutalvány 135
2.6.3.3 Az MNB-postautalvány 136
2.6.3.4 A pénzforgalmi betétkönyv 137
2 6.3.5 Pénzfelvétel esetenkénti átutalásból 137
3. A fizetések egyéb szabályai 137
3.1 Pénzügyi biztosítékok 137
3.1.1 A bankgarancia 138
3.1.2 A fedezetigazolás 138
3.1.3 A gazdálkodó szervek kezességvállalása egymásért 139
3.2 A fizetési megbízások kezelése fedezethiány esetén 139
3.3 A telepek pénzellátása és pénzforgalmának lebonyolítása 140
3.4 A bankszámla-pénzforgalommal kapcsolatos adatszolgáltatás 141
4. A beruházások pénzügyi lebonyolítása 141
4.1 A beruházási bankszámlaszerződés 141
4.2 A beruházási alapokmány 141
4.3 A beruházások pénzügyi forrásai és azok nyilvántartása 142
4.4 A beruházások pénzügyi lebonyolításának banki ellenőrzése 142
4.5 A beruházások pénzügyi feltételeinek biztosításával kapcsolatos banki feladatok 143
4.6 Beruházási tartalék képzése 144
4.7 A beruházások pénzügyi elszámolásával kapcsolatos banki feladatok 144
4.8 A beruházási import pénzügyi lebonyolítása 145
4.9 A beruházási célú fővállalkozás esetében folyósítható előleggel kapcsolatos feladatok 145
II. fejezet
A készpénzforgalom és a bankjegykibocsátás 147
1. Néhány alapfogalom 147
2. A készpénzfolyamatok mérlegei 149
2.1 A lakosság pénzforgalmi mérlege 150
2.2 A készpénzforgalmi mérleg 151
3. A készpénzforgalom tervezése 153
4. A készpénzforgalom elemzése 153
III. fejezet
Az emisszió 155
1. Az emissziós feladatok jellege 155
2. A bankjegyek és érmék kibocsátása és a forgalomból történő bevonása 156
3. Emlékérmék kibocsátása 157
4. A bankjegyek, érmék és emlékérmék elfogadási kötelezettsége 158
5. A bankjegy- és érmegyártási tervek 158
6. A bankjegy- és érmegyártás 159
7. A bankszervek pénzellátása 160
8. A kiselejtezett, vagy a forgalomból bevont bankjegyek és érmék megsemmisítése 161
9. A Posta és az Országos Takarékpénztár közvetítő szolgálata 161
10. A postai befizetési rendszerek 162
11. A lakosság fizetési forgalmának korszerűsítése 163
12. Pénz- és értékkezelés a bankban 163
13. Külföldi fizetőeszközök vásárlása 165
14. A bankbiztonságról 165
NEGYEDIK RÉSZ
A DEVIZA
I. fejezet
A külkereskedelemről általában 169
1. A külkereskedelem jelentősége és szükségessége 169
2. A bankoknak a külkereskedelemmel kapcsolatos általános feladatai 171
3. A külkereskedelem szerepe a magyar gazdaságban 172
II. fejezet
A tőkés államok nemzetközi pénzügyi rendszere 175
1. Általános ismeretek 175
2. A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődési szakaszai 176
2.1 Az aranystandard-rendszer 176
2.2 A Bretton-Woods-i rendszer kialakulása és felbomlása 176
2.3 Űj nemzetközi monetáris rendszer kialakítására irányuló törekvések 179
III. fejezet
A szocialista országok nemzetközi kereskedelmi és pénzügyi rendszere 181
IV. fejezet
A nemzetközi kereskedelem szervezése 184
1. A világkereskedelem szerkezete 184
2. Világkereskedelmi szervezési formák 184
3. Szakkifejezések egységes értelmezése a kereskedelmi szokványokban 185
V. fejezet
Állami szabályozás a külkereskedelemben 187
1. Az állam növekvő szerepe 187
1.1 Állami beavatkozási formák 187
1.1.1 Exportfokozó beavatkozások 188
1.1.2 Importkorlátozó beavatkozások 189
2. A kereskedelmi korlátok lebontása szerződésekben 190
2.1 Az államközi egyezmények 190
2.2 Árucsereforgalmi és fizetési megállapodások 190
2.3 Övezetek a kereskedelmi akadályok lebontására 191
VI. fejezet
A hitel szerepe a nemzetközi kereskedelem elősegítésében 193
1. A hitel szükségessége 193
2. A hitelek módozatai 193
VII. fejezet
Fizetési módozatok a nemzetközi kereskedelemben 197
VIII. fejezet
A magyar külkereskedelem sajátosságai 199
1. A külkereskedelmi monopólium 199
2. A külkereskedelmi ügyletek 200
3. A magyar külkereskedelmi forgalom szerkezete 200
4. A magyar külkereskedelem szervezete 201
IX. fejezet
A magyar árfolyampolitika, pénzügyi hidak 204
1. Az árfolyampolitika 204
2. Pénzügyi hidak 206
X. fejezet
A magyar devizagazdálkodás 208
1. Szabad, kötött és tervszerű devizagazdálkodás 208
2. A devizamonopólium. A Devizakódex 208
3. Devizagazdálkodásunk céljai 1968 óta 209
4. Devizahatósági jogkörök. A Magyar Nemzeti Bank devizahatósági szerepe 209
5. A devizaügyletekben közreműködő többi bank 210
XI. fejezet
A nemzetközi pénzügyi mérlegek 211
1. A nemzetközi pénzügyi mérlegek szükségessége 211
2. A devizatartozások és -követelések mérlege 212
3. A forgalmat és a fizetési helyzetet bemutató mérlegek 212
3.1 Az elszámolási mérleg 212
3.2 A hitelforgalmi mérleg 213
3.3 A nemzetközi fizetési mérlegek 213
3.3.1 A fizetési alapmérleg 213
3.3.2 A likviditási mérleg 213
4. A nemzetközi pénzügyi mérlegek összefüggései 213
ÖTÖDIK RÉSZ
A BANK BELSŐ TEVÉKENYSÉGE
I. fejezet
A bank közgazdasági és üzemgazdasági tevékenységének kapcsolatairól 219
II. fejezet
A könyvvitel 222
1. A bank számlarendje 222
2. A bank könyvelési szervezete, a főkönyvi könyvelés rendje 224
3. A bankkönyvvitel sajátos feladatai 225
3.1 A bankszámlák rendje 225
3.2 A devizakönyvelés feladatai 226
3.3 A számladiszponens (folyósító) feladatai 226
4. A mérleg 227
5. Az eredményelszámolás 228
6. Az országos klíringforgalom 232
III. fejezet
Az ellenőrzés 234
1. Az ellenőrzésről általában 234
2. A belső ellenőrzés célja és feladata 234
3. A belső ellenőrzés rendszere 235
3.1 A vezetői ellenőrzés 235
3.2 A munkafolyamatokba épített ellenőrzés 236
3.3 A függetlenített belső ellenőrzés 237
3.3.1 A függetlenített belső ellenőrzés szervezete és működése 238
3.3.2 A revíziók szakaszai 239
IV. fejezet
Az elektronikus adatfeldolgozás 241
1. Általános célok és módszerek 241
2. Az elektronikus adatfeldolgozás előkészítése 242
2.1 A feladatmeghatározás, rendszerterv-kidolgozás, programozás 242
2.1.1 Feladattervezés 242
2.1.2 Az alrendszer számítástechnikai kivitelezése és üzemeltetése 242
2.2 Sajátos banki követelmények érvényesítése 243
3. Az adatfeldolgozó szervezet kapcsolata a bankszervekkel 244
4. A belföldi fizetési forgalom adatfeldolgozása 244
5. A devizaforgalom adatfeldolgozása 247
V. fejezet
Az információ-rendszer 248
1. Az információk jelentősége 248
2. Az információ és az információ-rendszer általános kérdései 249
3. A bank információ-rendszere 250
3.1 A bank helye a népgazdaság információ-rendszerében 250
3.2 A bank információ-rendszerének főbb jellemzői 250
3.3 A megfigyelés köre és módja 251
4. Szöveges és számszerű információk 252
4.1 Szöveges jelentések és beszámolók 252
4.2 Bankstatisztika, számszerű jelentések 254
5. Az információk megőrzése és tárolása 257
6. Az információ-rendszer korszerűsítése 258
Utószó az olvadóhoz 260

