Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!
A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Vegyipari biztonságtechnikai kézikönyv I-II.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Közel huszonöt éve, hogy a Nehézipari Minisztérium és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete segítségével megjelent jelen munka elődje: a Vegyipari Biztonságtechnikai Kézikönyv.
Akkor hazánkban a... Tovább

Előszó

Közel huszonöt éve, hogy a Nehézipari Minisztérium és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete segítségével megjelent jelen munka elődje: a Vegyipari Biztonságtechnikai Kézikönyv.
Akkor hazánkban a vegyipar dinamikus fejlődésének szakaszát éltük. Az új technológiák alkalmazása, azok biztonságos levezetése, megvalósítása legalább annyira új volt a vegyipari szakemberek számára, mint ma az automatizáció, a computervezérlés és a robottechnika bevezetése. A feladatok most sem kisebbek, sőt szerteágazóbbak, több társtudomány segítségével valósulnak meg az új eljárások, technológiák.
Az első kiadás megjelenése után vegyészgenerációk forgatták haszonnal a Kézikönyvet és alkalmazták az abból merített tudást és megoldásokat a vegyiparban.
Az új kiadás írói és szerkesztői előtt most két feladat áll. Egyrészt megemlékezni és tisztelegni azon Kollégák emléke előtt, akik akkor részt vettek az összeállítás munkájában, de azóta eltávoztak körünkből. Így tisztelettel adózunk Dr. BONTA JÁNOS EFF JÁNOS FÁBRY JÓZSEF Dr. KISS DÉNES VARGA KÁROLY emlékének, s megkíséreljük nyomdokaikon haladni. Vissza

Tartalom

I. KÖTET

ELŐSZŐ I-III.
I. fejezet: Veszélyes anyagok
Dr. Molnár Jenő - Dr. Solt János 1
1. A szervezetbe jutott anyagok mérgező hatása
1.1 Alapfogalmak 1
1.2 A toxicitás tényezői 2
1.2.1 Az anyagok szervezetbe kerülése 2
1.2.1.1 Felszívódás a gyomor-bélrendszerből 3
1.2.1.2 Felszívódás a bőrön keresztül 3
1.2.1.3 Felszívódás a tüdőből 6
1.2.2 Az anyagok sorsa a szervezetben 7
1.2.3 A mérgezés jellemzői 8
1.3 Az anyagok helyi toxikus hatása 9
1.4 Az anyagok mutagén, karcinogén és teratogén hatása 12
2. Mérgező anyagok a munkahelyi levegőben 14
2.1 A szennyező anyagok keletkezése 16
2.2 A munkahelyi levegő minőségével kapcsolatos követelmények 18
2.3 Munkahelyi levegőszennyezők vizsgálata 23
2.3.1 A mintavétel követelményei 24
2.3.2 Személyi mintavétel 33
2.3.3 A kémiai elemzés lehetséges módszerei 35
2.3.4 Levegőszennyezettség mérés közvetlen módszerrel 38
2.3.5 A mérési eredmények értékelése 40
2.4 Az expozíció csökkentésének műszaki lehetőségei 42
2.4.1 Technológiai folyamatok kicserélése kevésbé veszélyesre 42
2.4.2 Anyagok kicserélése kevésbé veszélyesre 43
2.4.3 A veszélyes folyamatok elhatárolása térben és időben 43
2.4.4 A dolgozók elkülönítése 44
2.4.5 A szennyezőanyagok helyi vissza szárítása 44
2.4.6 Munkahelyi rend és tisztaság 45
2.4.7 Légzésvédelem 45
