Fülszöveg
Gulyás József szabadon asszociáló hosszúverse a szenvedély és az indulat ironikus formában való felszabadításában a széthullás meghatározó létélményét fogalmazza meg. Azt a világot, amelyről nem tudni, hogy ötven évvel korábban lett vége, vagy éppen akkor kezdődött, de nem hozott magával többet, mint a két semmi közötti folytonos körben járást, az értékek lepusztulását, széthullását. Moralizáló és egyben a pesszimizmus mélyéből kilátást nem lelő gondolatokat (élményeket) hoz felszínre a költő nagy ironikus (és mélyen tragikus) játékában. Kijelöli a pozitív értékhordozókat: "tervek! legfontosabb a forrás / a küszöb az otthon a család", hogy sorfordultával a tördeléssel is jelzett pörölycsapásokként sorjázza az értékeknek a maguk ellentétébe devalválódását; közben a pozitív és a negatív (morális) töltetű szavakat asszonáncokkal is egybecsendíti: "a romlás /az üszög/ a fondor/ a csalás".
Asszociációs csapongása egészen kivételes. Egyik sorában még Galileiről szól, "aki feltalálta a...
Tovább
Fülszöveg
Gulyás József szabadon asszociáló hosszúverse a szenvedély és az indulat ironikus formában való felszabadításában a széthullás meghatározó létélményét fogalmazza meg. Azt a világot, amelyről nem tudni, hogy ötven évvel korábban lett vége, vagy éppen akkor kezdődött, de nem hozott magával többet, mint a két semmi közötti folytonos körben járást, az értékek lepusztulását, széthullását. Moralizáló és egyben a pesszimizmus mélyéből kilátást nem lelő gondolatokat (élményeket) hoz felszínre a költő nagy ironikus (és mélyen tragikus) játékában. Kijelöli a pozitív értékhordozókat: "tervek! legfontosabb a forrás / a küszöb az otthon a család", hogy sorfordultával a tördeléssel is jelzett pörölycsapásokként sorjázza az értékeknek a maguk ellentétébe devalválódását; közben a pozitív és a negatív (morális) töltetű szavakat asszonáncokkal is egybecsendíti: "a romlás /az üszög/ a fondor/ a csalás".
Asszociációs csapongása egészen kivételes. Egyik sorában még Galileiről szól, "aki feltalálta a Napot", majd az akadozó szemételhordást teszi szóvá - óriási tereket nyitván a gondolat előtt. Ennek ellenére szövege mindvégig egységes marad, a motívumok ismételt felbukkanása átszövi a költeményt, bár a lendületes gondolatfüzért epigrammatikus kétsorosok törik meg.
Gulyás József nem alkalmaz hagyományos poétikai trópusokat, nála a verset szervező energia az erőteljes, szikár nyelvből, az asszociációs készségből, a szarkazmussá is fokozódó iróniából és a csapongó szójátékokból táplálkozik, amit az ismétlésekre alapuló szerkezet fog egybe. Egy-egy új téma kibontásának a reklámok, hirdetések, apróhirdetések szövegmorzsái adnak lendületet. A zaklatott, véget nem érő versmondatok a kiábrándultság pesszimizmusának mélybe húzó súlyú megjelenítését fokozzák, elmondják, "hogyan is mentek végbe a dolgok / két semmi közt".
Kórkép tehát Gulyás József hosszúverse, amelynek legfőbb értékei az élménydús indulat, a moralizáló gondolat, a nyitott szellem, a megvallott érzelem, a bölcs irónia, a felszabadult szójáték és a tudatos szerkesztettség, miként maga fogalmaz: "e vers nem felborult / tintásüveg / nem bakugrás sebtibe / a semmiből a semmibe".
Fekete J. József
Vissza 
