A biológiai szabályozás

Szerző

Szerkesztő

Grafikus

Budapest

'Vekerdi László: A biológiai szabályozás ' összes példány

Kiadó:	Medicina Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1978
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	415 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:	963-240-432-7
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákat tartalmaz.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	11
A szabályozás alapelvei (Vekerdi László)	13
A szabályozás története és mai irányai	13
A szabályozás története	13
Szabályozás a "szabályozás" előtt	13
A szabályozás születése	17
Entrópia és kibernetika	19
A szabályozás általános elmélete: a kibernetika	22
A szabályozás modern irányai	24
Információ, jelentés, szabályozás	24
Rendszer, modell, jel, szabályozás	29
Irodalom	36
Molekuláris szuperrendszerek önszabályozása és önszerveződése (Gánti Tibor)	37
Lágy rendszerek	37
Kémiai szuperrendszerek és szabályozási szintjeik	39
A rendszerek stabilitása	40
Kémiai körfolyamatok	41
Akkumulációs folyamatok	45
Térben és időben oszcilláló kémiai rendszerek, biológiai órák	50
Önreprodukáló szupramolekuláris rendszerek	53
Kémiai szabályozóelemek	55
Osztódással szaporodó kémiai szuperrendszer	56
Homogén chemotonok	58
Szeparatív chemotonok	61
A kémiai szuperrendszerek evolúciója	64
Irodalom	71
Genetikai szabályozás (Csányi Vilmos)	75
Bevezetés	75
A génspecifitás szabályozása	77
Mutáció	78
Mutagének és antimutagének az anyagcserében	79
A DNS-polimeráz szerepe a mutáció szabályozásában	80
Génreparáció	81
Saját gén felismerés	82
A génpozíció szabályozása	83
A kromoszóma szerkezete szabályozott	83
Paramutáció	86
A gén funkciója függ az elhelyezkedésétől	87
Megfelelő pozíció szükséges a géntermékek kölcsönhatásához is	87
A sejtekben szétterült állapotban levő kromoszóma-elhelyezkedés nem véletlenszerű	88
Gének szabályoznak géneket	88
Szabályozó gének szerepe a halak rosszindulatú daganatainak kialakításában	89
A géndózis szabályozása	90
Az X kromoszóma génjei nem mindig működnek	90
Génsokszorozódás	91
Az egyes gének különböző számban kerülnek az ocitába	91
Az extrakromoszomális gének példányszáma is változó	91
A szomatikus sejtek géntartalma különbözhet a csírasejtekétől	92
A génfunkció szabályozása	92
A génműködés fontos része a transzkripció megindítása és megállítása	92
Közösen szabályozott gének csoportja az operon	94
A promoter gén több száz nukleotid hosszú	95
Az operátor szabályozó funkciója lehet negatív vagy pozitív	95
Szabályozó gének komplex hierarchiája teszi lehetővé a vírusok szintézisének menetrendszerű pontosságát	97
A génfunkció szabályozódhat a transzláció szintjén is	101
A DNS szabályozza saját replikációját	102
Replikon	103
Irodalom	104
Az enzimműködés szabályozása (Horváth István)	107
Bevezetés	107
Az anyagcsere szabályozása az enzimek mennyiségének változtatásával	108
A fehérjeszintézis szabályozása baktériumokban	108
A katabolikus represszió. A cAMP szerepe a baktériumfehérje-szintézis szabályozásában	111
A bakteriális fehérjeszintézis szabályozásának egyéb lehetőségei	113
Fágspecifikus fehérjék szintézisének szabályozása	113
A spórásodás mechanizmusa	114
Enzimszintézis szabályozása eukarióta sejtekben	115
Enzimaktivitás-változások szabályozó szerepe	118
A végtermékgátlás	120
Alloszterikus aktiválás és gátlás	127
Az enzimaktivitás szabályozása kémiai módosítással	130