3. Az emberi bor védelmének műszaki lehetőségei 47
3.1 Maró és ingerlő anyagok 47
3.2 Zsiroldó anyagok 43
3.3 Bőrérzékenyito (allergizáló) és fototoxikus anyagok 49
3.4 Munkavédelmi krémek 49
4. Reaktív veszélyek 52
4.1 Általános megfontolások 52
4.2 Fiziko-kémiai tényezők 53
4.3 A kémiai összetétel és a reaktivitás kapcsolata 55
4.3.1 Endoterm vegyületek 55
4.3.2 Oxigén mérleg 55
4.3.3 Redox vegyületek 57
4.3.4 Termit - reakciók 57
4.3.5 A molekulaszerkezet és a robbanékonyság közötti kapcsolat 58
4.3.6 Peroxidálható vegyületek 64
4.3.7 Piroforos vegyületek 66
4.3.8 Vízzel reagáló vegyületek 66
1. táblázat: A leggyakoribb maró és ingerlő vegyületek 68
2. táblázat: A leggyakoribb érzékenyítők és fototoxikus anyagok 71
3. táblázat: A leggyakrabban használt gumi- és műanyag kesztyűanyagok alkalmazása néhány vegyületcsoportra 72
4. táblázat: Bőrvédő készítmények 73
1. függelék: MAK értékek 75
2. függelék: Együtt nem tárolható vegyszerek 84
IRODALOM 87
II. fejezet: Az égés
Szalay Béla 90
1. Az égés 95
1.1 Éghető anyagok viselkedése az atmoszférikusnál kisebb és nagyobb oxigéntartalmú légtérben 100
1.2 Éghető anyagok tűzveszélyessége 102
1.2.1 Oxidáló vegyszerek tűzveszélye 103
1.2.2 Öngyulladó anyagok 103
1.3 Fontosabb szerves kémiai műveletek tűzveszély okai 109
1.3.1 Szerveskémiai reakciók tűzveszélyessége csökkentésének egyes módszerei 116
1.4 Tűz- és robbanás keletkezésének leggyakoribb okai vegyi üzemekben 117
1.4.1 Exoterm kémiai reakciók biztonságos vezetésének a módszerei 118
1.4.2 Készülék tüzek oltása 120
1.4.3 Vízzel nem oltható vegyi anyagok 122
1.4.4 Vegyipari nyersanyagok kezelése, megelőző tűzvédelmi intézkedések 124
1.4.5 3.sz. táblázat: Összeférhetetlen anyagok 129
1.4.6 Anyag elválasztási műveletek tűzveszély okai 132
1.4.7 Tüz- és robbanásvédelem laboratóriumokban és vegyipari műhelyekben 134
1.4.8 Védekezés az üzemekben a tűz veszélyével szemben 135
1.5 Tűzoltás, oltóanyagok 136
1.5.1 A víz 138
1.5.2 Tűzoltó habok 140
1.5.2.1 A tűzoltó habok felosztása, csoportosítási elvek 141
1.5.2.2 A tűzoltó habok felhasználási területe 142
1.5.3 A tűzoltó porok 143
III. fejezet: Robbanás és robbanásvédelem
Kompolthy Tivadar 149
1. Robbanás és robbanásvédelem 149
1.1 Két jellegzetes fizikai robbanás 149
1.2 A kémiai robbanás fajtái 150
1.3 A zárt térrobbanás jellemző adatai 151
1.3.1 Alsó és felső robbanási hat ár koncentráció 151
1.3.2 Kémiai bomlás okozta térrobbanás 156
1.3.3 Az alsó robbanási határkoncentráció biztonságtechnikai értéke 157
1.3.4 A minimális gyulladási energia 158
1.3.5 Hibrid porfelhő alsó robbanási határa és minimális gyulladási energiája 159
1.3.6 A térrobbanás sebessége. Robbanás és detonáció 161
1.3.7 A robbanási gáznyomás zárt térben 166
1.3.8 A robbanási gőznyomásemelkedés sebessége 169
1.3.9 Az explóziós együttható 169
1.4 A nyílt térrobbanás 170
1.5 Kondenzált fázisú robbanóanyagok robbanása 172
1.5.1 Robbanóanyagok 174
1.6 Robbanásvédelem 179
1.6.1 Védelem kondenzált fázisú robbanóanyag robbanása ellen 179
1.6.2 Védekezés térrobbanás ellen 180
1.6.3 Térrobbanásvédelem zárt berendezésben 182
IV. fejezet: Nyomástartó berendezések
Perjési Zsolt
1. Megnevezés 187
2. Nyomástartó berendezések 188
3. Különböző nyomásalatti berendezések vegyi üzemekben 191
4. Nyomástartó edények kialakítása 193
5. Nyomástartó edények szerelvényei 194
5.1 Biztonsági szerelvények 194
5.1.1 Biztonsági szelepek kialakítása, méretezése 195
5.1.2 Biztonsági szelepekre vonatkozó fontosabb előírások 208
5.1.3 Biztonsági szelepek alkalmazása, használata 209
5.1.4 Biztonsági szelepek szerkezeti anyaga 210
5.1.5 Biztonsági szelepek felszerelése és ellenőrzése 211
5.1.6 Biztonsági folyadékzár (Állványcső) 214
5.1.7 Hasadótárcsa 216
5.1.8 Szippantószelep 218
5.1.9 Manométerek 219
5.1.10 Folyadékszint mutató 221
5.1.11 Hőmérők, hőmérsékletjelzők 224
5.1.12 Olvadótárcsa 225
5.1.13 Önműködő védelmi berendezések 226
5.2 Üzemi szerelvények 227
5.2.1 Elzáró berendezések 227
5.2.2 Lefúvató berendezések 227
5.2.3 Nyomáscsökkentők 228
5.2.4 Visszacsapó szelepek 229
5.2.5 Adatjelző tábla 229
6. A nyomástartó edények veszélyességi osztályba sorolása 229
7. Nyomástartó edények vizsgálata 232
8. Szerkezeti vizsgálat és nyomáspróba 234
8.1 A nyomástartó edények üzemeltetése 239
9. Különleges nyomástartó berendezések 241
9.1 Gőzkazánok 241
9.2 Tartályok cseppfolyósított gázok tárolására 245
9.3 Gázpalackok 248
10. Külső nyomás alatti berendezések. Vákuum berendezések 251
10.1 Biztonsági rendszabályok 252
V. fejezet: A villamosság biztonságtechnikája
Kertész László 255
1. Villamos energia használatánál előforduló veszélyek 256
1.1 Tűz- és robbanásveszély 256
2, Erősáramú villamos berendezések létesítése 259
2.1 Az MSZ 1600 szabványsorozat általános ismertetése 260
2.2 MSZ 1600/1 szabvány 261
2.2.1 Általános rendelkezések 261
2.2.2 Fogalommeghatározások 262
2.2.3 Védőintézkedések 263
2.2.4 Villamosgépek és fogyasztóberendezések 264
2.2.5 Világítási berendezések 265
2.2.6 Kapcsoló-, elosztó-, csatlakozó és jelzőberendezések 265
2.2.7 Vezetékek 265
2.2.8 Védőcsövek, vezetékcsatornák és tartozékaik 268
2.3 A helység jellegéből adódó többletkövetelmények 274
2.3.1 Poros helyiségek (MSZ 1600/2) 274
2.3.2 Időszakosan nedves helyiségek (MSZ 1600/3) 276
2.3.3 Nedves helyiségek (MSZ 1600/4) 276
2.3.4 Marópárás helyiségek (MSZ 1600/5) 277
2.3.5 Meleg helyiségek (MSZ 1600/6) 278
2.3.6 Szabadtér (MSZ 1600/7) 278
2.4 A tűz- és robbanásveszélyes környezetből adódó többletkövetelmények 278
2.4.1 Robbanásveszélyes helyek (MSZ 1600/8) 278
2.4.2 Tűzveszélyes helyiségek és szabadterek (MSZ 1600/9) 287
2.4.3 Éghető anyagú épületek és épületszerkezetek (MSZ 1600/15) 289
2.5 A hely rendeltetéséből származó többletkövetelmények 289
