kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Királyi Magyar Egyetemi Nyomda |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Tűzött kötés |
| Oldalszám: | 112 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Szervetlen vegytan és ásványtan | |
| A testek halmazállapota | 7 |
| A meleg hatása a testek halmazállapotára | 7 |
| A fagyás és az olvadás | 7 |
| A párolgás | 8 |
| A forralás | 8 |
| A lecsapódás | 8 |
| A víz | 8 |
| A víz elterjedése és körútja | 8 |
| A kemény és lágy víz | 9 |
| Az ásványvíz | 9 |
| Az ivóvíz | 9 |
| A szűrés és desztillálás | 10 |
| A víz fölhasználása és jelentősége | 10 |
| Az oldatok | 11 |
| A kristályosítás | 12 |
| A víz alkotórészei | 12 |
| A levegő | 12 |
| A levegő alkotórészei | 13 |
| A nitrogén | 14 |
| A levegő egyéb alkotórészei | 14 |
| Általános kémiai ismeretek | 14 |
| Fizikai és kémiai változások | 14 |
| A testek csoportosítása | 14 |
| Az elemek jelölése | 14 |
| Az elemek felosztása | 15 |
| Az összetett testek csoportosítása | 15 |
| Az állandó súlyviszonyok törvénye | 15 |
| Az atom és molekula | 16 |
| A vegyületek kémiai jelzése | 16 |
| Nem fémes elemek | |
| Az oxigén | 16 |
| Égés a levegőben | 17 |
| A hidrogén | 19 |
| A kén | 21 |
| A kén vegyületei | 22 |
| A kéndioxid | 22 |
| A kénhidrogén | 22 |
| A szulfidok | 22 |
| A kénsav | 24 |
| A klór | 24 |
| A sósav | 25 |
| A bróm, jód és fluor | 25 |
| A fluorit | 26 |
| Az üvegmaratás | 26 |
| A foszfor | 26 |
| A foszfor szerepe a természetben | 27 |
| A gyufagyártás | 28 |
| A nitrogén vegyületei | 29 |
| A szalmiáksó | 29 |
| Az ammónia | 29 |
| A salétromsav | 29 |
| A szén | 29 |
| Kristályos szenek | 30 |
| A gyémánt | 30 |
| A grafit | 30 |
| Alaktalan szenek | 31 |
| A faszén | 31 |
| A korom | 31 |
| A koksz | 32 |
| A csontszén | 32 |
| Tüzelőszereink | 32 |
| A tőzeg vagy turfa | 32 |
| A barnaszén | 32 |
| A kőszén | 32 |
| Az antracit | 33 |
| A szén égési termékei | 33 |
| A széndioxid | 33 |
| A szénoxid | 35 |
| A szilícium és a kvarc | 35 |
| A szilícium | 35 |
| A kvarc | 35 |
| A kvarc fajtái | 35 |
| Az opál | 36 |
| A fémek | |
| A fémek. Fizikai tulajdonságaik | 37 |
| A fémek kémiai tulajdonságai | 37 |
| A fémek osztályozása | 37 |
| A fémkohászat | 37 |
| A könnyű fémek | 38 |
| A nátrium és kálium | 38 |
| A nátriumhidroxid és káliumhidroxid | 38 |
| A kalcium | 39 |
| A magnézium | 39 |
| Az alumínium | 39 |
| A sók | 39 |
| A vegyületek csoportosítása | 40 |
| A nátrium sói | 40 |
| A konyhasó | 40 |
| A csilei salétrom | 42 |
| A szóda | 42 |
| A szódabikarbóna | 42 |
| A glaubersó | 42 |
| A borax | 42 |
| A kálium sói | 43 |
| A kálisalétrom | 43 |
| A hamuzsír | 43 |
| A klórsavas kálium | 43 |
| A kalcium vegyületei | 44 |
| A kalcit | 44 |
| Az aragonit | 46 |
| Az égetett mész és az oltott mész | 47 |
| A klórmész | 48 |
| A gipsz | 48 |
