A paraszti jövendő

Fülszöveg

Veres Péter már többször írt könyvet a parasztságról. Mások is megírták már, hogyan eszik, hogyan táncol, hogyan vásárol kaszát a magyar paraszt, - Veres Péter írta meg igazában olajnyomatos stílus nélkül: hogyan éhezett, hogyan lázadozott és sustorgott novemberi eső sátorában a magyar pásztor és hogyan menekült a városba a mezei munkás, otthagyván a földet, a másét, melyhez azért mély vonzódás húzta mindhalálig.
A híres "Falusi krónika" az ilyen tárgyú művei közül olyan, mint a magyar paraszti szegénység Homéroszának keserű éposza, - a mostani könyve meg olyan krónika az égető jelenről és a megteremtendő jövőről, hogy a krónikás a parasztgazdáknak még a szekere után is utána fut, - s mint a krónikabeli asszony - még a lepotyogó fadarabot vagy kukoricacsövet is visszadobja. Az író a paraszti élet és a magyar föld minden barázdáján végigfut, mindent szerbe-számba vesz, - csakhogy mentül kevesebbet veszítsen a magyar paraszt e történelmi fordulóban.
„A paraszti jövendő" a földreform befejeztével elkövetkezendő reformok kérdéseit oldja meg. Sok mondása, sok meghatározása olyan, hogy mindenkinek a gondolatai alján ott sustorogtak, de Veres Péter mondja ki először! Olvassuk sorra őket, mert még az is idézni fogja, aki ellenkezik velük. Igy van ez jól: ebből származik a magyar nép haszna. Legyen ez a könyv egyetemes megbeszélés és vita, új gazdáink, régi gazdáink, az egész magyar parasztság s a magyar nemzet sorskérdéseiről. Vissza