2.6 Villamos berendezések időszakos felülvizsgálata 292
2.7 Nagyfeszültségű villamosberendezések létesítése 294
2.7.1 A nagyfeszültségű villamos berendezések néhány alapproblémája 294
2.7.2 Az MSZ 1610/1 szabvány 296
2.7.3 A hely jellegéből származó többletkövetelmények 299
2.7.4 A hely tűz- és robbanásveszélyességéből származó többletkövetelmények 299
2.7.5 A hely rendeltetéséből eredő többletkövetelmények 300
2.7.6 Kis zárlati áramú nagyfeszültségű berendezések (MSZ 1610/6) 301
2.8 Gépek villamos berendezése 302
3. Elektrosztatikus feltöltődésből származó veszélyek és az ellenük való védelem kérdései 307
3.1 Töltéskeletkezési folyamatok 307
3.2 Elektrosztatikus kisülések 308
3.3 Elektrosztatikus eredetű tűz- és robbanásveszély 309
3.3.1 Minimális gyulladási energia 310
3.3.2 Az anyagok szikraérzékenysége 310
3.3.3 A környezet veszélyességének hatása 317
3.3.4 Szikraérzékenységi osztályok 317
3.4 Védekezési módok elektrosztatikus feltöltődés következményei ellen 322
3.4.1 A töltések szétválasztásának megakadályozása 323
3.4.2 A feltöltődés mértékének korlátozása 323
3.4.2.1 A vezető testek földelése 323
3.4.2.2 A szigetelő testen felhalmozott töltés elvezetése 323
3.4.2.3 A szigetelő testen felhalmozódott töltés megsemmisítése 324
3.5 Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem alapvető szabályai 327
4. Villámvédelem 328
4.1 A villámcsapás káros hatásai 328
4.2 A villámvédelem alapelvei 329
4.3 Az épületek osztályozása villámvédelmi szempontból 331
4.3.1 Az épületek rendeltetésszerinti csoportosítása 331
4.3.2 Az épületek magasságszerinti csoportosítása 331
4.3.3 Az épületnek a tetőanyag és szerkezete szerinti csoportosítása 332
4.3.4 Az épületeknek a körítő fal szerinti csoportosítása 332
4.3.5 Az épületek csoportosítása a légkör szennyezettsége szerint 332
4.4 A villámhárító berendezés 333
4.4.1 A felfogórendszer 333
4.4.2 A levezető 333
4.4.3 Földelő 333
4.4.4 A villamos rendszer kiválasztása 334
4.4.5 A villámhárító berendezés szerkezeti kialakítása 337
4.4.6 Különleges épületek, létesítmények villámvédelme 340
4.4.6.1 Tornyok 340
4.4.6.2 Gyárkémények 341
4.4.6.3 Fémtartályok 342
4.4.6.4 Csővezetékek 343
4.4.6.5 Fémtárgyak 344
4.4.6.6 Közös felfogórendszer (csoportos védelem) 344
4.5 A villámhárító berendezések felülvizsgálata 345
4.5.1 A vizsgálatok általános szempontjai 345
4.5.2 A vizsgálatok időközei 346
4.5.3 Vizsgálati jelentés 347
5. Érintésvédelem 348
5.1 Az érintésvédelem szükségessége 348
5.2 Védővezetős érintésvédelmi módok 349
5.2.1 Nullázás 350
5.2.2 Védőföldelés közvetlenül leföldelt rendszerekben (TT rendszer) 351
5.2.3 Védőföldelés földeletlen és közvetve földelt rendszerben (IT rendszer) 351
5.3 Védővezető nélküli érintésvédelmi módok 352
5.3.1 Érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazása 352
5.3.2 A villamos szerkezet elszigetelése 352
