| A táblázatok használatához szükséges adatok | 3 |
| A görög ábécé | 4 |
| Szóösszetételekben használt görög számnevek | 4 |
| A ciril ábécé | 5 |
| A használt jelölések, rövidítések | 6 |
| A tízes számrendszerű egységek részeinek és többszöröseinek jele és elnevezése | 8 |
| Fizikai és kémiai adatok | 9 |
| Mechanikai mértékegységek | 10 |
| Hőtechnikai egységrendszer | 13 |
| Elemek neve, vegyjele, rendszáma, elektronszerkezete, atomsúlya, vegyértéke | 14 |
| Néhány elem latin elnevezése | 18 |
| A vegyületek nevezéktana | 19 |
| Az ionok és csoportok elnevezése | 22 |
| Szinonim (rokon) vegyszernevek | 25 |
| Szerves vegyületek jellegzetes csoportjai és képzőszócskájuk | 55 |
| Alifás és aromás gyökök | 56 |
| Néhány elem, gyök és vegyület atomsúlyának, ill. molekulasúlyának többszöröse és annak logaritmusa | 58 |
| Elemek és szervetlen vegyületek tulajdonságai | 63 |
| Oxosavak triviális elnevezései az 1967-i INFAC megállapodás szerint | 118 |
| A fontosabb fémek jellemzői | 119 |
| A bázisok és sók oldhatósága vízben | 121 |
| Fontosabb szervetlen vegyületek oldhatósága vízben | 122 |
| Oldatok töménységegységeinek értelmezése | 124 |
| Oldatok készítése | 125 |
| A víz sűrűsége különböző hőmérsékleteken | 127 |
| A fontosabb savak sűrűsége és hatóanyagtartalma 20 C fokon | 128 |
| Néhány lúg sűrűsége és hatóanyagtartalma 20 C fokon | 131 |
| Az ammónium-hidroxid oldat sűrűsége és NH3-tartalma 20 C fokon | 133 |
| Szervetlen savak hatóanyagtartalma, az ennek megfelelő sűrűség és érték | 134 |
| Lúgoldatok hatóanyagtartalma | 137 |
| Gázok oldhatósága vízben | 139 |
| Folyadékok viszkozitása | 141 |
| Szervetlen vegyületek forráspontjai 1 atm. nyomás felett és kritikus adataik | 145 |
| Szerves vegyületek tulajdonságai | 146 |
| Analitikai adatok | 241 |
| Kémszeroldatok és készítésük | 242 |
| Kationok jellemző és érzékeny reakciói | 251 |
| Anionok jellemző és érzékeny reakciói | 257 |
| Emlékeztető táblázatok a kationok osztályelválasztásához | 261 |
| Tájékoz tató táblázat a kationok mennyiségi meghatározásához | 264 |
| Tájékoztató táblázat az anionok mennyiségi meghatározásához | 272 |
| Egyenértéksúlyok a térfogatos elemzésekhez és azok logaritmusai | 275 |
| Indikátorok | 279 |
| Kiegyenlítő- (puffer-) oldatok | 282 |
| Elnyelőoldatok a gázelemzés céljára | 295 |
| Zárófolyadékok gázelemzéshez | 297 |
| Reakciók a szerves vegyületek elemi alkotórészeinek kimutatására | 298 |
| Reakciók a szerves vegyületek elemi alkotórészeinek kimutatására | 298 |
| Reakciók a szerves vegyületek jellemző (funkciós csoportjainak kimutatására) | 303 |
| Táblázat a Bertrand-módszer szerinti cukormeghatározáshoz | 309 |
| Táblázat a Schoorl-módszer szerinti cukormeghatározásokhoz | 313 |
| Technológiai adatok | 315 |
| A víz keménységének értelmezése a különböző országokban | 316 |
| Vízkeménység számolásához felhasználható táblázat | 317 |
| Vízlágyító eljárások összehasonlítása | 318 |
| Néhány (az analitikai laboratóriumban használt) ioncserélő gyanta adatai | 319 |
| Hűtőkeverékek, fagyálló folyadékok | 321 |
| Néhány hőközvetítő anyag tulajdonsága | 322 |
| Folyadék- és olvadékfürdők | 323 |
| A telített vízgőz nyomása különböző hőmérsékleteken | 325 |
| Szerves vegyületek gőznyomása | 326 |
| Kétkomponensű (biner) azeotrop elegyek összetétele és forráspontja 760 torr nyomáson | 328 |
| Háromkomponensű (terner) azeotrop elegyek összetétele és forráspontja 760 torr nyomáson | 330 |
| Diffúziós műveletek áttekintése | 331 |
| A magyar bauxitok kémiai összetétele %-ban | 332 |
| Az ammóniagyártás katalizátorai | 333 |
| Az ammóniaelégetés hatásfoka a katalizátor Rh-tartalma függvényében | 333 |