Enzimreakciók szabályozása izoenzimek segítségével	132
Irodalom	134
A sejtosztódás szabályozása (Balázs András)	135
Bevezetés	135
A sejtciklus anyagcsere-folyamatai és a sejtosztódás	135
Az interfázisos sejtek nyugalmi periódusai (G0, G2, GH)	136
A sejtosztódás szabályozásának természetes és mesterséges faktorai	137
A sejtproliferáció stimulációja	138
A sejtszaporodás gátlása	139
Morfogenetikai gátlófaktorok	139
A sejtpopulációk növekedésének szabályozása	140
Az operonelmélet - a replikátor inaktiválódása	142
Intracelluláris represszió differenciált sejtekben	143
Egyéb gátlófaktorok és kutatási területek	144
A ciklusgátlók sejtbiológiai hatásmechanizmusa	146
A daganatos sejtszaporodás szabályozása	148
Irodalom	150
Az egyedfejlődés szabályozása (Csaba György)	153
Bevezetés	153
A sejtek differenciálódási folyamatai a szervezetben	154
Az egyedfejlődés sejten belüli szabályozása	154
Az egysejtűek differenciálódása	155
A szabályozás lehetőségei	158
A szabályozási modellek	158
A sejtmag szerepe a differenciálódásban	162
A heterokromatinizáció és az eukromatinizáció problémája	162
A represszor anyag Eukaryotákban	163
A hisztonszabályozás	163
A nonhiszton-szabályozás	166
A hiszton-nonhiszton kombinált szabályozás	166
A citoplazma szerepe a differenciálódásban	169
Az egyedfejlődés sejtek közötti szabályozása	171
A kétéltű pete fejlődése mint modell	171
A fejlődési potenciák magyaráta a szabályozási modellek alapján	174
Az induktorok és a reagáló sejt	176
A receptorok szerepe az indukcióban	179
A gátlás és a gátló anyagok	180
A sejtek közötti kapcsolatok jelentősége az indukcióban és a gátlásban	180
A morfogenezis problémái	181
A sejtek felismerési rendszere	181
A cell contact hatás	182
Az "external coat" és a markerek	183
A kontakt gátlás	183
A differenciális adhézió	183
Immunológiai jelenségek a sejtfelismerésben	184
A sejtek helyzetfelismerése	184
A távolhatás problémái	186
A szabályozás hibái az egyedfejlődésben	186
A kóros fejlődés génfüggősége	187
A fejlődés genetikai szabályozásában bekövetkező zavarok	187
A kromoszómaaberrációk	187
A kóros fejlődés poligének alapjai	188
A génszabályozásra közvetlenül ható tényezők	189
A gének által hordozott utasítás megváltozásának egyéb lehetőségei	190
Irodalom	192
Hormonális szabályozás a növényvilágban (Farkas Gábor)	197
Hormonforgalom a növényvilágban	197
A növényi hormonok csoportosítása	198
A növényi hormonok hatásmódja az egész növény, az egyes szervek szintjén és sejtszinten	199
Auxinok	199
Az auxinok keletkezése	199
Az auxinok kémiája és biokémiája	200
Az indolecetsav hatása egyes életfolyamatokra	202
Gibberellinek	208
A gibberellinek felfedezése	208
A gibberellinek kémiája és biokémiája	208
A gibberellinek hatása egyes életfolyamatokra	210
Citokininek	212
A citokininek felfedezése	212
A citokininek kémiája és biokémiája	213
A citokininek hatása az egyes életfolyamatokra	215
Abszcizinsav	216
Az abszcizinsav felfedezése	216
Az abszcizinsav kémiája és biokémiája	217
Az abszcizinsav hatása az egyes élefolyamatokra	217
Etilén	218
Az etilén mint növényi hormon felfedezése	218
Az etilénképződés biokémiája	218
Az etilén biológiai hatása	219
A növényi hormonok hatásmódja molekuláris szinten	219
Irodalom	222
Hormonális szabályozás az állatvilágban (Kondics Lajos)	223
Bevezetés	223
A belső elválasztású mirigyek idegi szabályozása	227
Közvetlen idegi szabályozás, az idegi szabályozás fejlődése	227
