Versailles rejtélyes múltja

Fülszöveg

Ami múltja miatt nekünk a budai Vár, az a franciáknak a versailles-i kastély, kontinensünk legismertebb és legnagyobb főúri palotaegyüttese. XIII. Lajos idején még csak jelentéktelen kis vidéki vadászlak, ám a becsvágyó Napkirály idején már monumentális palota-erdővé nő. A kor legnevesebb művészei-mesterei évtizedeken át dolgoznak rajta, s beleálmodják mindazt a fényűzést, amit a Ragyogó Század kisszámú udvari nemessége megengedhetett magának. Ünnepségek, bálok, gyertyafényes színházi előadások - ez Moliére, Corneille, Racine százada, amikor minden az uralkodó körül forog, noha már-már fölsejlik az 1789-es földindulás.
Versailles folyamatosan épülő-szépülő falai nemcsak a kegyencnők és kegyencek, a szomorú sorsú királynék életének, de az egész francia udvari arisztokrácia pusztulásba hanyatlásának is tanúi. A forradalom idején a korábban hatalmas összegeket felemésztő palotára lassú pusztulás leselkedik, ámde fordul a történelem kereke: 1881-ben itt mondják ki a Német Birodalom létrejöttét, majd az egykori győző ugyane falak között, a tükörteremben írja alá az 1919-es békeszerződést.
Mára Versailles egy ragyogó múlt, a francia gloire jelképe - kötelező látnivaló minden turista számára. Decaux kiváló korabeli forrásokkal dokumentált kötete azon kívül, hogy érdekes és tanulságos olvasmány, történéseivel jól kiegészíti, itt-ott ellenpontozza sorozatunk Királyok szeretői című kötetét. Vissza