Bencsik János munkássága

Előszó

Bencsik János szülőfaluja, családja férfiágának másfélszáz éve otthona Tiszacsege, a Tisza menti református vallású nagyközség, Hajdú-Bihar megye legnyugatibb csücskében a Hortobágy és a már említett folyó közé ékelődve. Az egykori Vay-birtok megélhetést kínált a Csegére települt Bencsik Mátyásnak (I), a család csegei ősének.
A gyermek Bencsik János gondolkodását meghatározta a paraszti környezet, családja erős kötődése a településhez, az apja 4 holdas birtokán folyt gazdálkodás. Megismerte a paraszti élet szépségét és nehézségét. Az apa erős hitét ellentmondásosságában is tisztelte. Az apja a csegei református iskolában végezte elemi iskoláit. A család szegénysége ellenére ragaszkodott ahhoz, hogy az egyedül felnőtt kort megért gyermek (István I.) elvégezze az „iskolát". Jó tanuló volt. Ennek ellenére nem kezdhetett semmit képességeivel az induló életpályán. Megfigyelte a környezetében zajló paraszti hitéletet, a boszorkányhistóriákat, a táltosok ténykedésének elbeszéléseit, a garabonciás diákról szóló élményeket. Maga tudni vélte, hogy kik a boszorkányok Csegén. Ezt az erős hitet vitte a Csegén megalakított római katolikus filia közösségébe.
Fia, János a családban élte meg gyermekéveit, eszmélését, rácsodálkozva mindenre, ami friss ismeretekkel gazdagította. Az apa ekkor (1941) váltott a gazdaságban, vásárolt két 2-3 éves borjút, hogy igázásra fogja azokat. Vissza