Az adenohypofízis kétszintű idegi szabályozása	229
Releasing hormonok, inhibiting hormonok, a hipofízis hormonjai	231
Feed back szabályozás, szenzibiliáció, deszenzibiláció	234
A hormonok kötődése szérumfehérjékhez	238
Hormonkötő receptorok	239
Az epifízis jelentősége a szabályozásban	242
Az endokrin mirigyek napszakos és évszakos ritmusa	244
Néhány endokrin szabályozási mechanizmus	247
A kacsa sómirigyének szabályozása	247
Renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer	248
A metamorfózis szabályozása a rovarokban	252
Az ovariális ciklus szabályozása	254
Irodalom	259
Az idegi szabályozás alapmechanizmusai (Salánki János)	271
Bevezetés	271
Az idegi szabályozás és elemi mechanizmusai	272
Az idegimpulzus mint jel	272
Az idegsejt (neuron) szerkezete és típusai	274
Az idegingerület keletkezési mechanizmusa	277
Nyugalmi potenciál	278
Akciós potenciál	281
Az ionelmélet hiányosságai	283
A jelgenerálás alapjai és idegi folyamata	284
Ingerületáttevődés	286
Az idegközpont működése	290
A neuron funkcionális differenciáltsága	291
A szinapszisok funkcionális differenciáltsága	294
Neuronok közötti kapcsolatok, szabályozási módok	299
Irodalom	303
A magatartás pszichológiai szabályozása (Popper Péter)	305
A pszichológiai szabályozás elemi folyamatai	306
A reflexszintű szabályozás tanult formái	306
A szociális tanulás elemi formái	308
Az anya-gyermek kapcsolat szerepe a viselkedés regulációjában	309
A magatartás szabályzásának személyiséglélektani alapjai	313
A család szerepe a magatartást szabályozó én-erők fejlődése szempontjából	313
Az erkölcsi értékrendek beélpülése a magatartás szabályozásába	317
Az elhárító mechanizmusok	322
A magatartás szociális szabályozásának alapjai	324
Az attitűdök szerepe a viselkedés regulációjában	326
Szociális szerep és viselkedés	330
Irodalom	336
Szupraindividuális organizáció (Juhász-Nagy Pál és Vida Gábor)	337
Bevezetés	337
Szupraindividuális jelenségek	337
Szemléleti nehézségek	338
Az organizáció intuitív folyamata	340
A szupraindividuális organizáció fontossága	341
Alaptények; alapfeltevések; alapproblémák	343
Néhány alapfogalom	345
Kiindulás	345
Populációs attributumok a modellezésben	346
Attributumcsaládok	346
Vizsgálati attributumosztályok	347
Hatások és kölcsönhatások	349
Populációs kölcsönhatások	349
Elemi kölcsönhatástípusok	349
Kvantitatív közelítés	351
Dinamikus viselkedés	353
Nem elemi kölcsönhatások	354
A populációnövekedés szabályozása	356
Exponenciális populációnövekedés	356
Egyedszámváltozás természetes populációkban	358
Logisztikus növekedés	360
A populáció korcsoportstruktúrája	362
A populáció genetikai szabályozása	365
A populáció génállománya és géngyakorisága	365
A Hardy-Weinberg-féle egyensúlyi állapot	366
A genotípus-gyakoriság szabályozása	367
Géngyakoriság-változások (evolúció) dinamikája	372
A populáció egyedszámváltozásának genetikai szabályozása	379
A populációk polimorfizmusának szabályozása	379
A kölcsönhatásviszonyok organizációja	381
Nyitó megjegyzések	381
Egy elemi kompetíciós modell	381
Egy elemi predációs modell	383
További kompetíciós modellek	385
Kompetíció és konkurrencia	387
További predációs és vizsgálati modellek	389
Az izolátumok biotális szabályozottsága	392
A társulások organizáltsága	395
Záró megjegyzések	400
Néhány következtetés	400
Néhány tanulság és probléma	400
Mentegetőzés	402
Irodalom	403
A könyv szerzői	407