| Bevezetés | |
| Előszó | 7 |
| Az anyagkiválasztás és kifejtés szempontjai | 7 |
| A szerkezet | 8 |
| Elvi szempontok | 8 |
| Szakkifejezések | 9 |
| Technikai megoldások | 9 |
| Függelékek | 10 |
| Verstani alapismeretek | 12 |
| Mi a vers? | 12 |
| A vers és a költészet különbsége | 12 |
| A ritmus | 13 |
| A vers és a próza különbsége | 15 |
| A versritmus építőelemei | 15 |
| A vers alapvető ritmustényezői | 15 |
| A vers járulékos ritmustényezői | 16 |
| A magyar költészetben használt versrendszerek | 19 |
| Az ütemhangsúlyos verselés | 19 |
| Az időmértékes verselés | 21 |
| A szimultán vers | 23 |
| A magyar költészetben nem létező versrendszerek | 24 |
| A hangsúlyváltó verselés | 24 |
| A hangsúlyszámláló verselés | 24 |
| A szótaghanglejtéses verselés | 25 |
| A szótagszámláló verselés | 25 |
| A vers a történelmi fejlődésfolyamatban | 25 |
| Verstani alapfogalmak | 28 |
| A verstan | 29 |
| A verstan tárgya és módszere | 29 |
| A verstan tudományágai | 29 |
| A verstan tudományelmélete | 29 |
| A funkcionális és a leíró verstan | 30 |
| A verselmélet | 32 |
| Az összehasonlító verstanok | 32 |
| A nemzeti verstanok | 33 |
| Egyéb ágazatok | 33 |
| A verstan helye a tudományok rendszerében | 34 |
| Verstan és irodalomtudomány | 34 |
| Verstan és ritmuselmélet | 35 |
| A verstan segédtudományai | 35 |
| A verstan mint segédtudomány | 36 |
| A vers | 37 |
| A vers mint nyelvi rendszer | 37 |
| A vers és a szövegek különböző fajtái | 37 |
| A versritmus írásbeli meghatározottsága | 40 |
| A versritmus hangzásbeli meghatározottsága | 42 |
| A versritmus nyelvi rétegekhez igazodó sajátosságai | 42 |
| A vers mint metarendszer | 43 |
| A mondat és a szó sajátosságai a versben | 45 |
| A szöveg tagolódása | 45 |
| A szórend | 50 |
| A szóalak | 51 |
| A szünet | 54 |
| A szótagok sajátosságai a versben | 58 |
| A szótag | 58 |
| Az időtartam | 60 |
| A hangsúly | 67 |
| A hanglejtés | 75 |
| A hangok minősége a versben | 77 |
| A hangminőség | 77 |
| Az alliteráció | 78 |
| A rím | 80 |
| A rímszerkezetek | 91 |
| A rímek értéke és funkciója | 97 |
| A rím története | 102 |
| A vers ritmusa | 104 |
| A ritmus fogalma | 104 |
| Az ember ritmusérzéke | 109 |
| A versritmus társadalmi objektivitása | 114 |
| Ritmus és metrum | 117 |
| A versritmus egységei | 125 |
| A versláb | 129 |
| Az ütem | 132 |
| A kólon és periódus | 135 |
| A verssor | 139 |
| A versszak | 143 |
| A ritmusegység-típusok | 144 |
| A versszerkezet | 146 |
| A sorozatosság ismérvei | 149 |
| A vers és a próza különbsége | 166 |
| A vers a történelmi fejlődésfolyamatban | 169 |
| A vers születése | 170 |
| A dalszövet | 171 |
| A versforma funkciói | 174 |
| Az időmértékes verselés | |
| A görög-római típusú időmértékes verselés | 183 |
| Az általános tudnivalók | 184 |
| Nyelvi alapok | 184 |
| A versmértékek osztályozása | 190 |
| A magyar időmértékes verselés egyéni vonásai | 197 |
| A daktilikus versmértékek | 200 |
| A hexameter | 201 |
| A hémiepesz-kólon | 217 |
| A pentameter | 219 |
| A disztichon | 220 |
| Egyéb daktilikus mértékek | 227 |
| A jambikus mértékek | 236 |
| A görög jambikus ütemversek | 236 |
| A görög jambikus láb- és kólonversek | 242 |
| A latin jambikus láb- és ütembersek | 245 |
| A magyar jambikus verselés | 248 |
| A trochaikus mértékek | 261 |
| A görög trochaikus ütemversek | 262 |
| A görög trochaikus kólonok | 264 |
| A latin trochaikus mértékek | 266 |
| A magyar trochaikus verselés | 267 |
| Az anapesztikus mértékek | 274 |
| A görög anapesztikus verselés | 274 |
| A latin anapesztikus verselés | 278 |
| A magyar anapesztikus verselés | 279 |
| Egyéb lábformák | 284 |
| A bacchius és palimbacchius | 284 |
| A krétikus | 286 |
| A kólonok | 287 |
| A choriambus | 288 |
| A jónikus mértékek | 292 |
| A paióni mértékek | 298 |
| A proceleizmatikus, pentabrachisz, dispondeus | 299 |
| A dochmius | 300 |
| A szótadészi sor | 301 |
| Az eraszmonideus és a Maecenas atavis-kólon | 302 |
| Az aiol verselés kólonjai | 303 |
| A periódusok | 306 |
| Az epódoszok | 306 |
