Vendégség

Fülszöveg

Húsz évig nem látta a fiú apját, aki annak idején könnyen lemondott gyermekéről a fiatal második asszony kedvéért. A fiút apja a szocializmus fogadta örökbe, felnevelte, kitanította, s a fiú sem maradt hálátlan, mindig ott dolgozott, ahol a legnagyobb szükség volt rá, s nem kímélte magát. Élete derekán a nagy kohó megbecsült munkása, egy nagy család büszke feje. És most feledve keserűségét, szélesre tárja háza ajtaját a vendégségbe érkező apja előtt, akit családja, barátai mind a kiváló fiút adó apának kijáró tisztelettel fogadnak. Ő pedig másodszor is hálátlansággal fizet a szeretetért.
Vajon ki a hibás? A rohamléptekkel haladó világtól elmaradó falusi öregember, vagy pedig szűkebb világa, a falu, amely nem tud kivergődni a szegénységből és szűkös lehetőségeivel béklyóban tartja az emberek gondoskodását is?
Hasonló a tárgya a másik kisregénynek is, melyet ebben a kötetben olvasóink elé bocsátunk. Témájában hasonlít hozzá - itt azonban a feleség ridegségét, első férjével szemben nem mentő, nem is magyarázza semmi más, mint a saját önzése. A fővárosban élő, művelt, munkájában, megbecsült asszonynak megvetései fordít hátat az egyszerű falusi katona, megtudva, hogy meghalt parancsnoka, akit mindnyájan úgy szerettek ember még egy jó szót sem kapott feleségétől. És elveszti második férje szerelmét is, aki szintén rádöbben, hogy ez a nő őbenne is csak a rangot, jó fizetést szereti. Vissza