Vegytan

Előszó

A Föld, a rajta levő élőlényekkel és élettelen testekkel együtt alkotják a természetet.
A természetben megfigyelhető testek mindegyikének adott tulajdonságai vannak. Ezek vagy csak külsők, alakiak, vagy anyagi tulajdonságok. Az utóbbiak az illető testre jellemzők. Ilyenek a szin, fény, átlátszóság, stb. Ha valamely anyag jellemző tulajdonságai közül csak egy is hiányzik, akkor azt más anyagnak kell tekintenünk.
A legtöbb anyagot a természetben készen találják, de a természetes anyagok átalakításával ma már sokféle mesterséges anyagot is előállítanak. Mind a természetes, mind a mesterséges anyagok változásokon mehetnek keresztül. A rézlemez melegítéskor felmelegszik és kiterjed, az ezüsthuzal az áram hatására izzásba jön, az ebonitrúd posztóval dörzsölve elektromos lesz, az acél mágnesezhető, a rúgó kihúzható. Ezekben az esetekben a testeknek csak egyes tulajdonságai változtak meg. Az ilyen változást fizikai változásnak nevezzük. Fizikai változások a halmazállapotváltozások is.
Ha fapálcikát meggyujtunk, lángralobban, meleget fejleszt, s hamuvá ég el. A kén, ha meggyujtjuk, kellemetlen szagú gázzá ég el, a foszfor fehér füstté. Az égés során új tulajdonságú anyagok keletkeznek. Azokat a változásokat, amelyek során a testek eredeti tulajdonságai megváltoznak és velük együtt az anyaguk is megváltozik, vegyi változásoknak nevezzük.
Az anyagi változások leírásával és magyarázatával a vegytan (kémia) foglalkozik.
Az állat- és növényvilág, ásvány ország nyersanyagait a vegyiipar dolgozza fel. A fémek, üveg, agyagáruk, szeszes italok, gyógyszerek, növényvédelmi szerek előállítása, a tejtermékek feldolgozása, a szövetek készítése és festése, a robbanó anyagok gyártása, az ipari anyagok és élelmiszerek vizsgálata mind a vegytan feladata. Vissza