| A kardalköltészet periódusai | 309 |
| Az aiol periódusok | 313 |
| A versszakok | 318 |
| Az arkhilokhoszi versszakok | 318 |
| Az aiol versszakok | 322 |
| A lírai és drámai kardalok strófái | 334 |
| Az arab időmértékes verselés | 336 |
| Khalíl rendszere és a mai felfogás | 336 |
| Az arab verslábak: kólonok | 337 |
| A sorfajok és a versszerkezet | 338 |
| Az arab verselés licenciái | 339 |
| Az arab vers rímelése | 340 |
| Az arab verselés hatása | 340 |
| Az arab formák hangsúlyos utánzása | 340 |
| A klasszikus perzsa versformák | 341 |
| Az indiai időmértékes verselés | 344 |
| A szanszkrit versformák | 344 |
| A védikus verselés | 344 |
| Az epikus korszak formái, a slóka | 345 |
| A klasszikus kor formái | 346 |
| Az újind időmértékes versformák | 351 |
| Egyéb időmértékes versrendszerek | 349 |
| A hangsúlyos verselés | |
| Az ütemhangsúlyos verselés | 355 |
| A magyar ütemhangsúlyos verselés | 356 |
| Eltérő értelmezések | 356 |
| Az ütem sajátosságai | 358 |
| Az ütem hangsúlyviszonyai | 358 |
| Az ütem határai | 362 |
| Az ütem szótagszáma | 365 |
| Az ütemelőző | 371 |
| Ütemalkotási licenciák | 373 |
| Az ütemkezdő szótag hangsúlytalansága | 373 |
| Az összetett szavak kettévágása | 373 |
| A hangsúly pótlása hosszú szótaggal | 375 |
| Az ütem szótagszámának licenciái | 376 |
| A sorozatosság szerepe a licenciákban | 377 |
| Funkcionális ritmustörések | 378 |
| Az ütemek és sorok kapcsolódása | 379 |
| A sorok ütemszáma | 379 |
| Az ütemek sorrendje | 381 |
| Az ütemkapcsolatok versjellegének megkülönböztető ismérvei | 383 |
| A magyar ütemhangsúlyos verselés fejlődése és formái | 389 |
| A magyar ősköltészet | 390 |
| A középkori magyar vers | 391 |
| A magyar verselés XVI. századi forradalma | 394 |
| A XVII. század: a formák megszilárdulása | 421 |
| A XVIII. század: a forma hanyatlása | 428 |
| A XIX. és XX. század: a forma átalakulása | 430 |
| A külföldi ütemhangsúlyos versrendszerek | 434 |
| A "magyar nemzeti versidom" hiedelme | 434 |
| Ereszkedő lejtésű ütemhangsúlyos versrendszerek | 436 |
| Emelkedő lejtésű ütemhangsúlyos versrendszerek | 439 |
| A francia ütemhangsúlyos vers | 441 |
| A hangsúlyváltó verselés | 453 |
| A német hangsúlyváltó verselés | 454 |
| Az angol hangsúlyváltó verselés | 456 |
| Az angol jambus | 456 |
| Az olasz hangsúlyváltó verselés | 460 |
| Az olasz sorfajok | 461 |
| Az olasz strófaszerkezetek és versszerkezetek | 464 |
| A spanyol és portugál hangsúlyváltó verselés | 470 |
| A romance | 472 |
| A glossza | 473 |
| Egyéb formaszerkezetek | 474 |
| Az orosz hangsúlyváltó verselés | 474 |
| Egyéb hangsúlyváltó versrendszerek | 477 |
| A hangsúlyszámláló verselés | 480 |
| A hangsúlyszámláló alliterációs vers | 480 |
| Az ógermán vers | 480 |
| Az óír hangsúlyszámláló alliterációs vers | 482 |
| A német hangsúlyszámláló verselés | 482 |
| A Nibelung-versszak | 483 |
| A héber hangsúlyszámláló verselés | 484 |
| A maláj-indonéziai hangsúlyszámláló verselés | 488 |
| A pantun | 488 |
| Egyéb hangsúlyszámláló versrendszerek | 489 |
| A szótaghanglejtéses verselés | |
| A kínai szótaghanglejtéses vers | 495 |
| A csin ti si | 495 |
| A ce | 497 |
| Egyéb szótaghanglejtéses versrendszerek | 499 |
| A szótagszámláló verselés | |
| A kínai szótagszámláló vers | 503 |
| A török népek szótagszámláló verselése | 504 |
| A japán moraszámláló verselés | 504 |
| A keresztezett verselési formák | |
| A magyar verselés keresztezett vonásai | 509 |
| Keresztezett szabályok és engedmények | 509 |
| A magyar ütemhangsúlyos vers időmértékes rímei | 509 |
| A nyomaték felcserélésének engedménye | 510 |
| A magyar szimultán vers | 510 |
| A magyar kevert ritmusú vers | 512 |
| A magyar ötvözött vers | 514 |
| Külföldi versrendszerek keresztezett vonásai | 518 |
| A keresztezett forma mint világjelenség | 518 |
| A latin verselés fejlődése és keresztezett formái | 518 |
| Az ősi latin hangsúlyos vers | 518 |
| A középkori latin hangsúlyos és szimultán vers | 519 |
| Epilógus | 529 |
| Irodalomjegyzék | 533 |
| Jelmagyarázat | 563 |
| Tárgymutató | 569 |