5.3.3 A környezet elszigetelése 353
5.3.4 Földeletlen egyenpotenciálra hozás 353
5.3.5 Védőválasztás 353
5.3.6 Korlátozott zárlati teljesítményű áramkör 354
5.4 Az érintésvédelem ellenőrzése 354
5.4.1 Az érintésvédelem szerelői ellenőrzése 354
5.4.2 Az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálata 355
6. Erősáramú villamos berendezések biztonságos üzemeltetése 355
6.1 Fontosabb fogalommeghatározások 355
6.2 Személyi feltételek 356
6.3 Villamos berendezések üzemeltetése 357
6.4 Feszültségmentesítés 357
6.5 Feszültség alatti munkavégzés 357
6.6 Kárelhárítás, műszaki vezetés, elsősegélynyújtás 358
VI. fejezet: Az építészet biztonságtechnikája
Káldy János 359
1. Általános előírások 359
2. Telepítés 360
2.1 Telepítés helye, védőtávolságok 360
2.2 Közművek 362
3. Épületek kialakítása 363
3.1 Üzemi épületek elrendezésének általános szempontjai 363
3.2 Vegyipari üzemek jelleg szerinti kialakítása 364
3.2.1 Poros technológiai üzemek 364
3.2.2 Veszélyes, bűzös légszennyezéssel járó technológiák 365
3.2.3 Tűzveszélyes technológiai folyamatok 365
3.2.4 Robbanásveszéllyel járó technológiai folyamatok 366
3.2.5 Fertőző veszéllyel járó technológiák 367
3.2.6 Ütésekkel, rázkódással, rezgésekkel járó munkafolyamatok 368
3.2.7 Zajjal járó munkafolyamatok 368
4. A dolgozok ellátását biztosító üzemi öltöző - zuhanyozó és WC csoport kialakítása, további szociális igények 370
4.1 Általános előírások 370
4.2 Biztonsági fokozatok szerinti követelmények 371
4.3 Elhelyezés 374
4.4 Helyiségigények 375
4.4.3 Egyes helyiségek kialakításának részletes követelményei 375
4.4.2.1 Csoportos öltözőhelyiség (ruhamegőrző) 376
4.4.2.2 Csoportos mosdó- és zuhanyozóhelyiség 377
4.4.2.3 Csoportos zuhanyozóhelyiség 377
4.4.2.4 Illemhely a csoportos mosdó- és a csoportos zuhanyozóhelyiségekhez 378
4.4.2.5 Csoportos illemhely 378
4.4.2.6 Egészségügyi fülke 378
4.4.2.7 Kiegészítő helyiségek 378
4.5 Az öltözők, mosdók, zuhanyozók, illemhelyek kialakítására vonatkozó kötelező építészeti előírások 380
4.5.1 Tisztálkodó helyiség 380
4.5.2 Öltöző 380
4.5.3 Illemhely 381
4.6 Épületgépészeti igények 382
4.7 További szociális igények 383
5. Vegyipari üzemek szerkezetei 383
5.1 Tartószerkezetek, falszerkezetek, födémek 383
5.2 Padozat 384
5.3 Nyílászáró szerkezetek 385
5.4 Közlekedési utak, lépcsők, korlátok 386
6. Biztonságtechnikai követelmények a kivitelezésben 390
6.1 Földmunkák 391
6.2 Állványozó munka 392
6.3 Ideiglenes emelőszerkezetek 395
7. Karbantartás, felújítás 397
VII. fejezet: Vegyipari üzemek szellőzése
Hirsch Lajos 399
1. Vegyipari üzemek szellőztetésének célja, lehetőségei és a szellőzéssel szemben támasztott követelmények 399
2. Munkatermek általános szellőzése 407
3. Helyi elszívó berendezések 420
4. Mesterséges szellőző berendezések elemeire vonatkozó legfontosabb ismeretek 432
5. Természetes szellőzés 440