| Az ammóniaoxidációhoz felhasznált oxidkatalizátorok aktivitása | 334 |
| Maximális ammóniaátalakulási hatásfok nitrogén-monoxiddá a különböző összetételű katalizátorokon | 335 |
| A fontosabb műanyagok oldószerei | 336 |
| Géptani adatok | 339 |
| Szerkezeti anyagok korróziója | 340 |
| Különböző igénybevételek és üzemi viszonyok között ajánlható szerkezetianyag-csoportok | 354 |
| Ipari zománcbevonatok típusai és jellemző tulajdonságai | 355 |
| Berendezések, szerelvények szerkezeti anyaga néhány gyakoribb korróziós közeg esetén | 356 |
| Néhány szálasanyag ellenálló képessége | 366 |
| Különböző üvegek ellenálló képessége néhány támadó közegben | 367 |
| Tűzálló anyagok ellenállása kémiai hatásokkal szemben | 368 |
| Vízben, semleges oldatokban felhasználható inhibitorok | 369 |
| Gőzben, levegőben használható inhibitorok | 371 |
| Savakban használható inhibitorok | 372 |
| A fémre ható fizikai körülmények hatására keletkező galvánelemek | 373 |
| A fémmel érintkező folyadék hatására keletkező galvánelemek | 374 |
| A fémben vagy a fém felületén ható tényezők hatására keletkező galvánelemek | 375 |
| Fémek felhasználásának hőmérséklethatárai | 376 |
| Kémiai úton előállított védőbevonatok | 379 |
| Fémbevonatok a korrózió elleni védelem céljaira | 380 |
| Karimatömítő anyagok | 381 |
| Tömszelence-tömítő anyagok | 384 |
| Tömszelence- és karimatömítő anyagok impregnálása | 386 |
| A legfontosabb műanyagok ellenálló képessége | 388 |
| Szerves alapú ragasztók csoportosítása és felhasználása | 390 |
| Csővezetékek és szerelvényeik jelképi jelölése (alapjelölések) | 392 |
| Műszerek jelképi jelölése | 393 |
| Fontosabb vegyipari gépek és készülékek jelképi jelölései | 394 |
| Vákuumok osztályozása | 396 |
| Gyakoribb vákuumszivattyú-típusok összehasonlítása | 397 |
| Vákuumban végbemenő különböző vegyi folyamatok nyomásfokozatai | 399 |
| Szilárd részecskék elválasztása | 400 |
| Szűrőtípusok | 400 |
| Hűtőközegek tulajdonságai | 401 |
| Hűtőközegek felhasználhatósága | 402 |
| A vegyipari fűtési módszerek csoportosítása | 403 |
| Hőközvetítő anyagok fizikai adatai | 404 |
| Szárítók csoportosítása | 405 |
| Szárítóanyagok | 406 |
| Anyagmozgató gépek felhasználási lehetőségei | 407 |
| Munkavédelmi adatok | 409 |
| Tűzveszélyes anyagok jellemzői és az oltásukra használható anyagok | 410 |
| Tűzveszélyességi osztályok | 415 |
| Tűzveszélyes folyadékok veszélyességi fokozatai | 416 |
| Az anyagok éghetősége | 417 |
| Tűzállósági fokozatok | 417 |
| Porok robbanókeveréket képező koncentrációja a levegőben | 417 |
| Tűzveszélyes folyadékok tárolása | 418 |
| A veszélyes, együtt nem tárolható vegyi anyagok | 419 |
| Adatok sztatikus töltés keletkezéséről | 425 |
| Kézi tűzoltókészülékek használhatósága | 425 |
| A leggyakrabban előforduléó mérgető hatású gázok, gőzök, porok megengedett töménységi értékei | 426 |
| Az emberre mérgező hatású gázok és gőzök | 427 |
| A legfontosabb ipari mérgező gázok és porok ellen védelmet nyújtó szűrőbetétek | 428 |
| Foglalkozási betegséget okozó, leggyakrabban előforduló mérgező anyagok és az ellenük való védekezés | 429 |
| A vegyiparban használt fontosabb egyéni védőeszközök, védőruhák | 438 |
| A kézi anyagmozgatás súlynormái | 442 |
| Vegyipari csővezetékek anyag szerinti színjelzései | 443 |
| Gázpalackok és szelepeik fontosabb adatai | 444 |
| Légkompresszorok üzemzavarai és elhárításuk | 445 |
| A turbókompresszorok leggyakoribb üzemzavarai és elhárításuk | 446 |
| Ammóniakompresszorok üzemzavarai és elhárításuk | 447 |
| A könyvben előforduló fontosabb fogalmak értelmezése | 448 |
| Irodalomjegyzék | 450 |
Folytatás Microsoft-tal