TÁBLÁZATOK
1. A nemzeti jövedelem 1979. évi mérlege 33
2. A Magyar Nemzeti Bank szervezete 60
3. Az állóeszközök és forrásaik mérlege 68
4. A forgóeszközök és forrásaik mérlege 72
5. Az állami költségvetés jövedelmi mérlege 87
6. összefoglaló pénzügyi mérleg 87
7. Hitelkamatlábak 95
8. Országos hitelmérleg 96
9. A fizetési módok és részarányaik 129
10. A forgalomban levő készpénz 148
11. A készpénz és takarékbetét együttes összege 149
12. A lakosság pénzforgalmi mérlege I 151
13. Országos készpénzforgalmi mérleg 152
14. Újratermelési folyamatok összefoglaló adatai 172
15. A világkereskedelem megoszlása árucsoportonként 184
16. A magyar külkereskedelem megoszlási viszonyszámai 201
17. Az elszámolási mérleg összevont sémája 212
18. Hitelforgalmi mérleg 214
19. Az összevont bankmérleg sémája 229
20. A Magyar Nemzeti Bank mérlege 1979. december 31-én 230
21. A Magyar Nemzeti Bank eredménykimutatása, 1979. év 231

ÁBRÁK
1. A külkereskedelmi egyenleg és a készletváltozás összefüggése 76
2. Az (élelmiszeripar nélküli) ipar készletállomány-értékének megoszlási arányai 79
3. Az (élelmiszeripar nélküli) ipar készletállomány-értékének változása és
szerkezeti összetétele 80
4. Az ipar és a TEK-vállalatok készletei 81

MÓDSZERTANI MELLÉKLET
1. Az értékesítési napokban kifejezett forgási idő (forgási sebesség) általános képlete 82

Témakörök