II. KÖTET
VIII. fejezet: Egészségvédelem - elsősegélynyújtás
dr. Túri Peregrin 3
1. Bevezetés 3
1.1 Elsősegélynyújtás fogalma (ES) 3
2 ES szempontjából fontos életműködések 3
2.1 Kültakaró 4
2.2 Mozgásszervek 4
2.3 A szervezet oxigénellátása 4
2.4 Vérkeringés 5
2.5 Az agyműködés 5
3. Egészségkárosodás okai, következményei, tünetek 6
3.1 Külső erőbehatások következményei (Sérülések) 6
3.1.2 Sebzések 6
3.1.3 Törések, ficamok 6
3.1.4 Hő- és maróanyag okozta sérülések 7
4. Vérzések 7
4.1 Hajszáleres vérzések 8
4.2 Visszeres vérzés 8
4.3 Verőeres vérzés 8
5. Agysérülés tünetei 8
5.1 Eszmélet vizsgálata 8
6. A halál jelei 9
6.1 A légzés vizsgálata 9
7. Mérgezés 10
7.1 Mérgezések következményei 10
7.2 Alkoholhatás 11
8. Heveny betegségek következményei 11
8.1 A hirtelen halál tünetei 12
8.2 Az eszméletvesztés 12
8.3 Fulladás 12
8.4 Ájulás 13
8.5 Rángógörcs 13
8.6 Tudatzavar 13
8.7 Tartós eszméletzavar 14
8.8 Fájdalomérzés 14
8.9 Nehézlégzés 14
9. Teendők heveny egészségkárosodásnál 15
9.1 Szaksegítség hívásának szempontjai 18
9.2 Vetkőztetés 18
9.3 Miért ne szállítsuk a sérültet (beteget) alkalmi járművel 19
10. Légutak átjárhatóságának biztosítása, felszabadítása 19
11. Befúvásos lélegeztetés 20
12. Teendők eszméletlen beteggel 22
12.1 A stabil oldalfekvés 22
13. Vérzéscsillapítás 23
13.1 Ütőeres vérzés 23
13.2 Visszeres vérzés 24
13.3 A hajszáleres szivárgó vérzés 25
13.4 Orrvérzés 25
14. Fájdalomcsillapítás 26
15. A rögzítés lényege 26
15.1 A rögzítés végrehajtása 26
15.2 Gerinc medence sérült rögzítése 28
15.3 Koponyacsont sérülés 29
16. Fektetés 29
17. A sebellátás módszerei, lehetőségei 30
17.1 Égési sérülések ellátása 33
18. Teendők mérgezéseknél 32
19. Elektromos áramütés 36
20. Teendők heveny betegségeknél 39
20.1 Újraélesztés 39
20.2 Eszméletvesztés 40
20.3 Tudatzavar 40
20.4 Fájdalom 41
21. Tömeges sérülések 42
21.1 A tömeges sérült-ellátásra való felkészülés 43
21.2 Tömeges baleset, mint folyamat 43
21.3 Teendők tömeges baleset során 45
22. Összefoglalás 49
IX. fejezet: Ergonómia - Munkapszichológia - Munkalélektan
Klein Sándor - Urbán Lászlóné 51
1. Munkalélektan és üzemegészségügy 51
1.1 A pszichológia és az orvostudomány közös feladatai 51
1.2 Foglalkozási élettan 54
2. Az egyéni különbségek vizsgálata a munkalélektanban 56
2.1 A pszichológiai tesztek fajtái 57
2.1.1 Teljesítmény és képességtesztek 57
2.1.2 Verbális (szavakkal megoldandó) tesztek és nyelvtől független tesztek 58
2.1.3 Papír- ceruza és manipulációs tesztek 58
2.2 Az intelligenciatesztek 58
2.3 Személyiségtesztek 61
3. Az üzem mint szervezet 68
3.1 Az új dolgozók beilleszkedése 69
3.2 A beilleszkedést befolyásoló tényezők 72
3.2.1 A hivatalos szervezet jellege 72
3.2.2 Az informális szervezet jellege 73
3.3 Az új dolgozó felkészültsége a társas együttlétre 73
3.4 A dolgozó megfelelő képzettsége 74
3.5 Tárgyi környezet 74
3.6 A munkaerő és munkaszervezés 75
3.7 A közvetlen vezető magatartása 75
3.8 Munkaerő fluktuáció, munkaerő-mobilitás 76
