Vegyipari szennyvizek tisztítása és elvezetése

Előszó

A társadalmi és gazdasági fejlődés a természetben lévő vizkészleteknek egyre nagyobb mértékü igénybevételével jár. Ma már világszerte igen sok területen gondot okoz a szükséges vizmennyiségek gazdaságos biztositása. Ennél még sulyosabb gondot jelent a viz minőségének kielégitése. A fokozott vizfelhasználás során egyre nagyobb mennyiségü szennyező anyag kerül az élővizekbe, melyek ezáltal nemcsak a további ivó-, ipari-, vagy a mezőgazdasági, valamint sportolási, strandolási és horgászati célra válik használhatatlanná, vagy korlátozott mértékben használhatóvá, hanem az élő szervezetekre káros szennyezések megölik a vizben élő mikroszervezeteket, melyek a vizben igen nagy mennyiségü szerves szennyező anyagot képesek lebontani ásványi alkotókra anélkül, hogy a társadalom bármilyen ráforditást is eszközölni. Azok a vizfelhasználók, amelyek az élővizek mikroszervezeteit nagymértékü káros szennyvizekkel megölik, a népgazdaságot az ingyenes szennyviztisztitástól fosztják meg. Igy sulyos kárt okoznak egyrészt a további vizhasználóknak, másrészt a társadalomnak.
Élővizeinket legnagyobb mértékben az ipari üzemek szennyezik. Ezek között is az első helyet foglalják el a vegyipari ágazat üzemei. A gyógyszeripari, a szerves- és szervetlen vegyipari, a gumi- és müanyagipari, valamint az olajipari üzemek nagymennyiségü nyersanyagot, félkész és kész terméket, továbbá oldószereket és egyéb vegyi anyagokat juttatnak szennyvizeikkel a befogadókba. Mivel a szennyvizek az ipari üzemek egyik végterméke, hulladékanyaga, annak kielégitő kezelése és elhelyezése a termelési technológia egyik első fázisa. A nem kellően tisztitott szennyviz a termelési technológia egyik végső fázisa. A nem kellően tisztitott szennyviz a termelési technológia selejtje, amely gyakran nagyobb kárt okoz a népgazdaságnak, mintha az üzem főterméke volna selejtes. Vissza