1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Lókút története

Egy bakonyi község múltja és jelene

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Fotózta

Kiadó: Lókút község önkormányzata
Kiadás helye: Veszprém
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 368 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-03-4053-4
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér fotóval, ábrával illusztrálva. Német, angol és szlovák nyelvű összefoglalókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ebben az esztendőben ünnepli Magyarország a honfoglalás 1100. évfordulóját.
Lókút mint település élete alig 250 évvel ezelőtt kezdődött, ekkor telepedett meg itt ebben az évezredben a... Tovább

Előszó

Ebben az esztendőben ünnepli Magyarország a honfoglalás 1100. évfordulóját.
Lókút mint település élete alig 250 évvel ezelőtt kezdődött, ekkor telepedett meg itt ebben az évezredben a természetformáló ember; a Dunántúlt kettéválasztó hegységek legmagasabb vonulatában. Ami csapadék e község területére jut, vízválasztóra ér, hisz egyik része nyugati irányba, a Gerence és a Cuha patakokból indulva Győrnél ér a Dunába; a másik része kelet felé indul, a veszprémi Séd patakon, Sárvízen, Sión keresztül Szekszárdnál találkozik a Dunával. Tehát 500-600 km megtétele után találkozhatnak ismét azok a vízcseppek, amelyek éppen egymás mellett jutottak e területre.
Lókút Veszprémtől, hazánk egyik legnagyobb múlttal rendelkező helyétől, a királynék városától alig 10 km-re van, de közúton a közelmúltig csak 33 km megtétele után volt elérhető. Mindez természeti adottságából ered, melynek része a hegység, az erdőség, elsősorban a bükkállománnyal együtt, vadnak is megfelelő életfeltételeket biztosítva. A község természeti adottságát mutatja, hogy tiszta időben több pontjáról lehet látni a Balatont, szinte a fél Dunántúlban gyönyörködhetünk, ha a község legmagasabb pontjáról, a Papodról tájékozódunk.
Lókúthoz tartozik külterületi lakott helyként Obányapuszta a mai napig, Pénzeskútpuszta és Gyertyánkútpuszta 1956-ig. Aklipuszta korábbi település, egyes időszakokban tartozott Lókúthoz. E települések életével is foglalkozik a szerző az együttélések időszakaiban. A török Magyarországról történő kiűzése után kezdődött meg a nyugodtabb gazdasági élet, melyhez emberekre, munkát végző, adózó személyekre volt szüksége a termőföld tulajdonosainak. E terület birtokosa Aklipuszta kivételével a cseszneki Esterházy-család volt, amely Mária Terézia uralkodása alatt, 1759-ben telepítette Lókútra azt a húsz szlovák családot, akik az első lakói voltak a településnek.
Már az első évtizedekben magyarokkal és németekkel gyarapodtak. Különösen meglendítette a német nemzetiségűek arányát a gyorsan növekvő lakosságon belül az óbányai üveghuta 1762-től történő építése. Tehát szinte a község életének létrejöttével együtt élt, dolgozott, gyarapodott a szlovák, a német és a magyar, nemzeti konfliktusok nélkül, az egyre növekvő német nemzetiségűek arányának növekedése mellett.
Nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy a szlovák és német lakosság honnan érkezett. A telepítési szerződések - az első kivételével - nincsenek meg. Továbbra is kérdéses marad, hogy a telepítés közvetlenül Németország mai területéről történt, vagy a túlnépesedett bakonyi falvakból költöztek ide a német nemzetiségű családok. A községben használt német nyelv egy régi bajor nyelvjárást beszél. Ez alapján a beköltöző német lakosság zöme Bajorország ÉNY-i részéről származik.
A megélhetésért nagyon keményen meg kellett dolgozni A fakitermelés adta a legelső feladatot, mely az üveghuta nagymértékű faigénye miatt felgyorsult. Az irtásföldeken megindult a szántóföldi művelés és a kevésbé jó területeken a legeltetés. A lókúti hospesek (telepesek) szabad menetelű árendások (bérlők) voltak, akik kevés földjük művelése mellett elsősorban háziiparral, lapátok, favillák, egyéb faeszközök készítésével foglalkoztak. Tűzifával kereskedtek és fuvarokat vállaltak, állatokat tartottak, amelyeket a közeli veszprémi piacon értékesítettek. A földhiány miatt jelentős háziipar, sőt céhes ipar alakult ki, zirci és veszprémi céhközpontokkal. Vissza

Tartalom

Előszó 5
I. Az őskor évezredei 9
II. A magyar középkor évszázadai (X-XV. század) 14
III. A török háborúk korszaka (XVI-XVII. század) 16
IV. Lókút falu kialakulása a XVIII. század közepén 17
V. Lókút falu népességi, felekezeti és iskoláztatási helyzete 1758-1799 között 21
VI. Lókút gazdasági helyzete a telepítéstől a századfordulóig (1759-1799) 33
VII. Lókút gazdasági helyzete az Esterházy-uradalomtól való elválástól a polgári forradalomig (1800-1847) 46
VIII. Felekezeti, iskoláztatási helyzet Lókúton az 1800-1847. közti években 56
IX. Lókút az 1848-1849. évi polgári forradalom és szabadságharc korában 71
X. A polgári gazdaság kialakulása (1850-1914) 77
XI. Felekezeti és kulturális élet 1850-től 1914-ig 82
XII. Az első világháború és a forradalmak időszaka (1914-1919) 105
XIII. Gazdasági helyzet a két világháború között (1920-1940) 113
XIV. Kulturális és felekezeti helyzet a két világháború között (1920-1940) 126
XV. Lókút a második világháborúban (194l-l945) 145
XVI. A polgári demokratikus időszak gazdasági eseményei Lókúton (1945-1948) 162
XVII. A polgári demokratikus időszak kulturális és felekezeti élete Lókúton (1945-1948) 194
XVIII. Lókút gazdasági helyzete a proletárdiktatúra első szakaszában (1949-1956) 202
XIX. Lókút kulturális és felekezeti helyzete a proletárdiktatúra első szakaszában (1949-1956) 217
XX. Lókút gazdasági élete a proletárdiktatúra második szakaszában (1957-1989) 223
XXI. Lókút kulturális és felekezeti élete a proletárdiktatúra második szakaszában (1957-1989). Lókút önálló tanácsú község (1957-1972) 238
XXII. Lókút a zirci községi közös tanács kötelékében (1973-1984) 256
XXIII. Lókút Zirc város kötelékében (1984-1992) 269
XXIV. Rendszerváltozás Lókúton. Az önálló lókúti önkormányzat megalakulása (1993-tól) 271
Rezümék német, szlovák és angol nyelven 287
Rövidítések 293
Jegyzetek 294
Lókúti német népdalok 310
Adatokkal járultak a könyv megírásához (Névsor) 334
Lókúton élő és onnan elszármazott művészek 335
Néhány sor a könyv szerzőjéről 340
Bemutatjuk Lókút polgármesterét 341
Bemutatjuk Lókút testvérközségének, Hebertshausennek polgármesterét 342
Bemutatjuk Lókút németországi testvérközségét, Hebertshausent 346
Lókút község képviselő-testülete 347
Akik Lókútról indultak el 348
A Lókút története c. könyv kiadását anyagilag támogatták 353
- Szervezetek 353
- Németországban élő magánszemélyek vagy Lókúton házat vásárolt külföldiek 353
- Magyar állampolgárok 354
A lókúti termelőszövetkezet alapító tagjai (1959. III. 10.) 355
Lókútiak Németországban 356
Képek Lókútról 361
Fizetett reklámanyagok 365
Tartalomjegyzék 367
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv