Verseny és/vagy együttműködés?

Város és környéke kapcsolatai

Szerző

Lektor

'Szirmai Viktória: Verseny és/vagy együttműködés? ' összes példány

Kiadó:	MTA Szociológiai Kutatóintézet-MTA RKK NYUTI Közép-dunántúli Kutatócsoport
Kiadás helye:	Budapest-Székesfehérvár
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	233 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-9052-26-4
Megjegyzés:	Színes fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A rendszerváltás után a magyar települések között éles verseny jött létre a gazdasági válság enyhülését biztosító állami és piaci források megszerzéséért, a külföldi tőkebefektetésekért, a nemzetközi gazdasági és települési-térségi hálózatokba történő integráció lehetőségeiért, a gazdasági fejlődésért.
A kilencvenes évek első felében Magyarországon többnyire gazdasági szemlélet alapján közelítették a versenyképesség fogalmát. A felzárkózás, a siker legfontosabb feltételeit a piaci viszonyokhoz történő adaptáció növelésében, az innováció erősítésében, a vállalkozások számának gyarapításában, a munkahelyteremtésben, a nemzetközi gazdaságba történő integrációban, az annak megfelelő gazdasági szerkezet kialakításában látták.
A városfejlődést, a városok és térségeik közötti versenyt, a versenyben elért sikereket gazdasági szemlélet alapján megközelítő nézetek és koncepciók ma már azonban több okból is megkérdőjelezhetőek. Ennek oka, hogy a gazdasági fejlődésre fókuszáló nemzetközi és... Tovább

Tartalom

ELŐSZÓ
BEVEZETÉS 9
A versenyképesség és a siker problematikája 9
Az újraértelmezés társadalmi igényei 13
A versenyképesség és a siker társadalmi értelmezése 17
A tudományos előzmények 21
A fenntartható fejlődés koncepciói 21
A fenntartható városfejlődés kérdése 23
A társadalmi fenntarthatóság szempontjai 26
A komplex városfejlődés indikátorai 31
A hazai kutatási eredmények 32
Az új városok versenyképessége 34
Módszertani kérdések 39
A kutatás célja és hipotézisei 39
A vizsgálat empirikus háttere és konkrét módszerei 41
I. A GAZDASÁGI KAPCSOLATRENDSZEREK 45
1.1. A térségi gazdaságfejlesztési stratégiák 45
1.2. A gazdasági válság kezelése, a gazdasági átalakulás 48
1.2.1. Kiinduló helyzet: a tatabányai és a miskolci térség korábbi gazdasági szerkezete 48
1.2.2. A korábbi gazdaság válsága 1995-ig 57
1.2.3. A gazdasági szerkezetváltás előkészítése 1990-1996 között 63
1.2.4. A gazdasági szerkezet változásának időszaka 1997-től 67
1.3. A Tatabánya és környéki gazdasági szereplők kapcsolatrendszerei, elvárásai, valamint a fejlesztési stratégiák alakulása 74
1.3.1. A gazdasági szereplők telephelyválasztásának szempontjai 74
1.3.2. A gazdasági szereplők előzetes elvárásainak megvalósulása 78
1.3.3. A Tatabánya és térségi kapcsolatrendszerek 80
1.3.3.1. A helyi vezetés és a gazdasági szereplők kapcsolatai 80
1.3.3.2. A helyi szolgáltatások igénybevétele 83
1.3.3.3. A térségi humánerőforrás 85
1.3.3.4. A kis- és középvállalkozások helyi kapcsolatai 87
1.3.3.5. A beszállítói kapcsolatok 89
1.3.4. Tervezett jövőbeni fejlesztések 92
1.3.4.1. A multinacionális vállalatok stratégiái 92
1.3.4.2. A kis- és középvállalkozások általános helyzete és fejlesztési elképzeléseik 95
1.3.5. A tatabányai térség gazdasági folyamatainak összefoglalása 9g
1.4. Miskolc és környéke gazdasági kapcsolatrendszerei 101
1.4.1. Miskolc gazdasági jellemzői a megyében 101
1.4.2. Gazdasági változások mérlege Miskolcon és környékén az 1990-es években 105
1.4.3. Miskolc térségi kapcsolatrendszerei 108
1.4.3.1. A miskolci kistérségi kapcsolatrendszerek jellemzői 108
1.4.3.2. Miskolc és agglomerációja társadalmi-gazdasági kapcsolatai no
II. A TÁRSADALMI KAPCSOLATRENDSZEREK 119
II.1. A területi társadalmi folyamatok, a szuburbanizáció alakulása 120
II.1.1. A területi társadalmi folyamatok történeti alakulása 120
II. 1.2. A különböző társadalmi rétegek költözési stratégiái 123
II.2. A lakóhelyi szegregáció problémája 128
II2.1. A szuburbanizáció és a településhierarchia 128
II.3. A szuburbanizáció révén megvalósult társadalmi kapcsolatok és versenypozíciók alakulása, a folyamatok összegzése 130
III. A TÉRBELI TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK 133
III. 1. A globalizálódó gazdaság és a városi társadalmak konfliktusai 133
III.2. A városfejlesztési konfliktusok 146
III.2.1. A társadalmi konfliktusok típusai 146
III.2.2. A városfejlesztést és rendezést meghatározó érdekek 148
III.2.3. Az új folyamatok illetve törekvések 155
III.3. A társadalmi csoportok belső konfliktusai 159
III.3.1. Az elit konfliktusai 159
III.3.2. A társadalmi státuszcsoportok belső konfliktusai 162
III.3.3. A középosztály és az underclass konfliktusai 163
III.4. A területi konfliktusok 165
III.4.1. A regionális konfliktusok 165
III.4.2. Város - város konfliktusok 167
III.4.3. A város és környéke konfliktusai 171
III.4.4 Települési szintek és helyi társadalmak 175
IV. A TÉRSÉG- ÉS VÁROSFEJLŐDÉS TÁRSADALMI FELTÉTELEI 179
IV. 1. A térségi fejlődés és a környezetvédelem 179
IV.2. A térségi szereplők környezeti érdekei 183
IV.2.1. A helyi vezetés környezeti érdekei 184
IV.2.2. A helyi társadalmi csoportok környezeti érdekei 186
IV.2.3. A civil szervezetek környezeti érdekei 187
IV.3. A környezeti károk értékelése, kezelési lehetőségek 188
IV.3.1. A környezetvédelmi problémák megoldásának társadalmi, gazdasági feltételei 191
IV.3.2. Környezetvédelmi együttműködés 192
IV.3.3. A települési környezeti károk 192
V. A TÉRSÉGEK FEJLŐDÉSE ÉS A CIVIL TÁRSADALMI SZERVEZETEK 195
V.1. Civil társadalmi szervezetek szerepe és a városokkal kialakult kapcsolatok . 195
V.2. A civil társadalmi szervezetek és a gazdaságfejlődés, a siker problematikája 200
VI. ÖSSZEGZÉS 203
VI.1. Az empirikus kutatási eredmények főbb tapasztalatai 203
VI.1.1. A térségi, illetve a város és a vidék kapcsolatait is meghatározó átalakulás
szakaszai és jellegzetességei 204
VI. 1.1.1. A válságkezelő átalakulás 204
VI. 1.1.2. A kibontakozó átalakulás 221
VI. 1.2. A térségi kooperációk és a versenyképesség, a siker társadalmi értelmezése 222
Hivatkozott irodalmak jegyzéke 227
Kontrasztok