| A magnézium vegyületei | 49 |
| A magnéziumoxid | 49 |
| A keserűsó | 49 |
| A dolomit | 49 |
| A tajték | 49 |
| A zsírkő | 49 |
| A szerpentin | 49 |
| Az alumínium vegyületei | 50 |
| A timsó | 50 |
| A földpát | 50 |
| A csillámok | 50 |
| Az amfibol és augit | 50 |
| A korund | 50 |
| A drágakövek | 51 |
| A nehéz fémek | 51 |
| A vas és vegyületei | 51 |
| A vasércek | 52 |
| A vas kohászata | 53 |
| A vasfajták | 53 |
| A zöldgálic | 55 |
| A réz és vegyületei | 55 |
| A rézércek | 55 |
| A réz tulajdonságai és felhasználása | 56 |
| A rézgálic | 56 |
| Az ólom és vegyületei | 56 |
| Az ón és vegyületei | 57 |
| A cink és vegyületei | 57 |
| A nikkel, kobalt és mangán | 58 |
| A higany és vegyületei | 58 |
| Nemes fémke | 58 |
| Az arany | 58 |
| Az ezüst és vegyületei | 60 |
| A platina | 61 |
| Az üveggyártás | 62 |
| Az agyag és feldolgozása | 63 |
| Szerves vegytan | |
| A szerves vegyületekről általában | 66 |
| A növények táplálkozása | 66 |
| A szénhidrogének | 67 |
| A metán | 68 |
| Az acetilén | 69 |
| A petróleum | 69 |
| A szerves ásványok | 70 |
| A világítógáz | 70 |
| A láng és a világítás | 72 |
| A kőszénkátrány termékei | 74 |
| A szénhidrátok | 74 |
| A cellulóz | 75 |
| A robbanógyapot | 76 |
| A papír | 77 |
| A mézga | 77 |
| A keményítő | 78 |
| A cukor | 79 |
| A szőlőcukor | 79 |
| A nádcukor vagy répacukor | 79 |
| A tejcukor | 80 |
| Az alkoholok | 80 |
| Az alkoholos erjedés | 80 |
| Erjedés a kelő tésztában | 81 |
| Az alkohol | 81 |
| A szeszes italok | 82 |
| A bor | 82 |
| A sör | 83 |
| A pálinkafélék | 83 |
| Az alkohol káros hatása | 84 |
| Az alkoholból előállítható fontosabb vegyületek | 84 |
| A szerves savak | 84 |
| Az ecetsav | 84 |
| A hangyasav | 86 |
| A tejsav | 86 |
| A vajsav | 86 |
| A sóskasav | 86 |
| Az almasav | 86 |
| A citromsav | 86 |
| A borkősav | 86 |
| A csersav | 86 |
| A bőrgyártás | 86 |
| A zsírok és olajok | 87 |
| A zsírok és olajok összetétele | 88 |
| A glicerin | 88 |
| A szappan | 88 |
| A gyertyagyártás | 89 |
| Az illanó olajok | 90 |
| A gyanták | 91 |
| A kaucsuk | 91 |
| Az alkaloidok | 91 |
| A ciánvegyületek | 92 |
| A gyapjú és selyem | 92 |
| A festőanyagok | 93 |
| A festés | 94 |
| A fehérjék | 94 |
| A táplálkozás | 95 |
| A fontosabb élelmiszerek | 96 |
| Az élelmiszerek konzerválása | 98 |
| Földtan (Geológia) | |
| A föld felületének alakulása | 99 |
| A tűzhányók vagy vulkánok | 99 |
| A víz hatása | 103 |
| A levegő hatása | 105 |
| A szerves lények alakító munkája | 105 |
| A kőzetek | 106 |
| A kőzetek gyakorlati alkalmazása | 107 |
| A ház építése | 107 |
| Az utak kövezése | 108 |
| Az emlékművek, író- és csiszolóeszközök kőzetei | 108 |
| A föld kéregmozgásai | 109 |
| A föld története | 110 |
| Őskor | 110 |
| Ókor | 110 |
| Középkor | 110 |
| Újkor | 110 |
| Legújabb kor | 111 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.