Versek

Előszó

Százhúsz verset tartalmaz ez a kis kötet. Egy hosszú ideje már az országtól távol élő, - előbb Kínában, ahol pappá szentelik, majd Kanadában a magyar dohánytermelők között templomot építő, és most New Yorkban, magányban élő jezsuita atya, volt piusista diáktársunk verseit.
Itt New Yorkban, Long Island félszigetén írja verseit, magyar verseket, magyar nyelven, még most is nyolcvannegyedik életévében is.
A versek többnyire Istenről, Jóságáról, Szeretetéről, életről, halálról szólnak. Egyéni hangon megfogalmazott imák.
A versek egy része visszaemlékezés a gyerekkorra, Magyarországra, Tamásira, szülőföldjére.
Végül a természetről, annak jelenségeiről szóló versek megelevenítik a különös táj szépségét.
Ebben az elanyagiasodott világunkban, ebben az "elrontott édenben" szüksége van a lelkünknek lírára, versre, érzésre, hogy meg tudjuk őrizni szívünket az elkérgesedéstől. Ebben segít bennünket ez a százhúsz vers, melyet a többszázból úgy válogattam, mint a halász, aki lemeríti a hálóját, és ami megakad abban, azt felszínre húzza.
Remélem, így is hű képet kapunk gondolatairól, érzéseiről.
A szerző, Cser atya hatvanötödik érettségi találkozójára készült el ez a kis füzetecske, hogy megmutassuk azokat az értékeket, melyeket a jezsuita rend, a Pius adott ennek az országnak.
Kitüntetésnek érzem azt, hogy én mutathatom meg másoknak is ezeket a verseket. Vissza