3.8.1 Mit nevezünk fluktuációnak? 76
3.8.2 Mit nevezünk mobilizációnak? 77
3.8.3 A fluktuáció hatásai 77
3.8.4 A munkaerő mobilitás társadalmi funkciói 79
4. Képzés, továbbképzés az üzemben 81
4.1 Néhány fogalom elöljáróban 82
4.2 A dolgozók képzésének jelentősége 83
4.3 Oktatási formák 86
4.3.1 Iskolai rendszerű oktatás 8?
4.3.2 Betanítás 88
4.3.3 A munkahelyen kívül történő betanítás 94
4.3.4 Vezetőképzés 96
4.3.5 Munkavédelmi oktatás 97
4.4 Az üzemi képzés és továbbképzés módszerei és eszközei 97
4.4.1 Brainstorming (Ötletzápor, ötletroham) 98
4.4.2 Esettanulmány 99
4.4.3 Vállalati játékok (stratégiai játék) 101
4.4.4 Kerekasztal konferencia 102
4.4.5 Hangjáték 103
4.4.6 "Blickfang" módszer 103
4.4.7 T csoport (Training Group - Magatartáselemző gyakorlatok) 104
4.4.8 Programozott oktatás 104
4.4.9 Az oktatás technikai segédeszközei (Audiovizuális eszközök) 105
5. A fizikai munkakörnyezet helyes kialakítása 106
5.1 Vizuális környezet 106
A munkahelyi világítás kialakítása 106
5.1.1 Természetes világítás 107
5.1.2 Mesterséges megvilágítás 107
5.1.3 A munkahelyi megvilágítás tényezői 108
5.1.4 A megvilágítás erőssége 110
5.1.5 A fényforrások és a munkahelyen lévő felületek minősége és színe 110
5.1.6 A szemlélt tárgyak és részleteik fényességi kontrasztja 112
5.2 A színek felhasználása a munkahely kialakításában 112
5.2.1 Normalizált színhasználat 112
5.2.2 A munkatermek és berendezések színdinamikai kialakítása 113
5.2.3 Alkalmazási tanácsok 116
5.3 Akusztikai környezet 118
5.3.1 A zaj fizikai vizsgálata 118
5.3.2 Az akusztikai környezet hatása a dolgozókra 122
5.3.3 Az üzemi zene hatása 125
5.4 A zajártalom elleni védekezés 126
5.4.1 Csökkentsük magát a zajforrást 126
5.4.2 Munkaterem akusztikai viszonyai 127
5.4.3 Munkaszervezés 123
5.4.4 Egyéni védőeszközök 123
5.4.5 Alkalmasságvizsgálatok 128
5.5 A rezgések 128
5.5.1 A rezgések hatását befolyásoló tényezők 129
5.5.2 A rezgések elleni védekezés 132
5.6 Klímaviszonyok 134
5.6.1 A munkahelyi klímát meghatározó tényezők 134
5.6.2 A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai 137
5.6.3 A munkahelyi klíma zónái 141
5.6.4 Klímakialakitás - az üzemi klíma káros hatása elleni védekezés 142
6. Az üzemi baleset 143
6.1 A balesetek vizsgálatának módszerei 144
6.2 A balesetek statisztikai vizsgálata 144
6.3 A balesetek intenzív vizsgálata 145
6.4 A balesetek okaival kapcsolatos elméletek vizsgálati eredményei 146
6.5 A balesetek oka: a dolgozó környezete 148
6.6 Munkavédelmi propaganda és oktatás 150
6.7 Rehabilitáció 151
X. fejezet: Környezetvédelem 153
Dualszky Sándor
1. A környezetvédelem általános megfogalmazása 153
1.1 A környezetvédelem ember centrikussága, kapcsolata a munkaegészségüggyel, valamint a tűzvédelemmel 153
1.2 Környezetvédelem - környezetgazdálkodás 155.
1.3 A környezetvédelem szabályozása 156
1.3.1 Állami, jogi szabályozás 156
1.3.2 A környezetvédelem vállalaton belüli szabályozása 158
1.3.3 A környezetvédelem tervezése 159
