Közösségfejlesztés

Tartalom

ELŐSZÓ 13
ELSŐ RÉSZ: A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS MOZGÁSTERE 17
I. FEJEZET: A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS IDENTITÁSA 19
A gyökerek 19
A közösségfejlesztés sajátosságai 21
II. FEJEZET: A KÖZÖSSÉG 29
Bevezetés a fogalom értelmezésének problémáiba 29
Közösség - társadalmi struktúra 31
Mihez képest nem közösség a ma közössége? 31
A közösség és a teljes ember 32
Közösség és társadalmi megosztottság 33
Közösség - a politikai bevontság elvesztése 34
Kereszténység és közösség 35
Közösség és társadalom dichotómiája 35
Közösség 37
Társadalom 37
Összefüggés a szabadság, az egyén figyelembe vétele és a közösség elvesztése között 38
Közösség = csoport? 42
Csoport és közösség 43
Közösség = minőségi csoport? 43
Eszményi közösség - szocialista társadalom? 44
Kollektivizmus vagy közösségiség? Makarenko közössége 45
Közösség és társadalmilag értékes tevékenység 47
Közösség - érzelem és racionalitás kettőssége 49
A közösség hatása az egyénre, a kultúra vonatkozásában 49
Közösség és lokalitás 50
Közösség és helyi intézmények 52
Mit jelent a közösség tagjának lenni? 53
A közösségek társadalmi szerepe 53
III. FEJEZET: A FEJLŐDÉS 57
A fejlődés, mint a fejlesztőmunka kulcsa 57
A fejlődés koncepciói 58
Fejlődés = gazdasági növekedés koncepció 58
A gazdasági fejlődéselmélet kritikája 60
A fenntartható fejlődés - sustainable development 61
A „nem állami szintű" együttműködés 61
Közösségi művelődés 62
IV. FEJEZET: A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ÉRTÉKEI ÉS ETIKÁJA 65
Értékek 65
Etika 67
Szabad-e beavatkozni? 68
Az állam és a közösségfejlesztés kapcsolata 69
A közösségi munkások etikai dilemmái 72
V. FEJEZET: LOKALITÁS, SZOMSZÉDSÁG 75
A szomszédság, mint a közösségi cselekvés színtere 76
A szomszédság, mint funkcionális közösség 78
A szomszédság jelentősége a nagyvárosban 78
A szomszédság növekvő szerepe 79
Az életképes közösség 80
A szomszédság és az idő dimenziója 80
Szomszédságtípusok 81
VI. FEJEZET: A TÁRSADALMI NYILVÁNOSSÁG 83
A társadalmi nyilvánosság - közösségfejlesztői megközelítésben 84
A központi és helyi kommunikációs eszközök 85
A központi orgánumok és a közösségi média 86
MÁSODIK RÉSZ: A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS, A KÖZÖSSÉGI MUNKA MÓDSZEREI 89
VII. FEJEZET: A MÓDSZEREK KIALAKULÁSA 91
Bevezetés 91
A közösség által vezetett fejlesztés folyamatának fázisai 91
A módszerek kialakulása 96
Az első kísérletre visszanézve 100
VIII. FEJEZET: AKTIVIZÁLÓ MÓDSZEREINK 103
A svéd tanulókör 103
Két példa az önszervezőköri mozgalomra 107
Tankatalógus 108
A „közösségi felmérés" gyűjtőmódszere 111
A módszer kifejlesztői 113
A közösségi felmérés alkalmazásának általános céljai 114
A települések kiválasztása 115
Motivációk helyi cselekvésre 116
Hogyan lehet ezt elkezdeni? 118
Interjú a közösségfejlesztésben 118
Nyilvános beszélgetések 121
A mintakérdőív 127
Tematikus beszélgetések közösségi felmérés ürügyén 130
A Jövőműhely módszere 131
1. Előkészítés 132
2. Kritika 132
3. Újraírás 133
4. Fantáziaprojekt/kreatív feladat 133
5. A részletes vízió szakasza 134
6. Megvalósítás 134
7. Záró értékelés 135
A közösségi felmérésről (folytatás) 140
A kérdőívben érintett témák 140
A kérdőívek véglegesítésének problémái 144
A véglegesített kérdőív szétosztása és összeszedése 147
A fogadtatás 148
A közösségi folyamat dinamikája 149
A nyilvánosság folyamatos biztosítása 149
A kérdőívek értékelése 150
A cselekvési terv 151
Eredmények 152
A módszer alkalmazhatósága, a SWOT-analízis 164
IX. FEJEZET: A HELYI NYILVÁNOSSÁGOT SZERVEZŐ MÓDSZEREK (Péterfi Ferenc munkája) 167
Nyilvánosságerősítő lépések 167
Helyi hírek, információk, események tudatos kezelése: hírek keletkezésének segítése 167
Helyi vonatkozású külső hírek gyűjtése, külső kapcsolatok ápolása 167
A helyi információs csatornák nyilvános fórumok tudatos kiépítése, működésük felerősítése 168
X. FEJEZET: AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST FEJLESZTŐ MÓDSZEREK 171
Szektorok közötti együttműködés, partnerség 171
Együttműködési és fejlesztési tervek 173
Cselekvési technikák 176
XI. FEJEZET: GAZDASÁGFEJLESZTŐ MÓDSZEREK 193
Közösségi alapú, önszervező közösségi vállalkozások 193
A helyi gazdasági fejlődés 195
A gazdaságfejlesztés közösségi folyamata 196
XII. FEJEZET: A TELEPÜLÉSEK MEGISMERÉSÉRE ÉS FELTÁRÁSÁRA KIALAKÍTOTT MÓDSZEREK 203
HARMADIK RÉSZ: A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS, 209
A KÖZÖSSÉGI MUNKA INTÉZMÉNYEI 209
XIII. FEJEZET: KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS KÜLFÖLDÖN 211
Elöljáróban 211
A közösségi/szomszédsági munka külföldi kialakulásának vázlata 212
A szociális munka kialakulása 212
A társadalomkutatás kialakulása 213
A settlement közösségfejlesztő központ 214
A szociális munka szakmásodása és szakosodása 215
Fejezetek a mai európai közösségfejlesztésből 217
Egyesült Királyság - Anglia 217
Egyesült Királyság - Wales 222
Hollandia 224
Belgium 226
Németország 230
Franciaország 232
Írország 236
Spanyolország, Katalónia 238
Olaszország 239
Portugália 240
Svédország 240
XIV. FEJEZET: A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ÉPÜLŐ HAZAI HÁLÓZATA ÉS KAPCSOLATRENDSZERE 241
A Közösségfejlesztők Egyesülete 241
Fórumok szervezése 241
A nyilvánosság szervezése - Parola, Parola füzetek, Civil Rádió 242
Képzések szervezése - Civil Kollégium Alapítvány 243
Hálózatépítés - Közösségszolgálat Alapítvány 244
Közösségi Adattár 244
Külföldi kapcsolatok 244
Zárszó - lezárul a hőskor? 245
MUTATÓK 247
Jegyzetek 249
Felhasznált szakirodalom 253
Válogatás a közösségfejlesztéssel kapcsolatos szakirodalomból 257
Tárgymutató 263
Summary 269

Témakörök