2. A termelő tevékenységből adódó környezetszennyezések 160
2.1 Ipari (vegyipari) szennyvizek 161
2.1.1 Jellemzés 161
2.1.2 Szennyvizek vizsgálata 162
2.1.3 Szennyvizek tisztítása 163
2.1.3.1 Helyi szennyvíz tisztítási eljárások 165
2.1.3.2 Egyesitett szennyvizek tisztítása 169
2.1.3.3 Biológiai szennyvíztisztítás 172
2.1.4 Jogi szabályozás 175
2.2 Ipari (vegyipari) légszennyezések J81
2.2.1 Légszennyezés jellemzése 181
2.2.2 Légszennyező anyagok mérése, számíthatósága 204
2.2.3 Ipari légszennyezések leválasztása, elnyeletése 204
2.2.3.1 Porleválasztás 205
2.2.3.2 Gázok, gőzök levegőből való megkötése, eltávolítása 206
2.2.4 Jogi szabályozás a levegőtisztaság-védelmében 208
2.2.5 A munkatér és környezeti levegő légszennyező anyagaira megállapított határértékek bevezetése 208
2.3 Termelési hulladékok 209
2.3.1 Termelési és települési hulladékok tulajdonságainak összevetése 209
2.3.2 Vegyipari hulladékok csoportosítása 210
2.3.3 /Vegy/-ipari hulladékok gyűjtése, ártalmatlanítása, tárolása, lerakása 211
2.3.4 Környezetkímélő, hulladékszegény 111. hulladékmentes technológiák 212
2.3.5 Hulladékanyagokkal kapcsolatos jogi szabályozás 214
2.4 Környezeti zaj - és rezgés védelem 215
2.4.1 Zaj- és rezgésvédelmi alapfogalmak, definíciók 215
2.4.2 Zajszintek vizsgálata 220
2.4.3 A zajcsökkentés műszaki módozatai, lehetőségei 220
2.4.4 Munkahelyi és környezeti zajszintek összehasonlítása 221
2.4.5 Jogi szabályozás 222
XI. fejezet: Egyéni védőeszközök 223
Dr. Farkas Jenő - Péterfi Lajos
1. Általános követelmények 223
1.1 Az egyéni védőfelszerelésekkel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek 225
1.1.1 A munkáltató tisztítási, karbantartási kötelezettsége 228
1.1.2 A munkáltató ellenőrzési kötelezettsége 223
1.2 Az egyéni védőfelszerelésekkel kapcsolatos dolgozói kötelezettségek 230
2. Fej, arc és szem védelem 232
2.1 Védősisak típusok 234
3. Légzésvédelem 236
3.1 Gázálarcok 238
3.2 Por ellen védő álarcok 240
3.3 Álarcok használata 241
3.4 Szűrőbetétek, szelencék 248
3.5 Túlnyomásos, frisslevegős légzésvédő készülékek megválasztása, használata, és karbantartása 253
3.6 Sűrítettlevegős (palackos) légzésvédő készülék megválasztása, használata 257
4. Maró, mérgező gázok, gőzök, porok okozta haváriák elhárításához használt egyéni védőeszközök 261
4.1 Nehéz és könnyű gázvédő ruhák 261
5. Zajvédelem 264
6. Testvédelem jelentősége, védőruhák 268
7. Lábvédelem 272
8. Kézvédelem 275
9. Leesés, zuhanás elleni védőfelszerelések 278
10. Kollektív védőeszközök 281
XII. fejezet: Biztonságtechnikával kapcsolatos rendeletek - jogszabályok - szabványok 285
Gregorits János
Munka Törvénykönyve 285
Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 293
47/1979 (XI. 30.) MT. sz. rendelet 294
Rendeletek 316
Jogszabályok 328
Szabványok 337
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Vegyipari biztonságtechnikai kézikönyv I-II. Vegyipari biztonságtechnikai kézikönyv I-II. Vegyipari biztonságtechnikai kézikönyv I-II.
Állapot:
12.000 ,-Ft
60 pont kapható
Kosárba